Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 24. szombat Timót

A melegrekordokat magunknak köszönhetjük

Szakemberek új számításai szerint csupán 0,01 százalék az esélye annak, hogy az elmúlt évek globális melegrekordjai az éghajlat természetes változékonyságának következményei.

Az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés nélkül egyáltalán nem történhetett volna meg, hogy az elmúlt 150 év 15 legmelegebb évéből 13 2000-2014 között következik be.

A Scientific Reports tudományos folyóiratban hétfőn közzétett tanulmány szerzői elemzéseik készítésekor még nem voltak tudatában annak, hogy az amerikai Nemzeti Oceanografiai és Légköri Hivatal (NOAA) múlt szerdán minden idők legmelegebb évének nyilvánította a 2015-ös esztendőt az időjárási mérések alapján. A NOAA adatait hétfőn a Meteorológiai Világszervezet (WMO) is megerősítette, megállapítva, hogy az időjárási feljegyzések kezdete óta a 16 legmelegebb évből 15 a 21. században következett be.

"Az éghajlat természetes változékonysága önmagában nem adhat magyarázatot a globális melegrekordokra, az ember okozta globális felmelegedés azonban igen" - idézte Stefan Rahmstorfot, a tanulmányt készítő potsdami klímakutató intézet professzorát a The Guardian című brit napilap.

Rahmsorf emlékeztetett arra, hogy a melegrekordoknak jelentős hatásai voltak: korábban nem tapasztalt helyi hőhullámokat okoztak világszerte, számos emberéletet követelve és súlyosbítva szárazságot, a bozót- és erdőtüzeket. "Elemzéseink azt mutatják, hogy a szélsőséges meleg kockázata megsokszorozódott, mivel beavatkozunk a Föld éghajlati rendszerébe" - tette hozzá.

Rahmstorf és munkatársai tanulmánya azokon a statisztikai elemzéseken alapul, amelyekben egybevetették a tényleges időjárási megfigyeléseket és az éghajlatrendszer átfogó számítógépes szimulációját. Ez lehetővé tette, hogy a klíma természetes változékonyságát jobban elkülönítsék az ember okozta klímaváltozástól.

2013-ban az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) még azt állapította meg, hogy 95 százaléka a bizonyossága annak, hogy a globális felmelegedés fő oka az ember.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
10 millió a semmibe: egy öttagú család tanulságos kálváriája a CSOK-kal

10 millió a semmibe: egy öttagú család tanulságos kálváriája a CSOK-kal

Tíz évig nem adható el a Családi Otthonteremtési Kedvezménnyel szerzett lakás – mondja ki a CSOK főszabálya. Ha viszont valaki a család további bővülésével nagyobb otthonba költözne, és nem szeretné elveszíteni a támogatását, arra lehetőséget ad számára a jogszabály közvetlen átjegyzéssel, vagy ha várni kell az új ingatlanra, egy letéti számla átmeneti beiktatásával. Csakhogy olyan szűkek ilyenkor a határidők, hogy azokból a lakáscsere amúgy is nagyon megterhelő időszakában sajnos rendkívül könnyen ki lehet csúszni, elvesztve a CSOK-ot, és még büntetőkamatot is fizetve utána. Pláne, ha a családtámogatások adminisztrációs gépezete sem segíti az ügyfeleket a tájékozódásban és a határidők szigorú betartásában, ráadásul még utólag, méltányossági eljárásban keretében sem mutat megértést az érintett családdal szemben. Egy ilyen szomorú esetet mutatunk most be olvasónk megkeresése alapján, amire talán még lehet megoldás akár jogszabály-módosítással is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×