A politikus azt mondta: sikertörténet az, ahogyan egy keletről jött nép otthonra lelt, képes volt beilleszkedni Európában, és a kereszténység felvételével a mai napig áll egy sikeres ország.

Az elmúlt több mint ezer év alatt olyan közösséget hoztunk létre a Kárpát-medencében, amely valódi integrációként, sikeresen tudott működni - tette hozzá.

Kósa Lajos kiemelte, úgy álltuk meg a helyünket ezer év alatt, hogy állandó hadakozásra voltunk ítélve. Hozzátette ugyanakkor, nincs igazuk azoknak, akik széthúzó népként emlegetik a magyart, mert "melyik népet nem jellemzi a széthúzás?".

A politikus más népek véres polgárháborúit megemlítve megjegyezte: mi szabadságszerető, függetlenségpárti nép vagyunk, de nem jellemző ránk az agresszivitás.

Szent István sem tudott olyat csinálni, amivel mindig mindenki egyetértett - mondta Kósa Lajos, párhuzamot vonva a mai helyzettel.

Utalt arra, hogy Magyarország 1990-ben megtalálta a szabadságot, és kijelentette, hogy a rendszerváltás után két évtizeddel olyan alaptörvényünk van, amivel a magyarok 90 százaléka egyetért.

Hozzátette: hasonló egyetértés van arról, hogy a társadalom alapja a munka, hogy meg kell védeni a devizaadósokat, hogy a család a társadalom legfontosabb egysége, a házasság férfi és nő szövetsége a gyermeknevelés érdekében, vagy arról, hogy Magyarország elítéli a kommunista és a fasiszta bűnöket egyaránt.

És egyetértünk abban is, hogy Szent István hagyatékát ápolva a keresztény értékekre kell építeni az országot - mondta Kósa Lajos a debreceni augusztus 20-ai ünnepségen, majd a résztvevők megkoszorúzták Szent István domborművét.