2021-ben volt egy népi kezdeményezés, amit 700 ezer spanyol írt alá, amiben azt kérték – megoldandó a lakosság gazdasági és demográfiai kihívásait –, hogy a kormány legalizálja azokat az illegális bevándorlókat, akik 2025. december 31-én legalább 5 hónapja már Spanyolországban tartózkodtak, és büntetlen előéletűek. Pedro Sánchez szocialista kormánya 2026 januárjában döntött úgy, hogy elfogadja ezt egy királyi rendeletként és implementálja is. A legalizációs hullám végül április 16-án vette kezdetét, aminek a záró időpontja e hónap, tehát június 30-a – foglalta össze az InfoRádióban Gönczi Róbert.

A Sánchez-kabinet előzetesen

500 ezer kérelemre számított, de most, bő egy héttel a kezdeményezés véget előtt már 900 ezer kérelem érkezett be

Spanyolországhoz, amiből eddig nagyjából 360 ezret fogadtak el – tette hozzá a Migrációkutató Intézet elemzője, arra is felhívva a figyelmet, hogy a befogadás nem jelent végleges letelepedési engedélyt, csak ideiglenes tartózkodást, ami során legálisan végezhetnek munkát az érintettek.

A szakértő elmondása szerint a spanyol bevándorlási rendszerben általános, hogy a migránsok évekig várnak a menedékkérelmük elbírálására, miközben egyes csoportok – például a szenegáliak és a kolumbiaiak – kérelmeinek 90 százalékát elutasítják. Eközben bizonyos magasabban képzett lakosságú dél-amerikai országokból vagy Észak-Afrikából, különösen a Marokkóból érkezők esetében magasabb az elfogadási ráta – mondta Gönczi Róbert az InfoRádió kérdésre válaszolva.

Előnyök mindkét oldalon

Hogy milyen előnyökkel jár a befogadás a két oldalnak, azzal kapcsolatban kifejtette: a bevándorlók egy egész jó kedvezményt kapnak a legalizációval, amiben benne foglaltatik egy egy évre szóló tartózkodási- és munkavállalási engedély, valamint bekerülnek az egészségügyi rendszerbe is. Viszont fontos, hogy

ezért nem jár állampolgárság vagy szavazati jog, kivéve a helyhatósági választásokon, de az nincsen másképp Spanyolországban sem, mint hazánkban.

A spanyol állam pedig azért döntött alapvetően a legalizáció mellett, mert szerették volna visszaszorítani a feketegazdaságot, növelni akarták a társadalombiztosítási befizetéseket, enyhíteni kívánták a munkaerőhiányt, valamit orvosolni a súlyos demográfiai válságot, ami az országot sújtja – magyarázta a Migrációkutató elemzője, megjegyezve: 2022 óta a gazdasági növekedés több mint felét már amúgy is a migránsok adták, különösen a vendéglátásban és az idősgondozásban, így tehát logikus volt, hogy a bevándorláson keresztül szeretnék folytatni ezt a gazdasági növekedést.

Ugyanakkor sokan arra figyelmeztetnek, hogy a legalizálás nem feltétlenül fog arra az eredményre vezetni, amit kívánna a spanyol állam – fűzte hozzá, példakén kiemelve a Funcas kutatóintézet (gazdasági think tank/agytröszt) elemzését, amely szerint a liberálisabb bevándorláspolitika nem oldja meg a helyzetet, hiszen a legalizáltak 18 százaléka 55 éves vagy annál idősebb,

a születésszámok aránya esetükben elhanyagolható, és nagy valószínűséggel nem a feketegazdaság csökkentését fogja eredményezni

a legalizálási hullám, hanem az idősellátás költségét fogja növelni.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kalapos Mihály készítette.