Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Mit tegyünk, hogy ne sötétüljön el a tévéképernyő? - lapszemle

A válság miatt emelkedett a zálogházak forgalma - Újabb botrány a H1N1 elleni oltás miatt - Ülnek a BKV-dolgozók a téves béren - címek a mai lapokból.

Megdobta a zálogházak forgalmát a válság - írja a Népszabadság. Az ügyfélkör azonban átalakult az elmúlt időszakban: a kevesebb fizetésből élők közül egyre kevesebben nyitnak be a zacikba, mert kifogytak a zálogosítható vagyontárgyakból. Nemesfémet már csak nagyon ritkán helyeznek zálogba a kevesebb fizetésből élők, a vállalkozók viszont akár hitel helyett is választják a zacit. A gazdasági válság következtében növekedett a hazai zálogházak forgalma, de hogy mennyivel, az kiderül a Népszabadságból.

A Magyar Nemzetben arról olvashatnak, hogy ismét botrány tört ki az újinfluenza-oltás miatt. Ezúttal a vakcina iskolai beadásáért járó juttatásról szóló jogszabály okoz felháborodást a háziorvosok és a védőnők körében. A házi gyermekorvosok azért háborognak, mert hiába tudták úgy, hogy tanulónként 200 forintot kapnak a vakcina beadásáért, most kiderült: még ez a kevés sem csak őket illeti. A döntéshozók ugyanis úgy rendelkeztek, hogy a páciensenként járó 200 forintos díjazás az iskolaügyi szolgálatoké. A pénzt tehát az orvosok és az oltások beadásában közreműködő védőnők között meg kell osztani.

Az Index arról ír, hogy a körülbelül 3000 érintett BKV-dolgozóból múlt héten összesen 1315 munkavállaló utalta vissza a május 6-án duplán kiutalt munkabér jogtalanul megkapott felét. Ez mintegy 200 millió forintot jelent. A visszautalást nehezíti, hogy többeknek, például azoknak, akiknek lakáshitel-elmaradásuk van, rögtön leemelték a pluszpénzt a számlájáról. Ugyanígy jártak többen, akiknek a gyerektartást emelték le automatikusan a számlájukról: most a volt feleséget kell hívogatni, hogy adja vissza a BKV-nak a pénzt.

A Világgazdaság arról ír, hogy miközben a magyar egészségipar a GDP mintegy 8,3 százalékát termeli, az egészségügyre fordított közkiadások csak kevesebb, mint 5 százalékra rúgnak. A lap körképéből is látszik: hiába a többletkiadás, a problémák - mint a rossz, hiányos koordináció, az egymás mellett fölöslegesen működő struktúrák vagy éppen a költséghatékonyság alacsony szintje - szinte mindenütt hasonlók. Magyarországon - s ebben egyetértenek a hazai szakértők - vagy forrásbővítésre, vagy szerkezetváltásra, illetve mind a kettőre szükség lenne. Van olyan vélemény, amely szerint 60-90 milliárdos ráfordítással rövidülnének a várólisták, emelkedne az egészségügyi dolgozók jövedelme, s mérséklődne a migráció.

A Napi Gazdaságban arról olvashatnak, hogy fundamentális és technikai alapon is van még tere a dollár erősödésének az euróval szemben. A lap által megkérdezett elemzők szerint ez nem jelent túl sok jót, mivel a tőzsdék is ezt a devizapárt figyelik most. Jelenleg már pánik közeli hangulat van a piacokon, hiába jönnek a jó makrohírek, az euró mindennap gyengébb lesz, ugyanis a befektetők már teljes mértékben elvesztették a bizalmukat.

A penzcentrum.hu figyelmeztet: a digitális átállás lényege, hogy a tervek szerint legkésőbb 2011. december 31-én megszűnik a hagyományos analóg földi sugárzású televíziós műsorszórás, és helyébe a lényegesen több csatorna átvitelére alkalmas digitális technológia lép. A két technológia egy ideig párhuzamosan fut, majd az analóg sugárzást lekapcsolják, és ezután már csak a digitális jelek feldolgozására alkalmas tunerrel szerelt tévékkel vagy a külön erre a célra fejlesztett készülékekkel (úgynevezett set-top-boxszal) rendelkezők tudják nézni a földi sugárzású csatornákat. Hogy milyen technikai eszközök szükségesek az átálláshoz, és hogy mennyibe kerül a váltás, kiderül a Pénzcentrum összeállításából.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×