Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető.
A választási eljárásról szóló törvény (Ve.) részletezi ezt a szabályt és különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között: a jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölő szervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám - amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölő szervezetek népszerűsítése - televízióban, rádióban jelenhet meg.
A Ve. szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölő szervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. A politikai reklám közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.

A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb február 15-ig kötelesek közölni a NVB-vel. Abban az esetben, ha a médiaszolgáltató határidőben nem nyilatkozik, politikai reklámot nem tehet közzé a kampányidőszakban.

Az NVB-hez péntekig egyetlen ilyen bejelentés sem érkezett. Ha február 15-ig egyetlen bejelentés sem érkezik, politikai reklámot csak a közszolgálati rádiókban, tévékben láthatnak a választópolgárok.