A közlemény szerint a vizsgálatba egy június végi magyarországi könnyűzenei fesztivál látogatói közül 200 fiatalt vontak be, 87 százalékuk a 18-30 éves korosztályba tartozott, 91 százalékuk pedig legalább középfokú végzettséggel rendelkezett.

A kérdéssorban hamis termék vásárlásának minősült az illegális letöltés is.

Kiemelték: a hamisított terméket vásárlók 75,5 százaléka az elmúlt évben többször, 24,5 százalékuk pedig egyszer döntött a hamis termék mellett a válaszok alapján.

A hamis termékek vásárlásának legfőbb motivációját az árkülönbség jelenti: a megkérdezettek közel fele (49,2 százaléka) a termék olcsóságát jelölte meg a döntés indokaként, szinte ugyanezek a válaszadók hozzáfűzték azt is, hogy megvásárolták volna az eredeti terméket, ha az nem lett volna sokkal drágább a hamisnál.

A felmérés szerint a vizsgálatba bevontak több mint egynegyede (28,3 százaléka) azért vásárolta meg a hamisított árut, mert számára látszólag nem volt gond a minőségével, valamint a válaszadók 28,3 százalékát nem is érdekelte, hogy hamis-e a termék vagy sem; megvette, mert szüksége volt rá.

A hamis terméket vásárló fesztivállátogatóknak több mint a háromnegyede 77,6 százalékuk az internetről szerezte be a terméket, míg 19 százalékuk piacon, 15,5 százalékuk pedig boltban - olvasható a közleményben.

Arról is beszámoltak, hogy a válaszadók több mint fele (51,3 százaléka) szerint az eredeti terméket előállító gyártó szenvedi el a legnagyobb kárt a bevételkiesés és a bizalomvesztés révén, 24,6 százalékuk pedig a fogyasztókat tartja a hamisítás veszteseinek a termékek rövid élettartama, vagy veszélyessége, elavulása miatt.

Németh Mónika HENT titkár a közleményben úgy fogalmazott: a fiatalok rendkívül keveset tudnak a hamis termékek okozta teljes kárról, pedig az a gyártási és ellátási lánc minden pontján jelentkezik. Az Európai Unió területén évente félmilliónál több munkahely szűnik meg és több tízmilliárd euró költségvetési bevételtől esnek el az államok a hamisítások miatt - tette hozzá.