A kertészetben, a zöldség-gyümölcságazatban a százezer főre taksált munkavállalói létszámból körülbelül 3 ezer fő a külföldi, vagyis a mi szektorunk 97 százalékban magyar munkaerőnek ad munkát, 3 százalékban külföldinek – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Apáti Ferenc egyetemi docens, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, de hangsúlyozta: két kérdést nem szabad megkerülni a külföldi munkaerő tekintetében.
„Az egyik, hogy meg kell nézni, hogy mit csinálnak a versenytársaink. És ha minden más EU-s ország megengedi, hogy bejöjjön a külföldi munkaerő, mindegy, hogy az ukrán vagy Fülöp-szigeteki, akkor nekünk is meg kell engedni, mert ha a másik 26 versenytárs ezt csinálja, mi pedig megtiltjuk, akkor saját magunkat hozzuk versenyhátrányba. Ez az egyik megközelítés” – mondta, hozzátéve: a másik az, hogy a termékeinknek, a zöldség-gyümölcsöknek is versenyezniük kell a piacon, és már EU-s országokon kívüli termelőkkel is. „Az egyiptomi, a marokkói paprikával, paradicsommal, kígyóborkával versenyzünk, az ukrán zöldségekkel is versenyzünk, és ezekben az országokban olcsóbb a munkaerő, mint nálunk. És az, hogy nem tudunk sokkal magasabb munkabért fizetni a munkavállalóinknak, az azért is van, mert
olyan országok termékeivel kell versenyeznünk, amely országokban olcsóbb a munkaerő, és ha mi sokkal drágább munkaerőt foglalkoztatunk, akkor egyszerűen versenyképtelenek leszünk”.
Arra a kérdésre, hogy a Tisza-kormány által meghirdetett „vendégmunkásstop” után mi lesz, a szakértő azt mondta: a foglalkoztatási célú behozatal továbbra is működhet. A termelő vagy a vállalkozó gyakorlatilag a „saját nevére” hozza be a munkaerőt. A zöldség-gyümölcs ágazat a külföldi munkaerő 80 százalékát foglalkoztatási célú behozatal keretében foglalkoztatja, tehát azzal, hogy ezt továbbra is szabad, a mi gondjaink nagyobbrészt megoldódtak – mondta.
Amit felfüggesztettek, az a vendégmunkás-behozatal, ami azt jelenti, hogy egy munkaerő-közvetítő behozza, és kvázi szolgáltatásként kiközvetíti a munkaerőt. Ez a zöldség-gyümölcs ágazatban 20 százalékos részarányt képvisel, akkor ezt majd ki fogjuk váltani
– hangsúlyozta, hozzátéve: „tehát minket ez az átmeneti korlátozás egyelőre nem érint negatívan, és amennyire tudjuk, a következő hónapokban zajlik majd a felülvizsgálata annak, hogy milyen elvek, szabályok mentén lehet harmadik országbeli munkaerőt behozni. Azt gondolom, ez alapvetően gazdasági kérdés, még akkor is, ha vannak társadalmi és politikai vetületei. A gazdaságnak működnie kell, nyilván abban egyetértünk, hogy szabályozott, kulturált körülmények között, de mivel elfogyott a munkaerőtartalék, a demográfiánk abba az irányba megy, hogy kevesebb munkaerő lesz 5-10 év múlva, mint volt 5-10 évvel ezelőtt, vagyis jelenleg minden abba az irányba mutat, hogy nem tudjuk megúszni azt, hogy harmadik országbeli munkaerővel dolgoztassunk” – vélekedik Apáti Ferenc.
A szakmai szervezet elnöke azt is elmondta, hogy
miközben a zöldség- és gyümölcsfogyasztásunk szinte stagnált, addig az árak három-négyszeresükre emelkedtek az elmúlt 15 évben, így egyre több magyar számára szinte luxussá vált a zöldség- és gyümölcsfogyasztás.
A szélsőséges időjárás, az egyre durvább fagy- és aszálykárok is egyre jobban sújtja az ágazatot. Az alma és a meggy a két legnagyobb termőterületű kultúránk, és ezekben rosszabb a helyzet, mint tavaly – mondta Apáti Ferenc, a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.
Az interjút Herczeg Zsolt készítette, a teljes beszélgetést megnézheti és meghallgathatja alább.
