Infostart.hu
eur:
385.6
usd:
332.7
bux:
121905.07
2026. január 16. péntek Gusztáv

Veszélyhelyzetet hirdetett ki a miniszterelnök

Kedd déltől veszélyhelyzetet hirdetett ki Orbán Viktor kormányfő a Duna áradása miatt az érintett térségekre. A kormányfő azt kérte a kormányzati koordinációs bizottság ülése után a folyó mentén élőktől, szükség esetén készüljenek fel az esetleges evakuálásra, amely akár egész településeket is érinthet.

Orbán Viktor közölte, hogy költségvetési források rendelkezésre állnak a védekezésre. 8 ezer katonát, 1400 vízügyest, 8 ezer katasztrófavédelmi szakembert mozgósítottak, és 3600 rendőrt is részt vesz a védekezésben, de ez utóbbi nem mehet a közbiztonság rovására.

Orbán Viktor az Ausztriától kapott adatok alapján elmondta, hogy történelmi vízállás várható a Dunán, elhúzódó védekezésre kell berendezkedni. Óriási víztömeg érkezik, amely holnap (szerda) lép be az ország területére, ezért a legnehezebb időszak a hétvégén várható. A kormányfő ugyanakkor reális esélyt lát arra, hogy sikerül a medrében tartani a vizet.

A miniszterelnök együttműködést kért az állampolgároktól. Mint mondta, előfordulhat, hogy egész településeket kell kitelepíteni, ha ez megtörténne, együtt kell működni a szakemberekkel. A miniszterelnök arra is megkérte a veszélyeztetett települések lakóit, hogy segítsenek a védekezési munkálatokban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Megtorpant a magyar gazdaság, eloszlatunk egy hatalmas tévhitet

Megtorpant a magyar gazdaság, eloszlatunk egy hatalmas tévhitet

Az utóbbi években a magyar gazdaság növekedése megtorpant, melynek egyik legfőbb okaként a külpiaci helyzet romlását, különösen a német gazdaság versenyképességi problémáit jelölik meg. Arról viszont már kevesebb szó esik, hogy egyrészt milyen folyamatok és gazdaságpolitikai döntések vezettek az erős német függőség kialakulásához, másrészt pedig a régiós országok esetében is megfigyelhető-e ez a probléma, vagy egyedi, magyar specifikus tényezőről van szó. Ebben a cikkben erre a két aspektusra fókuszálva mutatom be ezt a problémakört.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×