A képviselő-testület szerdai döntését ismertetve közölték, az alapítvány az önkormányzat támogatásáért cserébe szerződésben vállalta, hogy a Józsefvárosi Városüzemeltetési Szolgálattal közösen részt vesz a "drogszemét" eltakarításában, vagyis gondoskodik arról, hogy ne legyenek eldobált tűk a kerület utcáin. Ez azonban nem történt meg - jelezte az önkormányzat, hozzátéve: a Kék Pont munkatársai nem gondoskodtak a használt injekciós tűk begyűjtéséről.

Az önkormányzat kiemelte: egyre több panasz érkezett a kerületben lakóktól az eldobott fecskendők miatt, s csak idén 2027 tűt találtak. "A józsefvárosiakat felháborította, hogy nemcsak az utcákon, hanem sokszor játszótereken, a homokozókban is találtak eldobált használt fecskendőket és tűket" - fogalmaztak a közleményben.

A Kék Pont Alapítvány - a vállalásaival ellentétben - nem segített a drogprobléma megoldásában sem: a tűcsereprogram néven futó tűosztás ugyanis a kerületbe vonzotta a drogterjesztőket is - jegyezte meg a kerület, hangsúlyozva: Józsefváros többé nem tudja felvállalni, hogy a Budapest minden részéről érkező drogosok a steril tű átvétele után a parkokban, játszótereken szétdobálják a használt eszközöket, amelyek fertőzést és járványt okozhatnak, és ezzel veszélyeztetik több ezer józsefvárosi felnőtt és gyermek egészségét. Ha a főváros legalább harminc pontján lesz hasonló tűcsereállomás, akkor Józsefváros is kiveszi a részét a programból, egyedül azonban nem vállalja át mások terheit - szögezték le.

Rácz József, a Kék Pont Alapítvány kuratóriumi elnöke ezzel összefüggésben az MTI-nek visszautasította, hogy tűcsereprogrammal odavonzzák a környékre a droghasználókat. Elmondta: a szervezet állami támogatásból és magánadományokból végzi tevékenységét, az önkormányzat a helyiséget biztosította számukra a kerületben korábban a Kálvária téren, tavaly óta pedig a Magdolna és a Lujza utca sarkán. Rácz József megjegyezte: épp azért költöztek át, mert korábbi tapasztalataik szerint azon a környéken van a legtöbb intravénás droghasználó.

A közterületeken eldobott tűk problémája miatt az alapítvány is többször egyeztetett a közterület-fenntartóval és a városüzemeltetéssel, sőt maguk is kezdeményezték a közös fellépést. Rácz József elmondta, hogy korábban a lakossági bejelentések alapján az alapítvány munkatársai is több utcai munkát végeztek: a lépcsőházakban, kapualjakban összeszedték az eldobott tűket. Az utóbbi időben viszont csökkent finanszírozásuk, így a klasszikus, köztéri utcai munkára nem tudnak vállalkozni, emellett a korábbinál kevesebb tűt tudnak kiadni, ezért is lehet, hogy vannak, akik nem viszik be hozzájuk az eldobott tűket, hanem inkább eldobják.

Az alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte továbbá azt is, hogy munkájuk nem csak a tűcsereprogramból áll. Konzultációkkal, fertőző betegségek megelőzésével kapcsolatos tanácsadással is foglalkoznak, de egészségügyi vizsgálatokat, fertőző betegségek szűrését is elvégzik. Napi szinten 100-150, évente körülbelül ezren fordulnak segítségért a Kék Pont Alapítványhoz - mondta az igazgató.