Infostart.hu
eur:
355.42
usd:
308.01
bux:
133737.72
2026. június 11. csütörtök Barnabás

TÁRKI: növekszik a Fidesz, csökken az MSZP-szavazótábora

Tovább csökken a választási hajlandóság; a TÁRKI legutóbbi felmérése szerint már csak a szavazásra jogosultak 44 százaléka ígérte biztosra részvételét egy most vasárnapi választáson; a Fidesz előnye továbbra is jelentős a kormánypárttal szemben. A közvélemény-kutató cég februárban és márciusban még 48-48 százalékos részvételi arányt mért.

A TÁRKI 1000 fő megkérdezésén alapuló, a 18 éves és idősebb lakosságot életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentáló kutatása szerint a nagyobbik ellenzéki párt továbbra is jelentősen vezet a kormánypárttal szemben. A felmérésből kiderült, hogy az elmúlt egy hónapban valamelyest nőtt a Fidesz tábora, azonban a növekedés inkább abból adódik, hogy a bizonytalan, ingadozó szavazóréteg aránya csökkent, akik közül most többen erre a pártra szavaznának, ha most lennének a választások.

A Fidesz támogatottsága a felnőtt lakosság körében továbbra is stabil: áprilisban 36 százalékon áll, míg februárban 32 százalék, márciusban 33 százalék volt.

A Magyar Szocialista Párt támogatói tábora a teljes lakosság körében ebben a hónapban 11 százalék, a februári és márciusi 12-12 százalékkal szemben.

Áprilisban a pártválasztók körében a Fidesz 43 százalékponttal (februárban 37, márciusban 38 százalékponttal), a biztos szavazó pártválasztók körében pedig 42 százalékponttal vezetett az MSZP előtt (míg februárban 43, márciusban 39 százalékpontnyi volt a különbség).

Áprilisban a biztos szavazó pártválasztókon belül a Fidesz támogatottsága 64 százalékon állt (februárban 64 százalék, márciusban pedig 62 százalék volt ez az arány), míg a szocialista párté ugyanebben a hónapban 22 százalék volt (februárban 21 százalékon, márciusban pedig 23 százalékon állt).

A teljes lakosság körében a kis pártok támogatottsága továbbra is alacsony. Az SZDSZ tábora a teljes felnőtt lakosság körében 3 százalék, a pártválasztók között pedig 5 százalék. Az MDF szavazói a teljes lakosságon belül 2 százalékot, a pártválasztók körében 4 százalékot tesznek ki (februárban és márciusban ugyanezen eredményeket mérték a két kisebb parlamenti párt támogatottságában).

Az áprilisi felmérés szerint a biztos szavazó pártválasztókon belül a kis pártok közül az SZDSZ és a Jobbik Magyarországért Párt közelebb, míg az MDF távolabb van az 5 százalékos határtól. Az SZDSZ és a Jobbik Magyarországért Párt is 4-4 százalékos, míg az MDF 2 százalékos táborral rendelkezik.

EP-választás: biztos Fidesz siker

A TÁRKI készítői az adatok alapján következtettek az európai parlamenti választások eredményeire is. Azt feltételezték, hogy a szokásosan alacsony választásokon való részvétel mellett a Fidesz biztosan nyeri az EP-választásokat. Jelenlegi becslésük szerint a 22 EP-mandátumból a FIDESZ 13-15, az MSZP 6-7 helyet szerez majd meg, míg az SZDSZ, az MDF és a Jobbik alacsony részvétel esetében 1-1-et, míg magas részvételi aránynál egy mandátumot sem fog kapni.

A Medián legfrissebb, áprilisi közvélemény-kutatása szerint soha nem látott fölényre tett szert a biztos szavazók körében a Fidesz, amely egy most vasárnapi választáson 70 százalékos eredményt érne el. A Mediánnak 37 százalék mondta biztosra, hogy elmegy választani.

A felmérés szerint az MSZP támogatottsága a biztos szavazók körében 18 százalékon áll. Az MDF-nek és az SZDSZ-nek 2-2, a Jobbiknak pedig 4 százalékos a támogatottsága.

A Századvég és Forsense közvélemény-kutatása szerint bár általánosan rossz a közhangulat, áprilisban a választási hajlandóság 59 százalékos volt. A Fidesz az összes megkérdezett körében 2 százalékpontot javítva 30 százalékon áll, míg az MSZP változatlanul 11 százalékos.

A Marketing Centrum március végi felmérése szerint A pártválasztók körében a Fidesz 61 százalékon áll, míg az MSZP 25-ön. A legnagyobb ellenzéki párt népszerűsége februárhoz képest hét százalékkal nőtt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Egy tanári, orvosi vagy önkormányzati béremelés nem áll meg az iskola, a kórház vagy a hivatal falainál. A közszféra sok településen valódi alternatíva a munkavállalóknak, ezért a magáncégek bérpolitikájára is nyomást gyakorol. Az elmúlt 16 év magyar bérnövekedésének egyik fontos katalizátorai voltak az állami béremelések. Ha ez a folyamat megfordul, a veszteség sem marad a közszférán belül.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
Az AI-esés és az iráni háború eszkalációja tartja nyomás alatt a tőzsdéket

Az AI-esés és az iráni háború eszkalációja tartja nyomás alatt a tőzsdéket

Csúnya és volt szerdán az amerikai tőzsdéken, a rossz hangulat pedig átragadt az ázsiai tőzsdékre is, ahol a nap elején nagy mínuszok alakultak ki, onnan viszont napon belül valamelyest fordult a hangulat, és például a japán tőzsde kis pluszba lendült. A hangulat azonban továbbra is törékeny, két meghatározó téma uralja a tőzsdéket, az egyik a technológiai és mesterséges intelligencia részvények esése, a másik pedig az iráni háború eszkalációja. A határidős részvényindexek állása alapján a tegnapi nagyobb esés után ma stabilizálódhatnak a vezető részvényindexek, stagnálás jöhet az európai, és mérsékelt emelkedés az amerikai tőzsdéken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×