Megváltoztatná az adó- és bérszámítás módszerét a kormány, bevezeti az úgynevezett összbruttósítást, azaz a munkavállalói kifizetések és a járulékok egyaránt beleszámítanak majd az adóalapba. Ezzel együtt azonban csökkentené a kormány az adókulcsokat, de hogy pontosan hány százalékra, azt még számolják a szakemberek, egyelőre 15-17 százalékos alsó, és 33-35 százalékos felső kulcsban gondolkodik a kormány - jelentette be a miniszterelnök vasárnap, programjának ismertetésekor.

Hozzátette: ezzel együtt emelkedne a sávhatár is, négy-ötmillió forintos éves jövedelemre - ennek pontos összege még szintén nem eldöntött. Mindez azonban csak jövőre lehetséges, a sávhatár azonban már az idén emelkedni fog 1,7 millió forintról 1,9 millióra.

A kabinet nehezítené az adóelkerülést, és tervezi, hogy az adóparadicsomok segítségével szerzett jövedelmeket is megadóztatja valamilyen formában. Emellett bevezetne egy progresszív ingatlanadót. Megszűnne a különadó, a társasági adó pedig várhatóan egységesen 19 százalék lesz. Idén a munkaadói járulékcsökkentés 5 százalékpontos lenne a minimálbér kétszereséig. Emellett 2010-től minden jövedelmi szinten 5 százalékponttal csökkennek a járulékok, és megszűnne a tételes egészségügyi hozzájárulás.

Változni fog az áfa is, 20-ról 25 százalékra emelkedik, de a termékek egy szűk körére mindössze 18 százalékot vetne ki a kormány: a tejre és más tejtermékekre, a kenyérre és pékárukra, valamint a távhőre.

A kormány július elsejétől szűntetné meg a lakástámogatásokat, emellett fokozatosan vonná el a gázártámogatást. Ugyancsak kevesebbet költ az állam a jövőben a közösségi közlekedés támogatására, valamint a közmédia finanszírozására.

A közszférát érintően a kabinet két évre rögzíti a nominális bruttó kifizetéseket, Bajnai Gordon szavai szerint azonban ez az adóváltoztatás miatt nettó növekedés is lehet. Emellett a kormány egyeztetést kezdeményez az érdekképviseletekkel az idei második félévi bérkiegészítésekről, erre ugyanis szintén nincs fedezet, mint ahogy az ország a közszféra 13. havi bérét sem tudja fenntartani. Ehelyett azonban hosszú távon egy teljesítményarányos bérkiegészítési rendszert vezetne be a kabinet, amely igazodna a gazdasági növekedéshez.
Újabb sokk a nyugdíjasoknak

A miniszterelnök bejelentése értelmében a nyugdíjasoknak nem csak az idei 13. havi nyugdíj második feléről kell lemondaniuk - valamit jövő évtől már a 13. havi nyugdíjról is -, hanem a nyugdíjkorrekcióról is, ez utóbbi a jövő évre tolódik. Jövőre azonban egyáltalán nem lesz nyugdíjkorrekció. 2012-től fokozatosan 62-ről 65-re emelkedne a nyugdíjkorhatár.

Csökken a táppénz, az eddigi 70 százalékról 60-ra, a családi pótlék összege pedig a következő két évben nem változik majd. A gyes és a gyed együttes időtartama legfeljebb két év lehet majd, ahogy a miniszterelnök fogalmazott, ez elsőként azokat érintene, akiknek a gyermeke 2012-ben megy bölcsődébe.

A cél, hogy a kormány tartani tudja a 3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt, ennek ellenére "alternatív pályákról" is tárgyalni kíván a kormány az IMF-fel és az Európai Bizottsággal. Az országnak hitelt nyújtó nemzetközi szervezetekkel Bajnai Gordon minél hamarabb ismertetni akarja az ország új programját. Az eddig felvett hitel átütemezését vagy újabb hitelről való tárgyalást a kormányfő nem tart időszerűnek, szerint a most bejelentett intézkedések már felélesztik a bizalmat az országgal szemben.

Mindezzel a kabinet számításai szerint csaknem 1300 milliárd forintot takarít meg az ország 2009-ben és 2010-ben, amelyre azért is szükség van, mert a legújabb számítások szerint idén 5,5-6 százalékkal eshet vissza a gazdasági növekedés, míg jövőre is valószínűbb, hogy a GDP változása kisebb lesz nullánál.

A miniszterelnök az ország gazdaságát rontó problémák között említette, hogy magasak az adót, az állam túl sok pénzt von el a lakosságtól, emellett túl sok pénzt költ szociális és jóléti kiadásokra, valamint lakástámogatásra és adósságszolgálatra, emellett az ország külső eladósodottsága a GDP 107 százalékát teszik ki. Alacsony a foglalkoztatottság, Ugyanakkor az országgal szemben nem túl nagy a bizalom, ezt is helyreállíthatja azonban az általa bejelentett csomag. Probléma még, hogy a jól működő nagyvállalatok jellemzően külföldi kézben vannak, míg a munkavállalók több mint 60 százalékának állást adó kis- és közepes vállalkozások az export nagyjából negyedét termelik meg. Bajnai Gordon hozzátette: a kormány a gazdaság ezen torzultságát is korrigálni akarja.

Bajnai Gordon hangsúlyozta: a program alternatívája - tehát ha Magyarország nem cselekszik gyorsan, és elégségesen -, hogy az ország tartós recesszióba kerül, tehát a régió országaitól hosszú távon is lemaradunk, csökken a GDP évről évre, több lesz az ország adóssága, a forint árfolyama pedig tovább esne. Eközben az ország egészében nőne a vállalati csődök száma, 100 ezres nagyságrendben kerülnének munkahelyek veszélybe.