Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Gradual process. Beautiful mature woman touching sweater and having hot flash
Nyitókép: yacobchuk/Getty Images

Richter-felmérés: a magyar nők csaknem fele marad magára a menopauzával

A menopauzát átélő magyar nőknek mindössze 27 százaléka fordul orvoshoz a tüneteivel – derül ki a Richter Gedeon „Tabutémák a női egészségben” című nemzetközi kutatásából. Eszerint csak a magyar nők 9 százaléka rendelkezik magabiztos tudással, de a fizikai tünetek, az érzelmi és személyes megterhelés ellenére is csak a nők bő negyede fordul orvoshoz, mivel a téma sokszor még „tabunak” számít, kötődik hozzá egyfajta stigmatizáció.

A menopauzát átélő magyar nőknek mindössze 27 százaléka fordul orvoshoz a tüneteivel, ami a legalacsonyabb arány a Richter Gedeon Nyrt. megbízásából készített, hat európai országban végzett nemzetközi kutatás szerint. Olaszországban az érintettek 58 százaléka, Portugáliában 56 százaléka kér orvosi segítséget menopauzális panaszaival.

Még mindig kötődik egyfajta „stigmatizáció” a témához, tabutémaként kezelik sokan, mert összekapcsodik az emberek fejében az öregedéssel, a nőiesség elvesztésével, és ezért nehéz sokak számára orvoshoz fordulni akár az alapellátásban, akár a szakorvosi ellátásban, és inkább próbálnak az online térben információkat szerezni – mondta Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. Csoportszintű PR, CSR és kormányzati kapcsolatok főosztályának vezetője az InfoRádióban.

Az online adatfelvétellel, országonként reprezentatív, a 18-59 éves nők részvételével készített felmérés szerint Magyarországon a menopauzával kapcsolatos tájékozódás erősen digitális fókuszú:

a magyar nők 77 százaléka online forrásból informálódik, miközben egészségügyi szakemberhez információért 45 százalékuk fordul.

A tudományos publikálásra is alkalmas módszertannal készített felmérés hat országban – Magyarországon, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban –, összesen 12 ezer nő részvételével vizsgálta, hogyan élik meg a nők a menopauzát. A Richter Gedeon számára ez a kutatás azért is fontos, mert a női egészség a vállalat egyik meghatározó területe, és a cég hosszú távú elköteleződése a terápiás megoldásokon túl a hiteles tájékoztatásra és a párbeszéd erősítésére is kiterjed – derül ki a Richter közléséből.

Az összegzés szerint Magyarországon fordulnak a legkevesebben orvoshoz, itt a legerősebb az online tájékozódás, és bár a magyar válaszadók körében magas azok aránya, akik megfelelőnek érzik a menopauzával kapcsolatos tudásukat, a kezelések tényleges használata – különösen a hormonpótló terápiáé – alacsony.

A menopauza során a magyar nők átlagosan 5,4 tünettel élnek együtt egyszerre,

a legtöbb tünetről az Egyesült Királyságban számoltak be, ahol az átlag 7,1. A leggyakoribbak a hőhullámok (63 százalék), az alvászavar (57 százalék) és a fáradtság (53 százalék). A magyar válaszadók 41 százaléka inkább magányosnak érzi magát ebben az időszakban, és ez az arány a nemzetközi mezőny közép-alsó részébe sorolja Magyarországot; a legmagasabb az Egyesült Királyságban (57 százalék), a legalacsonyabb Portugáliában (35 százalék). Az adatok azt mutatják, hogy a menopauza nemcsak testi, hanem érzelmi és személyes megterhelést is jelenthet, a nők a legnegatívabb hatásként az általános egészségük, a mentális jóllétük és a szexuális életük romlását élik meg.

A menopauzával kapcsolatos tájékozódás és az orvosi segítségkérés két külön területet mutat meg – közölték.

Magyarországon a nők 77 százaléka online forrásból informálódik a menopauzáról – ez a legmagasabb arány a hat ország között –, 45 százaléka kér információt orvostól vagy más egészségügyi szakembertől, 39 százalék pedig ismerősöktől tájékozódik. Több országban ugyanakkor jóval erősebb az egészségügyi szakemberek szerepe az információszerzésben: Portugáliában 75 százalék, Olaszországban 67 százalék, Németországban pedig 66 százalék tájékozódik egészségügyi szakembertől.

A kutatás szerint Magyarországon a menopauzában érintett nők mindössze 27 százaléka fordul orvoshoz a panaszaival, ami a legalacsonyabb arány a vizsgált országok között.

A magyar nők 67 százaléka egyáltalán nem kér orvosi segítséget menopauzális tüneteivel.

Akik mégis orvoshoz fordulnak, jellemzően már a tünetek megjelenésekor megteszik, vagyis az adatok alapján a fő kérdés nem a késlekedés, hanem az, hogy az érintettek jelentős része el sem jut orvosi konzultációig - jegyzik meg.

A magyar válaszadók körében a legmagasabb azok aránya, akik szerint megfelelő – bár fejleszthető – tudásuk van a menopauzáról: ezt a nők 42 százaléka mondta, ami a vizsgált országok között a legmagasabb arány, megelőzve az Egyesült Királyságot is (39 százalék). A valóban magabiztos tudás azonban ennél jóval szűkebb körre jellemző: erről csak 9 százalék számolt be, miközben 16 százaléknak szinte semmilyen ismerete nincs, további 33 százalék pedig csak alapszinten tájékozott. Összességében a nők közel fele (49 százalék) bizonytalannak vagy alulinformáltnak érzi magát.

Ugyanez az eltérés jelenik meg a kezelési lehetőségeknél is. Egyes megoldások viszonylag ismertek a magyar nők körében: a természetes készítményeket 63 százalék, az életmódbeli változtatásokat 59 százalék említi. A hormonpótló terápia ismertsége ugyanakkor 36 százalék, ami Spanyolország kivételével minden más vizsgált országnál alacsonyabb.

A tényleges igénybevétel azonban minden kezelési lehetőség esetében alacsony:

életmódbeli változtatást 19 százalék, természetes készítményt 15 százalék, nem hormonális gyógyszert 2 százalék, hormonpótló terápiát pedig mindössze 1 százalék alkalmaz.

A különbség nemzetközi összevetésben is szembetűnő: a hormonpótló terápiát az Egyesült Királyságban a nők 75 százaléka ismeri és 16 százaléka használja, Németországban 55 százalék, illetve 7 százalék a megfelelő arány.

A felmérésből kiderül a magyar nők mintegy kétharmada alapvetően nyitott a kezelésekre, és csak körülbelül ötödük zárkózik el a hormonális megoldásoktól; 35 százalék szerint a menopauza megfelelő terápiával kezelhető, 32 százalék szerint kezelés nélkül is jól menedzselhető, 11 százalék pedig elsősorban veszteségként éli meg ezt az életszakaszt. A nemzetközi átlag ezekben a csoportokban 31, 29, illetve 14 százalék.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×