Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig

A lojalitás hiánya, ha a cégvezető nem mond le a fizetése egy részéről?

Az állami cégvezetőknek mindössze az egyharmada utalta át a tavalyi jutalma felét a krízisalapba, jóllehet Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon is azt kérte a mintegy 450 felső vezetőtől, hogy fizetésük egy részének terhére járuljanak hozzá a válságkezeléshez. Az MSZP frakcióvezetője szerint meg kell gondolni, hogy szükség van-e a nem lojális cégvezetőkre.

A mintegy 250 állami tulajdonban lévő vállalat 450 felsővezetője közül mindössze 177 utalta eddig át a tavalyi prémiuma felét a krízisalapba - írta szombati számában a Blikk.

Gyurcsány Ferenc még miniszterelnökként kezdeményezte, hogy a cégvezetők a tavalyi prémiumuk felét, az idei jutalmuk egészét és a havi fizetésük kétmillió forint feletti részét utalják vissza az államnak. Bajnai Gordon úgy határozott, hogy ez a pénz kerüljön az augusztusban startoló krízisalapba, amelyből a rászoruló családok igényelhetnek pénzt.

A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint a 177 cégvezető szombatig 240 millió forintot utalt vissza, igaz, a kabinet 300-350 millió forintot várt.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök tavaly októberben azt mondta, hogy a 2008-as prémiumok felét nem követelhetik vissza, mert ahhoz egyoldalú szerződésmódosításra lenne szükség, ami szerinte munkaügyi perekhez vezetne, ezért ezt csak "kérik" a cégvezetőktől.

Ehhez képest Bajnai Gordon nemrégiben azt mondta, hogy jogi lépéseket kezdeményeznek a renitens cégvezetők ellen. A jobboldali pártok részéről felvetődött a kérdés, hogy "a kormány nem tudja irányítani az állami cégvezetőket".

Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető-helyettes pedig a Magyar Televízió reggeli műsorában mondta, hogy ez a cégvezetői reakció felvet személyi kérdéseket. "Elképzelhetetlennek tartom, hogy ha a magyar kormány vagy a miniszterelnök egy állami cégvezetővel kapcsolatban megfogalmaz egy ilyen kérést, akkor az a vezető ne teljesítse ezt a kötelezettséget. Le kell vonni ebből a következtetéseket. Nem ragaszkodnék ezekhez a cégvezetőkhöz, akik nem ennyire szolidárisak, másik oldalon pedig nem hajtják végre azokat az utasításokat, amelyeket a tulajdonos a kormányon keresztül ad nekik" - fogalmazott.

Úgy tudjuk, a legtöbb cégvezető esetében nem hanyagságról van szó, hanem kifejezetten felháborodtak a kormányfői kérésen. Bár a szociális tárca honlapján olvasható egy lista azokról a személyekről, akik eddig fizettek a krízisalapba, abból nem tűnik ki, hogy mely cégek igazgatói hagyták eddig figyelmen kívül a miniszterelnöki utasítást.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. úgy tájékoztatta az InfoRádiót, hogy "azok az állami cégvezetők, akik érintettek az ügyben, felajánlották fizetésük kétmillió Ft feletti részét a krízisalapba." A közlemény azonban nem szól a prémiumokról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×