A menopauzát átélő magyar nőknek mindössze 27 százaléka fordul orvoshoz a tüneteivel, ami a legalacsonyabb arány a Richter Gedeon Nyrt. megbízásából készített, hat európai országban végzett nemzetközi kutatás szerint. Olaszországban az érintettek 58 százaléka, Portugáliában 56 százaléka kér orvosi segítséget menopauzális panaszaival.

Még mindig kötődik egyfajta „stigmatizáció” a témához, tabutémaként kezelik sokan, mert összekapcsodik az emberek fejében az öregedéssel, a nőiesség elvesztésével, és ezért nehéz sokak számára orvoshoz fordulni akár az alapellátásban, akár a szakorvosi ellátásban, és inkább próbálnak az online térben információkat szerezni – mondta Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. Csoportszintű PR, CSR és kormányzati kapcsolatok főosztályának vezetője az InfoRádióban.

Az online adatfelvétellel, országonként reprezentatív, a 18-59 éves nők részvételével készített felmérés szerint Magyarországon a menopauzával kapcsolatos tájékozódás erősen digitális fókuszú:

a magyar nők 77 százaléka online forrásból informálódik, miközben egészségügyi szakemberhez információért 45 százalékuk fordul.

A tudományos publikálásra is alkalmas módszertannal készített felmérés hat országban – Magyarországon, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban –, összesen 12 ezer nő részvételével vizsgálta, hogyan élik meg a nők a menopauzát. A Richter Gedeon számára ez a kutatás azért is fontos, mert a női egészség a vállalat egyik meghatározó területe, és a cég hosszú távú elköteleződése a terápiás megoldásokon túl a hiteles tájékoztatásra és a párbeszéd erősítésére is kiterjed – derül ki a Richter közléséből.

Az összegzés szerint Magyarországon fordulnak a legkevesebben orvoshoz, itt a legerősebb az online tájékozódás, és bár a magyar válaszadók körében magas azok aránya, akik megfelelőnek érzik a menopauzával kapcsolatos tudásukat, a kezelések tényleges használata – különösen a hormonpótló terápiáé – alacsony.

A menopauza során a magyar nők átlagosan 5,4 tünettel élnek együtt egyszerre,

a legtöbb tünetről az Egyesült Királyságban számoltak be, ahol az átlag 7,1. A leggyakoribbak a hőhullámok (63 százalék), az alvászavar (57 százalék) és a fáradtság (53 százalék). A magyar válaszadók 41 százaléka inkább magányosnak érzi magát ebben az időszakban, és ez az arány a nemzetközi mezőny közép-alsó részébe sorolja Magyarországot; a legmagasabb az Egyesült Királyságban (57 százalék), a legalacsonyabb Portugáliában (35 százalék). Az adatok azt mutatják, hogy a menopauza nemcsak testi, hanem érzelmi és személyes megterhelést is jelenthet, a nők a legnegatívabb hatásként az általános egészségük, a mentális jóllétük és a szexuális életük romlását élik meg.

A menopauzával kapcsolatos tájékozódás és az orvosi segítségkérés két külön területet mutat meg – közölték.

Magyarországon a nők 77 százaléka online forrásból informálódik a menopauzáról – ez a legmagasabb arány a hat ország között –, 45 százaléka kér információt orvostól vagy más egészségügyi szakembertől, 39 százalék pedig ismerősöktől tájékozódik. Több országban ugyanakkor jóval erősebb az egészségügyi szakemberek szerepe az információszerzésben: Portugáliában 75 százalék, Olaszországban 67 százalék, Németországban pedig 66 százalék tájékozódik egészségügyi szakembertől.

A kutatás szerint Magyarországon a menopauzában érintett nők mindössze 27 százaléka fordul orvoshoz a panaszaival, ami a legalacsonyabb arány a vizsgált országok között.

A magyar nők 67 százaléka egyáltalán nem kér orvosi segítséget menopauzális tüneteivel.

Akik mégis orvoshoz fordulnak, jellemzően már a tünetek megjelenésekor megteszik, vagyis az adatok alapján a fő kérdés nem a késlekedés, hanem az, hogy az érintettek jelentős része el sem jut orvosi konzultációig - jegyzik meg.

A magyar válaszadók körében a legmagasabb azok aránya, akik szerint megfelelő – bár fejleszthető – tudásuk van a menopauzáról: ezt a nők 42 százaléka mondta, ami a vizsgált országok között a legmagasabb arány, megelőzve az Egyesült Királyságot is (39 százalék). A valóban magabiztos tudás azonban ennél jóval szűkebb körre jellemző: erről csak 9 százalék számolt be, miközben 16 százaléknak szinte semmilyen ismerete nincs, további 33 százalék pedig csak alapszinten tájékozott. Összességében a nők közel fele (49 százalék) bizonytalannak vagy alulinformáltnak érzi magát.

Ugyanez az eltérés jelenik meg a kezelési lehetőségeknél is. Egyes megoldások viszonylag ismertek a magyar nők körében: a természetes készítményeket 63 százalék, az életmódbeli változtatásokat 59 százalék említi. A hormonpótló terápia ismertsége ugyanakkor 36 százalék, ami Spanyolország kivételével minden más vizsgált országnál alacsonyabb.

A tényleges igénybevétel azonban minden kezelési lehetőség esetében alacsony:

életmódbeli változtatást 19 százalék, természetes készítményt 15 százalék, nem hormonális gyógyszert 2 százalék, hormonpótló terápiát pedig mindössze 1 százalék alkalmaz.

A különbség nemzetközi összevetésben is szembetűnő: a hormonpótló terápiát az Egyesült Királyságban a nők 75 százaléka ismeri és 16 százaléka használja, Németországban 55 százalék, illetve 7 százalék a megfelelő arány.

A felmérésből kiderül a magyar nők mintegy kétharmada alapvetően nyitott a kezelésekre, és csak körülbelül ötödük zárkózik el a hormonális megoldásoktól; 35 százalék szerint a menopauza megfelelő terápiával kezelhető, 32 százalék szerint kezelés nélkül is jól menedzselhető, 11 százalék pedig elsősorban veszteségként éli meg ezt az életszakaszt. A nemzetközi átlag ezekben a csoportokban 31, 29, illetve 14 százalék.