Infostart.hu
eur:
386.09
usd:
331.47
bux:
119754.98
2026. január 14. szerda Bódog
Szavazólapjukat töltik válaszópolgárok az európai parlamenti (EP) választásokon a hollandiai Castricumban 2019. május 23-án. Az Európai Unió tagországaiban május 23. és 26. között választják meg az EU törvényhozásának képviselőit.
Nyitókép: MTI/EPA-ANP/Evert Elzinga

Minden közvélemény-kutató Fidesz-előnyt jelez április 3. előtt

Minden mérés a kormánypártok előnyét mutatja az országgyűlési választások előtt, eltérés csak a különbségben van, de több kutató is arra figyelmeztet, az orosz–ukrán háború hatása még változtathat az eredményeken. A felmérések - egy kivételével - a kormánypárti tábor fokozatos erősödését mutatják.

Szűk két hét van hátra az április 3-i országgyűlési választásig, az InfoRádió az összes elérhető új vagy még frissnek számító felmérés eredményét összegyűjtötte.

A Republikon Intézet március 16-18. között felvett adatai szerint a teljes népesség körében 41 százalék a Fidesz-KDNP, és 39 százalék az egységes ellenzék támogatottsága. Egy százalékponttal nőtt a Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népesség körében, az Egységben Magyarországért támogatottsága változatlan. A bizonytalanok aránya 16 százalék. A pártválasztók körében 49 százalék a Fidesz-KDNP és 46 százalék az Egységben Magyarországért támogatottsága, itt is 1 százalékponttal nőtt a Fidesz támogatottsága február óta, míg az ellenzéki összefogás támogatottsága nem változott.

A Társadalomkutató március 21-23. közötti adatfelvételen alapuló felmérése stabil Fidesz-vezetést jelez 11 nappal a választások előtt. A Fidesz-KDNP pártszövetség egy „most vasárnapi” országgyűlési választáson a szavazatok 52, míg az ellenzéki összefogás a voksok 41 százalékát szerezné meg. A Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt egyaránt 3-3 százalékon áll. Az intézet szerint a baloldal november óta sem tudott lendületet venni, támogatottságuk csökkenésének tendenciája tartósnak mondható. További problémát jelent számukra, hogy szimpatizánsaik jelentős része peremszavazó. A Márki-Zay Péter és a hatpárti koalíció közötti feszültség és bizalmatlanság egyre inkább rányomja bélyegét az általuk felállított közös lista támogatottságára. A baloldal kormányfőjelöltjének összefogáson belüli gyenge érdekérvényesítő képessége, a kampány közepén bejelentett új pártszervezési kísérlete, a háború témakörében (is) átgondolatlan kommunikációja mind-mind akadálya annak, hogy a kormányváltáshoz szükséges kritikus tömeget sikeresen meg tudják szólítani.

A Nézőpont Intézet március 16. és 21. közötti kutatása alapján az aktív szavazók 49 százaléka a Fideszre, 41 százaléka pedig a baloldali közös listára voksolna, ha a választás most vasárnap lenne. Ez a felmérés arra enged következtetni, hogy a baloldal szavazótáborának 41 százaléka bizonytalan, míg a Fideszében csak 4 százalék. Az ellenzék szimpatizánsainak 44 százaléka még abban sem biztos, hogy Márki-Zay Péter jobb miniszterelnök lenne Orbán Viktornál, ami a Nézőpont szerint azt bizonyítja, hogy a baloldali kormányfőjelöltnek nincs felhajtóereje a szavazatmaximalizáláshoz.

A Századvég márciusi felmérése szerint a magyarok 62 százaléka Orbán Viktort látná szívesebben az ország élén a következő négy évben, míg Márki-Zay Péter megválasztását csak 32 százalékuk támogatja.

A Publicus Intézet március 7-11. között készült felmérése szerint ha most lennének országgyűlési választások, a válaszadók 33 százaléka a Fidesz-KDNP szövetségre, 31 százaléka pedig az Egységben Magyarországért szövetségre szavazna – az összes megkérdezett körében.

A Medián február 22-26. közötti, a HVG megbízásából készült adatfelvétele azt mutatja, hogy a Fidesz tovább erősödött, különösen a háború kitörése utáni napokban. A választani tudó biztos szavazók között 49 százalék a kormánypárti, 43 százalék az Egységben Magyarországért baloldali lista híveinek aránya. 4 százalék a Mi Hazánk Mozgalom, 3 százalék a Kétfarkú Kutyapárt listájának a támogatása.

A Závecz Research március közepén a 24.hu felkérésére Márki-Zay Péter és Orbán Viktor személyes megítélését hasonlította össze. Az az eredmény jött ki, hogy a választók a miniszterelnököt megbízhatóbbnak és jobb hazafinak tartják, mint a hódmezővásárhelyi polgármestert, aki viszont szerintük Európa-pártibb, mint Orbán Viktor, bár ez a kutatás még az orosz–ukrán háború kitörése és az uniós szankciók megszavazása előtt lezárult.

Az IDEA Intézet március 02-10. közötti adatfelvételen alapuló felmérése alapján a biztos pártválasztóknál 50 százalékra nőtt a Fidesz-KDNP támogatottsága, az ellenzéké pedig 43 százalékon áll.

A különböző közvélemény-kutatók eredményeiben mindössze annyi a közös, hogy a Magyar Kétfarkú Kutyapártnak, a Mi Hazánk Mozgalomnak és a Megoldás Mozgalomnak a mérések alapján keményen dolgoznia kell azon, hogy elérje az 5%-os bejutási küszöböt, ehhez a mérések átlaga szerint a Mi Hazánk Mozgalom és a Kétfarkú Kutyapárt áll közelebb.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×