Leginkább a fővárosban lévő nagyvállalatok és a multik kedvelik az adókikerülésnek ezt a formáját. A Cégfürkész hírportál felmérése szerint az 524 ezer működő hazai vállalkozás közül 5078 társaságnak van offshore-tulajdonosa. A magas adók alól kibújók száma ráadásul ennél jóval több, mert a jelentés nem vizsgálja azokat a cégeket, amelyek ugyan Magyarországon folytatnak üzleti tevékenységet, de semmilyen hazai bejegyzésük nincs. Az érintett offshore-kapcsolattal rendelkező vállalatok 48 százalékánál az offshore cég társasági tag, 30 százaléknál pedig többségi tulajdonú tag.

A Népszabadság szerint tárgyalások folynak arról, hogy megváltoztassák a költségvetési törvénytervezetben alkalmazott egy család - egy segélyezett elvet, és arról is, hogy ne csökkenjen drasztikusan a gyermekétkeztetési normatíva. A lap csütörtöki számában megjelent cikk ezt a Ferge Zsuzsa szociológus által írt nyílt levél visszhangjának hatására vezeti vissza. A költségvetés tervezetében az intézményi gyermekétkeztetés normatíváját a harmadára csökkentették, a csökkenést az önkormányzatoknak kellene kiegészíteniük. A kiegészítést a leghátrányosabb helyzetben lévő 1500 település kapná meg automatikusan a költségvetéstől. Az egy család - egy segélyezett elve szerint egy családban csak egy felnőtt kaphatna munkanélküli-ellátást. A szociológus - miközben általában megértéssel írt a költségvetési kényszerről -, kifogásolta, hogy épp azoktól terveznek drasztikus mértékben elvenni, akiknek a legalacsonyabb az érdekérvényesítő képességük, vagyis a szegény gyerekektől és a segélyezettektől. A két intézkedés egyenként 12-12 milliárd forint megtakarítást hozna, de ennél sokkal nagyobb lenne emberileg és politikailag.

Az Index írása szerint nagyobb eséllyel maradnak életben és hosszabb ideig rákmentesek azok, akik a kemoterápia mellett hőkezelést is kapnak. Rolf Issels, a Müncheni Egyetem onkológusa kutatócsoportjával azt vizsgálta, hogy lágy szövetekben, például az izom- és zsírszövetben, valamint az ízületek körül lévő tumorokra miként hat a hőkezelés. Megállapították, hogy a hőkezelés mellett a betegek kétszer nagyobb arányban reagáltak jól a kemoterápiára. Az eljárás nem növelte a kemoterápia káros hatásait. A hőkezelésben és kemoterápiában is részesült páciensek rákmentes időszaka átlagosan 30 hónap volt, míg a csak kemoterápiás csoporté 18 hónap. Az onkológus szerint a hőterápiához szükséges készülék és szakértelem jelenleg csupán maroknyi klinikán és kórházban áll rendelkezésre Németországban, Hollandiában, Svájcban, Norvégiában és az Egyesült Államokban.

A portfolio.hu a magyar tőzsdén jegyzett vállalatok transzparenciájának felméréséről közöl cikket. Az évek óta megfigyelhető tendencia most megállt: a piac transzparenciája összességében kismértékben javult a szakértők szerint. A blue chipek közül az idei évben is csak a Magyar Telekom tudott a dobogóra kerülni, a leginkább transzparens cégnek pedig az Állami Nyomdát minősítették a felmérésben résztvevő elemzők és alapkezelők. Az elemzők és az alapkezelők osztályzatai alapján több kategóriában is az Állami Nyomda lett az első helyezett, akárcsak az összesítésben. A társaság működik a leginkább transzparensen, a leghitelesebb tájékoztatást is a cég adja, valamint az eseti információk alapján is a vállalat bizonyul a legjobbnak. A legtöbb kategóriában a Magyar Telekom is az első három helyezett között van, viszont a Fotex, az Émász és a Danubius szinte minden tekintetben a sor végére szorult. A kutatás során a főbb szempontok a társaság egészének transzparenciája, a tájékoztatás hitelessége, az alkalomszerűen adott információk minősége, a kapcsolattartó személyének alkalmassága, továbbá a gyorsjelentés minősége voltak.

A Világgazdaság arról ír, hogy a tréningpiac is megszenvedte a cégek költséghatékonysági lépéseit. Ezt jelzi, hogy a vezető szervezetfejlesztők szerint a vállalatok tréningköltése 30 százalékkal marad el a tavalyitól. Igaz, ez nemzetközi viszonylatban a középmezőnybe helyezi hazánkat. A tréningcégek tapasztalatai alapján a gazdasági szereplők a legkevésbé a topmenedzserek képzését fogták vissza, míg a korábbi években igen népszerű csapatépítő programok iránti igény szinte megszűnt. A piaci szereplők egy része kifejezetten örül az utóbbinak, hiszen ezáltal - állításuk szerint - kikerültek a kínálatból az alacsony szakmai értéket képviselő termékek. A verseny mindeközben tovább élesedett, hiszen a megrendelők száma is csökkent. Az ügyfelek felkutatása és a magasabb igények kiszolgálása miatt a tréningszervezőknek ma már kétszer annyi munkát jelent egy tréningnap megszervezése, mint korábban.

A Napi Gazdaság írásából az derül ki, hogy e másfél éve még erőteljesen fejlődő outletpiacot is megtépázta a recesszió, de ez elsősorban az üzletek számának csökkenésében és nem a forgalom visszaesésében nyilvánul meg. A ruházati kereskedelemben egyébként a bevallotthoz képest csak minimális a forgalomcsökkenés, amelyet jellemzően a legális zónában működő kereskedelmi láncok szenvednek el. A szürke és fekete zónában lavírozó, egy-egy kedvelt vagy ünnepelt márkát kínáló kereskedőnél viszont a 15-25 százalékot is eléri a zuhanás. Jellemző trend még, hogy miközben folyamatosan jelennek meg a legmagasabb minőséget és luxust képviselő tervezői márkahálózatok - visszahelyezve ezzel Budapestet a divat térképére -, mind több közép- és felső kategóriás márka gyártója veszi át magyar disztribútorától a kereskedelmet. A KSH tegnap közzétett adatai szerint a rosszul alakuló első félév után a július még nagyobb esést hozott a kiskereskedelemben.