A vasfüggöny - a második világháború következményei címmel rendezett kétnapos nemzetközi konferenciát megnyitó beszédében Gulyás Gergely úgy fogalmazott: "a kommunizmus áldozataiért senki nem kért bocsánatot, a kommunizmus vétkeit senki nem ismerte el". Éppen ezért "a kommunizmus és annak fenntartói nem nyerhetnek megbocsátást, a kommunizmus áldozatainak pedig csak az emlékezet hozhat elégtételt" - tette hozzá.

Örök és közös feladatunk emlékezni és emlékeztetni azokra, akik nem élhették meg a szabadságot, mert életüket áldozták érte - jelentette ki a fideszes politikus a Parlamentben tartott tanácskozáson.

Ugyanakkor szerinte meg kell ismertetni azokat is, akik hazájukat elárulva az ordas eszme és az idegen hatalom szolgálatába állva a kommunista elnyomás fenntartásában vettek részt. A kommunista diktátorokat, pártvezetőket, a vérbírákat és ügyészeket, az ávósokat és a pufajkásokat is meg kell ismertetni - mondta Gulyás Gergely.

A vasfüggönyről szólva arról beszélt, hogy az elválasztotta egymástól a szabad világot és a zsarnokságot, a demokráciát és a kommunizmust, a magántulajdonon alapuló piacgazdaságot és a csak köztulajdont ismerő tervgazdaságot. A vasfüggöny családokat, nemzeteket választott ketté - tette hozzá.

Gulyás Gergely felidézte, a vasfüggöny kifejezést Churchillnek tulajdonítják, de az eredetileg a színházakban volt használatos, hogy megakadályozza az esetleges tűz terjedését a színpadról. Közölte, a vasfüggöny azonban annak idején nem megóvott valamitől, hanem gátat szabott valaminek: a kommunista hatalom azt a feladatot szánta neki, hogy Nyugatról akadályozza meg a szabadság és a demokrácia terjedését, Nyugat irányába pedig az üldözés és az elnyomás elől menekülők szökését.

A vasfüggöny szerencsétlen oldalán, ahova Közép-Európa államai, így Magyarország is került, a jaltai világrend folytán elnyomás és üldöztetés jutott osztályrészül - mondta az Országgyűlés alelnöke, hozzátéve, hogy a második világháború katonai győzelme vagy veresége a végeredmény szempontjából relatív volt. A kérdés az volt, ki került a vasfüggöny kommunista oldalára és kinek jutott a szabad világ levegője.

Kitért arra, a kommunizmus bukásának első pillanatai is ahhoz a vasfüggönyhöz kötődnek, amely az 1980-as évek végére egyre jobban rozsdásodva tartotta össze a szovjet érdekszféra országait a kommunizmus uralma alatt. 1989. augusztus 19-én a Páneurópai Piknik keretében először nyílt meg a vasfüggöny által elzárt osztrák-magyar határ - emlékeztetett.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott: "szocializmus menetét" a kétpólusú világrendszer vége, a Szovjetunió gazdasági összeomlása, és "a szovjet szuronyok nélkül már feltartóztathatatlan népakarat söpörte el a vasfüggönnyel és berlini fallal együtt".

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke köszöntő beszédében azt mondta: a második világháború európai befejeződésének 70. évfordulóján, május 8-án rá kell mutatni arra, hogy a háború poklából való szabadulás nem hozta el minden európai polgár számára a békével együtt a szabadságot is. Új megosztottság vette kezdetét, a fegyverekkel vívott háború, a gazdasági és politikai eszközökkel folytatott hidegháború követte. Létrejött az Európát kettéosztó vasfüggöny - tette hozzá.

A kétnapos nemzetközi tanácskozást az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja és a NEB rendezi. Célja az európai történelmi ismeretek gyarapítása, továbbá az 1945-től 1990-ig kettéválasztott Európa nyugati és keleti fele között integráció és jobb megértés elősegítése - olvasható a közreadott írásos összegzésben.

Az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának létrehozásáról szóló szerződést 2011-ben 13 ország 19 intézete írta alá. A nemzetközi ernyő- és lobbiszervezetnek - amely nagy hangsúlyt fektet a totalitárius történelmi múlt kutatására - 2014 óta tagja a NEB.