Infostart.hu
eur:
359.19
usd:
308.26
bux:
132426.66
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia

A lojalitás hiánya, ha a cégvezető nem mond le a fizetése egy részéről?

Az állami cégvezetőknek mindössze az egyharmada utalta át a tavalyi jutalma felét a krízisalapba, jóllehet Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon is azt kérte a mintegy 450 felső vezetőtől, hogy fizetésük egy részének terhére járuljanak hozzá a válságkezeléshez. Az MSZP frakcióvezetője szerint meg kell gondolni, hogy szükség van-e a nem lojális cégvezetőkre.

A mintegy 250 állami tulajdonban lévő vállalat 450 felsővezetője közül mindössze 177 utalta eddig át a tavalyi prémiuma felét a krízisalapba - írta szombati számában a Blikk.

Gyurcsány Ferenc még miniszterelnökként kezdeményezte, hogy a cégvezetők a tavalyi prémiumuk felét, az idei jutalmuk egészét és a havi fizetésük kétmillió forint feletti részét utalják vissza az államnak. Bajnai Gordon úgy határozott, hogy ez a pénz kerüljön az augusztusban startoló krízisalapba, amelyből a rászoruló családok igényelhetnek pénzt.

A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint a 177 cégvezető szombatig 240 millió forintot utalt vissza, igaz, a kabinet 300-350 millió forintot várt.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök tavaly októberben azt mondta, hogy a 2008-as prémiumok felét nem követelhetik vissza, mert ahhoz egyoldalú szerződésmódosításra lenne szükség, ami szerinte munkaügyi perekhez vezetne, ezért ezt csak "kérik" a cégvezetőktől.

Ehhez képest Bajnai Gordon nemrégiben azt mondta, hogy jogi lépéseket kezdeményeznek a renitens cégvezetők ellen. A jobboldali pártok részéről felvetődött a kérdés, hogy "a kormány nem tudja irányítani az állami cégvezetőket".

Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető-helyettes pedig a Magyar Televízió reggeli műsorában mondta, hogy ez a cégvezetői reakció felvet személyi kérdéseket. "Elképzelhetetlennek tartom, hogy ha a magyar kormány vagy a miniszterelnök egy állami cégvezetővel kapcsolatban megfogalmaz egy ilyen kérést, akkor az a vezető ne teljesítse ezt a kötelezettséget. Le kell vonni ebből a következtetéseket. Nem ragaszkodnék ezekhez a cégvezetőkhöz, akik nem ennyire szolidárisak, másik oldalon pedig nem hajtják végre azokat az utasításokat, amelyeket a tulajdonos a kormányon keresztül ad nekik" - fogalmazott.

Úgy tudjuk, a legtöbb cégvezető esetében nem hanyagságról van szó, hanem kifejezetten felháborodtak a kormányfői kérésen. Bár a szociális tárca honlapján olvasható egy lista azokról a személyekről, akik eddig fizettek a krízisalapba, abból nem tűnik ki, hogy mely cégek igazgatói hagyták eddig figyelmen kívül a miniszterelnöki utasítást.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. úgy tájékoztatta az InfoRádiót, hogy "azok az állami cégvezetők, akik érintettek az ügyben, felajánlották fizetésük kétmillió Ft feletti részét a krízisalapba." A közlemény azonban nem szól a prémiumokról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Megjelent a Magyar Közlönyben a lista, hogy a Tisza-kormány miket fog sürgősen kivizsgálni és nyilvánosságra hozni

Az új kormány első rendeletei azokról az ügyekről szólnak, amelyek kapcsán vizsgálatok indulnak és amilyen ügyeket nyilvánosságra fognak hozni. A pénzügyminiszter különleges jogköröket kapott, vizsgálják a kórházak klímáit, ügynökakták, kegyelmi ügy, titkos szerződések, kormányhatározatok – hosszú a lista.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Erős alapfolyamatok az OTP-nél

Erős alapfolyamatok az OTP-nél

Az OTP Bank első negyedéves számai alapján továbbra is erősek az alapfolyamatok a bankcsoportnál, a jelentett profitot ugyanakkor jelentősen torzították az év elején egy összegben elszámolt magyarországi különadók és egyéb speciális terhek. Miközben a hitelállomány dinamikusan nőtt és a kamatmarzs is javult, a profitabilitásban egyre nagyobb szerepet játszanak a külföldi leánybankok, különösen az orosz, bolgár és üzbég működés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×