Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Sólyom: az akadémia léte politikai jelentőséggel bír

A Magyar Tudományos Akadémia értékei - mint a hitelesség és a pontosság - tündökölnek egy olyan társadalomban, ahol azok ellentétei jellemzőek - mondta Sólyom László köztársasági elnök az akadémia 179. rendes közgyűlésén.

Ma a világban a pénzügyi válság mögött nagyobb és fenyegetőbb problémák követelnek megoldást - mondta Sólyom László köztársasági elnök a Magyar Tudományos Akadémia 179. közgyűlésén. Hozzátette: középtávon ilyen az olaj, és az energia, hosszútávon pedig az éghajlatváltozás problémája.

Sólyom László beszédében hangsúlyozta: a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése, sőt az akadémia léte maga is politikai jelentőséggel bír ma. Ugyanis a közvetlen pártpolitikán kívül álló semleges intézményeknek is van szerepük, mert példáikkal jelentősen befolyásolják a közhangulatot, morális hatalmuk lehet. Ezt a hatalmat az akadémia minősége adja, melyet tagjai őriznek és tartanak fenn.

A köztársasági elnök úgy vélte, a tudomány ismérvei - mint a folyamatos kérdezés és kutatás, ebből következőleg, a folyamatos önkritika és önkorrekció, a pontosság, a módszeres érvelés, a nemzetközi kommunikáció, a saját kritériumokhoz való ragaszkodás, a hosszú távú stratégiai tervezés vagy a tudományos etika - tündökölnek egy olyan társadalomban, amelyben hiányoznak, vagy éppen ellentéteik jellemzőek - tehát a hiteltelenség a bizalmatlanság, a tisztázatlanság és a pontatlanság.

Így Sólyom László szerint az akadémia léte reményt ad, hogy létezik egy szegmens a társadalomban, amely más: a tudomány kritériumai szerint működik. Nem véletlen tehát, hogy az Akadémia hitelességével ma oly sokan támaszkodnának - tette hozzá a köztársasági elnök.

Hanganyag: Sigmond Árpád

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×