Hatósági ár bevezetését kezdeményezi a könyvpiacon a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE). A német mintára kidolgozott tervezet lényege, hogy az újonnan megjelent könyveket 180 napig maximum 10 százalék kedvezménnyel lehetne csak értékesíteni ("árkötöttség"), az árat pedig a kiadó és/vagy az importőr határozná meg.

Bár a javaslat a német példára hivatkozik, azt Zentai Péter László, a javaslatot elkészítő MKKE elnöke is elismerte, hogy a magyar könyvpiac szerkezete egyáltalán nem hasonlít a németre.

Speciális magyar sajátosság, hogy a kiadói és a kereskedői szerep egy cégnél összpontosul, azaz egy-egy cég kiadóként, nagy- és kiskereskedőként egyaránt jelen van a piacon.

Az InfoRádió Aréna című műsorában Zentai korábban úgy fogalmazott: "Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban vagy az országok 99 százalékában a kereskedelmi tőke nem vegyül a kiadóival. Tehát kereskedő kereskedőt vásárol meg vagy kereskedővel lép szövetségre, ha bővülni akar, vagy, mondjuk, létre akar hozni egy holdingot. Kiadók kiadókat vásárolnak, és kiadói holdingok jönnek létre. Magyarországon a három nagy kereskedőcég közül kettő kiadói és kereskedelmi cégcsoport is egyben."

Versenyhivatali kifogások

A tervezet elfogadását ellenző Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) szakvéleménye szerint az előterjesztéssel több ponton is baj van. Mivel a könyvek fogyasztói árából a kiadó mintegy 10, a nagykereskedő 15, a kiskereskedő pedig 30 százalékban részesedik, a mindhárom szerepet sajátos magyar módon egyszerre betöltő nagyok összesen akár 55 százalékos nyereséget is realizálhatnak egy-egy saját kiadványon.

A javaslat elfogadását ellenző GVH szerint a piaci verseny növelheti az eladott példányszámot, a kötött árak viszont egyáltalán nem kényszerítik a kiadókat és a kereskedőket arra, hogy az így keletkezett többlethasznukat a kultúra fejlesztésére, vagy alacsony példányszámú könyvek kiadására és terjesztésére fordítsák.2004-ben a Versenyhivatal már indított eljárást az MKKE ellen, árversenyt is korlátozó szabályokat tartalmazó versenyszabályzata vizsgálatára. Akkor a GVH azt állapította meg, hogy a meghatározott ár alatt történő értékesítés tilalma a versenytörvénybe ütközik. Az MKKE bírósághoz fordult, de a pert a Versenyhivatal nyerte.

Nagy Zoltán, a GVH elnöke az InfoRádióban úgy nyilatkozott: az egységes könyvárról szóló törvény éppen a korábbi állásfoglalásukat kerülné meg. "Az MKKE ugyanazt a logikát követve adta be a törvényjavaslatát, mint amiről mi korábban azt mondtuk, hogy ez kartellnek minősül, és a bíróság is azt mondta, hogy kartell."

Nagy Zoltán szerint a külföldi tendenciák is a kötött könyvár ellen szólnak, hiszen a magyar hatóságokhoz hasonló következtetésre jutott nemrégiben a svájci Versenyhivatal is, amely versenyellenes kartellnek minősítette az árak rögzítését. Nagy Zoltán szerint ez kihatással lesz az MKKE által példaként hivatkozott német piacra is:

"Valószínűleg össze fog omlani a német rendszer is belátható időn belül. És még van egy másik példánk is, hogy Angliában, körülbelül hat vagy nyolc évvel ezelőtt szüntették meg ezt az árkötött rendszert, azóta az angol könyvpiac fölfele megy, a német meg, ahol megvan az árkötött rendszer, stagnál."

Indololatlan állami beavatkozás a piaci folyamatokba

Pető Iván, az országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága elnöke korábban az InfoRádiónak azt mondta: a törvényjavaslat jogi aggályokat is felvet, a parlament nem adhat szabad utat egy olyan tervezetnek, amelyet korábban a bíróság versenyellenesnek minősített. "Kérdés az, hogy ennek ismeretében jogilag milyen lehetőségei vannak a parlamentnek, mert egy bírósági döntéssel szemben törvényt hozni ellentétes tartalmú, mint a bíróság jogi véleménye" - tette hozzá a bizottság SZDSZ-es elnöke.

A gazdasági tárca áprilisban készült szakvéleménye ugyancsak arra a következtetésre jutott, hogy a piac meghatározó eleme az árverseny, az árrögzítés pedig korlátozhatja a piaci szereplők közti versenyt.

A minisztérium szerint a törvényjavaslat indoklásában nincs egyértelműen bemutatva, hogy az árrögzítés mennyiben biztosítja a kis- és közepes méretű minőségi könyvesboltok sűrű hálózatának a fennmaradását. A tárca szakvéleménye szerint az árrögzítés árát a fogyasztók fizetik meg, mivel elesnek az árkedvezményektől.

A kulturális bizottság számára készült szakvélemény összefogalólag megállapítja, hogy "az előterjesztéshez fűzött indoklás jelenlegi formájában nem támasztja alá kellő meggyőző erővel, hogy az árrögzítés (vélt) társadalmi előnyei egyértelműen meghaladják-e a (valószínű) gazdasági hátrányokat, ezért a tárca nem tartja indokoltnak a jogszabályalkotás formájában javasolt állami beavatkozást a piaci folyamatokba".