Budapest két arcáról ír mai számában a Népszabadság. Világok léteznek egymás mellett a fővárosban: az egyik a Népstadion melletti Verseny utcai piac, a másik pedig a Kopaszi-gát. A piacon aki ma vevő, holnap eladó lesz, s ha valaki csupán néhány száz forintot tud keresni, már jól érzi magát. Nem ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy gyógyszert is árulnak. Van egy rendezettebb rész is a járdára borított kirakodóvásár mellett, de a benti árusok szerint mire odaérnek a vevők, már egyáltalán nem marad pénzük.  A Kopaszi-gátnál pedig szinte minden fordítva van. Még kevesen fedezték fel a dél-budai óriásparkot, ahol gyep, sportpályák sokasága és szinte zavarba ejtő tisztaság várja az érdeklődőket. Valamint még egy ígéret, hogy a kajakozókon kívül hamarosan már a fürdőzők is értékelhetik, hogy a gát éppen a Duna partján van

A Magyar Nemzet mai számában az orvhalászokról ír. Fejlett módszerekkel lopják az erre szakosodottak a halgazdaságok állományát, amivel több mint tízmilliós károkat okoznak a cégeknek évente. Az ágazat munkatársai szerint a megelőzésen kívül nem sok mindent lehet tenni az bűnözők ellen, ugyanis azok elővigyázatosak, csapatokban, szervezetten tevékenykednek. Évente jó, ha tíz alkalommal tudják tetten érni a tolvajokat a Hortobágyi Halgazdasági Zrt. munkatársai, mivel halastavaik ötezer hektáron terülnek el. Ekkora területet folyamatosan szinte lehetetlen ellenőrizni. A tolvajok nyakzóhálót, varsát ugyanúgy alkalmaznak, mint etetőkosarat, vagy hármashorgot, amellyel végig gereblyézik a tó fenekét. Vannak például olyan mezőberényi csapatok, akik kifejezetten hallopásból élnek.

A Világgazdaság mai számában a haldokló életbiztosításokról olvashatunk. Az életbiztosítási piac visszaesett: az új szerzések látványos csökkenése mellett az idei első negyedévben a múlt év azonos időszakához képest érezhetően megnőtt a visszavásárlások száma is. Az ágazati szövetség statisztikái szerint az első három hónapban 35 milliárd forint díjbevétel tűnt el a piacról. A törlésekből, visszavásárlásokból származó apadások később látszódhatnak még jobban a számokon. A legtöbb esetben a visszavásárlás oka a kereső személy munkahelyének elveszítése, illetve az adott család megrendült anyagi helyzete. Az Aegon szakértője szerint nem árt arra figyelni, hogy visszavásárláskor a biztosítási védelem is elveszik, vissza kell fizetni az adókedvezményt, és elvész a kamatadó mentesség is. Hosszabb távon mind ezek mellett még az is fontos szempont lehet, hogy amennyiben egy ügyfél mégis új szerződést kötne, életkora növekedésével, vagy esetleg egészségügyi állapota romlásával valószínűleg drágábban jut majd biztosításához.

A Napi Gazdaság mai számában az üzletrészek örökléséről ír. Jövőre kiterjesztené a kormány az öröklési illetéket az örökölt üzletrészekre is. Eszerint az úgynevezett első fokú örökösnek, amennyiben az örökölt lakástulajdont, és a 20 millió forintos illetékmentességet már kihasználta, 18 millió forint értékig 11%, 18-35 millió forint között 15%, 35 millió forint felett pedig 21% illetéket kell megfizetnie. A gyakorlati megvalósítás okozhat némi problémát a kezdeti időkben, hiszen jó néhány feladat első pillantásra nem tűnik egyszerűnek. Ki is lehet példásul kerülni, hiszen aki nem akar öröklési illetéket fizetni, vagy nem akarja, hogy örököseinek fizetni kelljen, az a céget egy offshore társaság közbeiktatásával is átadhatja. Jelenleg ugyanis nem nagyon lehet utolérni egy offshore cég valódi tulajdonosait. Azt azonban lényeges leszögezni, hogy az ilyen jellegű ügyletek, adóelkerülésnek számítanak.