Kiemelte, hogy többéves kutatás eredményeként sikerült előállítani a természetes hatóanyagot, amely saját biológiai fegyverét fordítja a parlagfű ellen.

Pölös Endre fontosnak nevezte, hogy a természetes hatóanyag kevésbé mérgező, megvan a természetes lebomlási láncolata, és nem dúsul fel az élővizekben és a talajban.

A bioherbicides kezelést egyszer, esetleg kétszer kell elvégezni a parlagfű virágzás előtti állapotában - hangsúlyozta a főiskola docense, hozzátéve hogy ez lényegesen olcsóbbá válhat a későbbiekben, mint a mechanikai gyomirtás, amelyet négyszer-ötször is meg kell ismételni.

Herbicidnek nevezik a gyomirtó szereket, amelyeket szintetikus úton állít elő a vegyipar, azonban humán egészségügyi problémákat okozhatnak, lassan bomlanak le, felszaporodnak az élővizekben és a talajban. Ezzel szemben a bioherbicid biológiai ágenst tartalmaz, amely jelen esetben növényi hatóanyag - magyarázta a két gyomirtó szer közötti különbséget a kutatást vezető docens.

Beszámolt arról, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park kísérleti területén a módszer látványos eredményt hozott, mert a kezelt parcellán a parlagfű eltűnt, és visszaállt a természetes vegetáció.

Pölös Endre az MTI kérdésre elmondta, hogy a bioherbicid összetétele szabadalom alatt van, ipari mennyiségben történő előállítása a későbbiekben történhet.

Ferencz Árpád, a kertészeti főiskolai kar dékánja közölte, hogy a biológiai módszerrel történő parlagfű-mentesítés kiemelt kutatása az intézménynek.

A kutatáshoz Kecskemét Önkormányzata ötmillió forint támogatást adott - tette hozzá a dékán.

Sipos László, a kecskeméti önkormányzat városüzemeltetési tanácsnoka elmondta, hogy a város évente 10 és 20 millió forint között költ parlagfű-mentesítésre.