A Magyar Nemzet hétfőn írt arról, hogy az érintett főosztályvezető megrovásban részesült, de maradt pozíciójában.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-vel azt közölte: "a tényállás megítélése egyszerű volt, és az érintett munkatárs a levelezésben használt megfogalmazásaiért elismerte felelősségét". Az erről szóló határozatban felhívták a főosztályvezető figyelmét "a törvényben és a hivatal közszolgálati szabályzatában rögzített kötelezettségek, valamint az ezeken alapuló hivatali eljárásrend betartásának fontosságára".

Felidézték: az alapvető jogok biztosa a belső levelezés nyilvánosságra kerülése után, szeptember 26-án tiltott adatszerzés bűntette és más bűncselekmény miatt ügyészségi feljelentést tett.

A Fővárosi Főügyészség az MTI megkeresésére korábban azt közölte, hogy a büntetőeljárás megindításához szükséges egyszerű gyanú a rendelkezésre álló adatok (a feljelentés és a panasz) alapján nem állapítható meg, így a nyomozás elrendelésére nincs lehetőség.

Az ombudsmani hivatal kitért arra is, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat "nemzetbiztonsági fókuszpontú" vizsgálatai folyamatban vannak.

Szeptember 19-én a Magyar Nemzet egy birtokába került levelezés alapján azt írta: a biztos hivatala előzetesen egyeztetett az ombudsmani vizsgálatot kezdeményező Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezettel, hogy mikor lásson napvilágot a VIII. kerületi tűcsereprogramról készült, a józsefvárosi vezetőséget elmarasztaló jelentés. Székely László erre reagálva azt közölte: a cikk megjelenése után belső vizsgálatot rendelt el, amelynek első megállapítása szerint a Magyar Nemzetben a lap állításának alátámasztására közölt levél a hivatal zárt levelező rendszeréből származik, és sem feladóként, sem címzettként nem szerepel rajta a TASZ.

Szeptember 30-án az Országgyűlés igazságügyi bizottsága zárt ülésen meghallgatta Székely Lászlót. A meghallgatásról Rubovszky György, a bizottság KDNP-s elnöke azt mondta: nem állapítottak meg szabálytalanságot az alapvető jogok biztosa részéről a józsefvárosi tűcsereprogramot érintő jelentéssel összefüggésben, ugyanakkor felkérték Székely Lászlót, hogy a jövőben fordítson még nagyobb figyelmet a hivatal pártatlanságára.

Székely László elmondta azt is, hogy egy kollégája ellen fegyelmi eljárás indult. A hivatal munkatársa annyiban hibázott, hogy azt a látszatot keltette, mintha befolyásolhatná a jelentés elkészítésének időpontját - tette hozzá.

A bizottsági ülés után Bárándy Gergely szocialista képviselő felvetette, hogy miként kerülhetett ki az Alkotmányvédelmi Hivatal által biztosított ombudsmani hivatalból a levelezés egy napilaphoz. Az ellenzéki képviselő szerint ez bűncselekmény, kérdés, hogy az illetékes tárca miért nem teszi a dolgát. A politikus még aznap Pintér Sándor belügyminisztertől írásban azt kérdezte, jól működik-e a nemzetbiztonsági védelem az erre kijelölt létesítményekben.

Pintér Sándor október 15-én a parlament honlapján közzétett válaszában biztosította a képviselőt: a nemzetbiztonsági szolgálatok a konkrét ügyben és általánosságban is a hatályos jogszabályok alapján, hatékonyan és szakszerűen látják el feladataikat. A belügyminiszter írásbeli válaszában azt is jelezte, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala a kiszivárogtatás miatt büntetőfeljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen.

Az üggyel összefüggésben október elején lemondott Trócsányi László igazságügyi miniszter kabinetfőnöke, Hajas Barnabás, "figyelemmel arra, hogy a józsefvárosi tűcsereprogrammal kapcsolatban felmerült személyes érintettsége". A Népszava internetes oldalán október 5-én jelent meg egy cikk, amely szerint Hajas Barnabástól származhatnak azok a kifotózott ombudsmani hivatali levélrészletek, amelyek alapján a Magyar Nemzet közzétette a józsefvárosi tűcsereprogram ügyében írt cikkeit.