Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a testület csütörtöki ülésén a szervezői, irányítói felelősség fokozásával indokolta, hogy új minősített esetekkel egészülne ki a büntető törvénykönyv. Lehetővé válna az is, hogy az embercsempészés előkészítőit három évig terjedő szabadságvesztésre ítéljék.

Jelezte azt is, hogy pontosítanák a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésének feltételeit, és azt is, mikor kell azt megszüntetni.

Precízen, a jogbiztonságnak megfelelően kívánják szabályozni a kérdést - jelentette ki.

A vitában az MSZP-s Bárándy Gergely a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő törvénymódosításokat úgy jellemezte: az úgy alkotmányellenes, ahogy van. Bírálta, hogy feles törvényben kivételes eljárásokat tennének lehetővé, miközben szerinte csak más szóval illetik a veszélyhelyzetet.

Erre válaszul a fideszes Balla György a "rosszindulat magasiskolájának" minősítette, amit az MSZP művel. Szóvá tette MSZP-s és a párttal közös listán a parlamentbe jutó DK- és Együtt-nyilatkozatokat, amelyekből arra következtetett, hogy a baloldal a bevándorlók pártján áll, a legkisebb szándék sincs bennük, ami a megoldásra irányulna.

A jobbikos Szilágyi György arról beszélt, hogy pártja négy-öt hónapja sürgeti a megoldást, ennyi idő alatt átgondolt törvényeket lehetett volna alkotni. Kifogásolta, hogy a jogszabály lehetővé tenné önkormányzati vagyontárgyak lefoglalását. Párttársa, Apáti István pedig azt hangoztatta: a határvédelemhez "megszámlálhatatlan honvéd" és kényszerítő eszközök szükségesek.

Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára visszautasította, hogy alkotmányellenes a javaslat, szavai szerint világos a különbség a katasztrófahelyzetben alkalmazandó veszélyhelyzet és a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet között. Ezt Répássy Róbert is megerősítette, jelezve, mérlegelték az alkotmányossági szempontokat.

A testület végül 26 igen szavazattal, 2 nem ellenében fogadta el a bizottsági összegző módosító javaslatot.