A 2010-es önkormányzati választásnál a voksolás kitűzésekor 8 millió 205 ezer 967-en szerepeltek a választói névjegyzékben, most a kitűzés után 8 millió 186 ezer 399-en vannak rajta, vagyis négy év alatt csaknem 20 ezerrel (0,24 százalékkal) csökkent a választójogosultak száma.

Öt megye kivételével valamennyi megyében és a fővárosban csökkent a választójogosultak száma: a legnagyobb arányban, 2,36 százalékkal Nógrád megyében (170 ezer 463-ról 166 ezer 440-re), de 2 százalék közeli a csökkenés Heves megyében (2,13 százalék), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2,03 százalék) és Békés megyében (1,97 százalék) is.

Arányaiban a legkevésbé Fejér megye választóinak száma csökkent: mindössze 319-cel (0,09 százalék) szerepelnek kevesebben a névjegyzékben, mint négy éve (akkor 351 ezer 237, most 350 ezer 918 választásra jogosult szerepel a névjegyzékben).

Egy százalék alatti a csökkenés a fővárosban (0,36 százalék), Baranya megyében (0,89 százalék), Bács-Kiskun megyében (0,49 százalék), Komárom-Esztergom megyében (0,52 százalék), Somogy megyében (0,58 százalék), valamint Vas megyében (0,95 százalék).

Öt megyében - Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg - viszont nőtt a választójogosultak száma. A legnagyobb, 2,43 százalékos növekedést Pest megye produkálta: itt négy év alatt 23 ezer 670-nel nőtt a névjegyzékben szereplők száma 973 ezer 668-ról 997 ezer 338-ra. Egy százalék alatti a választójogosultak számának növekedése Csongrádban (0,12 százalék) és Hajdú-Biharban (0,53 százalék), egy százalék feletti Győr-Moson-Sopron (1,16 százalék) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (1,54 százalék).

A fővárosban 1 millió 402 ezer 344 választásra jogosult él, az összes választó több mint 17 százaléka, a legkisebb megyei választókerület Nógrád, ahol az összes jogosult alig több mint 2 százaléka (166 ezer 440 ember) él.