Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Bárki kifütyülheti Gyurcsányt

Bár az MSZP vezető politikusait zavarja, hogy Gyurcsány Ferenc kampánykörútján egyre többen fejezik ki nemtetszésüket a kormány politikájával szemben, Magyarországon a véleménynyilvánítás szabadsága alkotmányos jog. Az állampolgári megnyilatkozások lehetséges eszközeiről kérdezte az InfoRádió Takács Albertet, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesét.

Magyarországon szabad-e az embereknek nemtetszést nyilvánítani nyilvános kampányrendezvényeken?

Szabad, de az elv az, hogy az emberek békésen, szabadon gyülekezhetnek, és ott véleményt nyilváníthatnak. Ebből következik, hogy összegyűlhetnek egy közéleti személyiséget, politikust, művészt dicsőíteni, és azért is, hogy kritikát fogalmazzanak meg, kifütyüljék, vagy zajongjanak.

A békés véleménynyilvánítás eszköze lehet a sípolás, fütyülés, és transzparensek felmutatása is?

Igen, mert a békéset úgy kell érteni, hogy tettleges erőszak lehetősége nem fenyeget. A véleménynyilvánítás szélsőséges formája is megengedhető azért, mert a jogszabályok ezt nem tiltják. Amit pedig nem tiltanak, azt szabad.

Ugyanazok az emberek egy térségben, vagy az országon belül több kampányrendezvényre nem mehetnek el véleményt nyilvnítani?

Természetesen elmehetnek, mert erre vonatkozóan semmilyen korlátozás nincs.

Vajon ezeket az embereket szabad-e fotók alapján beazonosítani?

Beazonosítani nem lehet, de az a véleményem, hogy tömegrendezvényeken szabad fotókat készíteni, mert ilyenkor a résztvevők közszereplőnek minősülnek.

Ha jól értem, ott kezdődik a baj, ha bárki ezeket a fényképeket összegyűjti, és megállapítja, hogy például az egyik településen jelen volt valaki, aki a másikon is, és kideríti a személyazonosságát.

A személyazonosságát valószínűleg nem szabad kideríteni és nyilvánosságra hozni, mert az nem tartozik sem a demonstráción való részvételhez, sem a közszerepléshez, hogy tudják, egy tüntetés résztvevői név szerint kicsodák. Önmagában nem jogsértő, ha több ilyen kép forgalomba kerül, és valaki összehasonlítja őket, majd rájön, hogy a rajtuk szereplő ember több rendezvényen is ott volt.

Az törvényes-e, ha valaki megállapítja róluk, hogy egy adott szervezethez tartoznak?

Erre nem tudok egyértelmű választ admi, mert a politikai hovatartozása valakinek ebben az értelemben magánügy. Amíg nem közérdekű adat az, hogy az illető milyen párthoz tartozik, addig szerintem ezeket nem lehet nyilvánosságra hozni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csontvázak a szekrényben: a pozsonyi „M0”-t is úgy építhették, hogy a Benes-dekrétumra hivatkozva vett el a szlovák állam földet magyaroktól

Csontvázak a szekrényben: a pozsonyi „M0”-t is úgy építhették, hogy a Benes-dekrétumra hivatkozva vett el a szlovák állam földet magyaroktól

A Benes-dekrétumok szlovák megerősítéséről és alkalmazásáról tartott kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, ennek alkalmával kereste meg az InfoRádió Tárnok Balázst, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatóját, aki az mondta, a II. világháború utáni években nem álltak le a konfiskálások, a szlovák államnak óriási biznisz mind a mai napig.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×