A pártelnöki posztért három szabad demokrata politikus: Badacsonyi Szabolcs, Retkes Attila és Weinek Leonárd indult. Közülük a szavazáson Retkes Attila 228, Badacsonyi Szabolcs 106, Weinek Leonárd pedig 72 voksot kapott.

Az új pártelnök személyéről való szavazás előtt Fodor Gábor, a párt leköszönő elnöke úgy vélekedett, az SZDSZ-nek felül kell emelkednie az elmúlt időszak eseményein, és a rendkívüli küldöttgyűlést a kiútkeresésnek kell szentelni: indulatoktól mentesen szembenézni a közös felelősséggel, és kísérletet tenni a válságból való kilábalásra. Úgy fogalmazott: nincs benne indulat, csak elkeseredettség és szomorúság.

A megválasztott Retkes Attila zenetörténész, közgazdász végzettségű, az országos (szak)politikába az SZDSZ 2007-ben megalakult kulturális és médiakabinetjének titkáraként kapcsolódott be.

A frissen megválasztott pártvezető Kóka Jánostól azt kérte, hogy a lehető legrövidebb időn belül mondjon le frakcióvezetői posztjáról. Kérésére ezt a küldöttgyűlés szimpátiaszavazással meg is erősítette: a többség felemelte regisztrációs kártyáját. Az új elnök kezdeményezését hosszan megtapsolták a küldöttek, többen fütyültek, és hangosan kifejezték tetszésüket is.

Retkes Attila úgy fogalmazott: elérkezett a nyílt beszéd ideje, és ennek jegyében kérte Kóka János távozását. Hozzátette: mihamarabb javaslatot tesz a képviselőcsoport új vezetőjének személyére. Véleménye szerint felmérhetetlen károkat okozott az SZDSZ-nek, hogy az elmúlt egy évben a frakció szűk többsége "állam volt az államban".

Kóka János az MTI megkeresésére válaszolt a lemondását követelőknek: "Az SZDSZ a megszűnés határára jutott, a pártnak viszont továbbra is a frakció az egyetlen működőképes testülete, és továbbra is folytatódnia kell a válságkezelésnek" - mondta, majd leszögezte, nem mond le frakcióvezetői posztról.

Új elnökként tartott első sajtótájékoztatóján Retkes Attila a párt nevében négy dologért is bocsánatot kért a magyar társadalomtól és a választóktól.

Azt mondta, sajnálja azokat a korrupciós ügyeket, amelyekben az elmúlt 15 évben az SZDSZ érintett volt, amelyekkel besározták a szabadelvű eszmét. Kitért arra is, hogy a párt nem foglalkozott kellő súllyal a magyarságot érintő sorskérdésekkel, a határon túli magyarok ügyével, s ezzel magára vonta egyfajta nemzetietlen, kozmopolita alakulat képét.

Sajnálja továbbá, hogy magukra hagyták a vidéket, beskatulyázták magukat egy kis fővárosi párt képébe. Sajnálatát fejezte ki azért a szavai szerint fölényes, agresszív stílusért, amelyet korábban egyes vezetőik képviseltek.Arra a felvetésre, hogy támogatnák-e a Bajnai-kormányt, azt mondta, önmagában mint testületet nem, azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy a konkrét válságkezelő intézkedések mellé álljanak, ha azok összeegyeztethetők eszmerendszerükkel és szakpolitikájukkal.

A küldöttgyűlés délutáni politikai vitájában Demszky Gábor főpolgármester úgy vélekedett, hogy minden olyan szabad demokrata politikusnak félre kell állnia, aki az elmúlt húsz évben meghatározta a párt országos politikáját. Példaként Kuncze Gábort, Pető Ivánt, Magyar Bálintot és saját magát nevezte meg.

Mint mondta, sajnálja, hogy Kóka János a hozzá intézett, és a küldöttek által megerősített kérés ellenére sem mondott le a frakcióvezetői posztról, mert ez elvárható lett volna.

Demszky Gábor kijelentette azt is, nem indul jövőre a főpolgármesteri tisztségért.

A tisztújítás a párt ügyvivői testülete 12 tagjának megválasztásával ért véget. Az ügyvivők névsora: Badacsonyi Szabolcs, Grószné Krupp Erzsébet, Horváth Tibor, Ikvai-Szabó Imre, Kiss Róbert, Molnár Margit, Polai Zoltán, Szabadai Viktor, Szentkuti Károly, Skaliczky Andrea, Tóth Róbert és Weinek Leonárd. Közülük senki sem volt tagja a most leköszönt üt-nek, és egyikük sem parlamenti képviselő. (Weinek Leonárd később lemondott a megbízatásról.)

A vasárnapi küldöttgyűlésen a párt korábbi vezető politikusai közül nem vett részt Kuncze Gábor, Magyar Bálint és Pető Iván sem. Kóka János frakcióvezető pedig még a rendezvény vége előtt távozott a helyszínről.

Fodor Gábor pártelnök a június 7-i európai parlamenti választás után jelentette be, hogy felajánlja lemondását. Egy héttel később a párt országos tanácsának ülésén lemondott tisztségéről. Az országos tanács előbb július 4-re, majd később, miután a döntést többen támadták, július 12-re hívta össze a tisztújító küldöttgyűlést.

A héten több szabad demokrata politikus és a párt jószolgálati és etikai bizottsága is arra az álláspontra jutott, hogy szabálytalanul hívták össze a küldöttgyűlést, és megsértették a párt alapszabályát, amikor nem választottak új küldötteket. Az SZDSZ elnökeként tartott utolsó tájékoztatóján Fodor Gábor ezzel kapcsolatban közölte, hogy egy tarthatatlan jogi csűrés-csavarás indult el, miközben az SZDSZ jogászai szerint szabályszerűen és jogszerűen hívták össze a küldöttgyűlést, és ezt a döntést hozta meg a párt ügyvivő testülete is.Késő délután Weinek Leonárd közlemény útján tudatta, kilép az SZDSZ-ből.

"A mostani választás nemhogy felszámolta volna a szekértáborok közötti harcot, hanem még jobban kiélezte azt. Az SZDSZ vezető politikusai évek óta egymás elleni érzelmeik, valamint szűk körű egyéni érdekeik által vezérelve politizálnak" - fogalmazott Weinek Leonárd.

Véleménye szerint az elnökválasztás eredménye és a küldöttgyűlésen történtek egyaránt azt vetítik előre, hogy az elmúlt években tapasztalt gyűlölködés, a mások kiszorítására irányuló kisszerű személyeskedés folytatódik a jövőben is. Az SZDSZ-ben ezért nincs esélye mindannak, ami létjogosultságot adhat egy pártnak ahhoz, hogy a politika az emberek mindennapi problémáiról, boldogulásáról szóljon - fejtette ki.