A Népszabadság arról ír, hogy itthon tartanák a frissen végzett doktorokat. A kórházak már az idei tanév végén pályázhatnak rezidenshelyekre, és azok költsége pedig biztosan nem a szakorvosjelöltekre hárul.

A képzés átalakításának korábbi elképzeléseivel ellentétben tehát az állam nem száll ki a képzés finanszírozásából sőt: a hiányszakmákban másfélszeres javadalmazást ajánlanak a gyakornoknak. A javaslat célja, hogy a szakorvosok-jelöltek hat-hét évi tanulás után ne maradjanak állás nélkül, a kormány pedig itthon tartsa a magyar gyógyítókat.

Az vitatott, hogy miként lehetne a képzésen keresztül itthon tartani a doktorokat. A kormány eredeti elképzelése az volt, hogy ha az orvos nem marad legalább kilenc évig az őt képző kórházban, akkor vissza kell fizetnie a szakképzés költségét, két-hárommillió forintot. Ezzel azonban sem a Rezidensek Országos Szövetsége, sem a Kórházszövetség nem értett egyet.

A Magyar Nemzet azt írja: a forint kedd óta olyan gyorsan veszít értékéből, mint tavaly október végén, amikor a jegybank rendkívüli, három százalékpontos alapkamat-emelésre kényszerült, és a kormány húszmilliárd eurós hitelfelvétellel próbálta megakadályozni a hazai fizetőeszköz bedőlését.

A fenti lépések hiábavaló voltát jól érzékelteti, hogy a hitelfelvételt elkerülő Csehország és Lengyelország fizetőeszköze is hasonló ütemben gyengült, mint a forint. Vagyis nem számottevő a különbség a jóval alacsonyabb alapkamattal működő visegrádi országok és hazánk devizaárfolyamának alakulása között. Sőt, a forint gyengélkedése annak ellenére is bekövetkezett, hogy a jegybank monetáris tanácsa nem csökkentette hétfőn az alapkamatot.

Ettől függetlenül piaci elemzők többsége még mindig bízik az 50 százalékpontos csökkentésben a tanács következő, január 19-i ülésén.