Infostart.hu
eur:
378.18
usd:
317.58
bux:
130328.22
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
Szavazólapjukat töltik válaszópolgárok az európai parlamenti (EP) választásokon a hollandiai Castricumban 2019. május 23-án. Az Európai Unió tagországaiban május 23. és 26. között választják meg az EU törvényhozásának képviselőit.
Nyitókép: MTI/EPA-ANP/Evert Elzinga

Minden közvélemény-kutató Fidesz-előnyt jelez április 3. előtt

Minden mérés a kormánypártok előnyét mutatja az országgyűlési választások előtt, eltérés csak a különbségben van, de több kutató is arra figyelmeztet, az orosz–ukrán háború hatása még változtathat az eredményeken. A felmérések - egy kivételével - a kormánypárti tábor fokozatos erősödését mutatják.

Szűk két hét van hátra az április 3-i országgyűlési választásig, az InfoRádió az összes elérhető új vagy még frissnek számító felmérés eredményét összegyűjtötte.

A Republikon Intézet március 16-18. között felvett adatai szerint a teljes népesség körében 41 százalék a Fidesz-KDNP, és 39 százalék az egységes ellenzék támogatottsága. Egy százalékponttal nőtt a Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népesség körében, az Egységben Magyarországért támogatottsága változatlan. A bizonytalanok aránya 16 százalék. A pártválasztók körében 49 százalék a Fidesz-KDNP és 46 százalék az Egységben Magyarországért támogatottsága, itt is 1 százalékponttal nőtt a Fidesz támogatottsága február óta, míg az ellenzéki összefogás támogatottsága nem változott.

A Társadalomkutató március 21-23. közötti adatfelvételen alapuló felmérése stabil Fidesz-vezetést jelez 11 nappal a választások előtt. A Fidesz-KDNP pártszövetség egy „most vasárnapi” országgyűlési választáson a szavazatok 52, míg az ellenzéki összefogás a voksok 41 százalékát szerezné meg. A Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt egyaránt 3-3 százalékon áll. Az intézet szerint a baloldal november óta sem tudott lendületet venni, támogatottságuk csökkenésének tendenciája tartósnak mondható. További problémát jelent számukra, hogy szimpatizánsaik jelentős része peremszavazó. A Márki-Zay Péter és a hatpárti koalíció közötti feszültség és bizalmatlanság egyre inkább rányomja bélyegét az általuk felállított közös lista támogatottságára. A baloldal kormányfőjelöltjének összefogáson belüli gyenge érdekérvényesítő képessége, a kampány közepén bejelentett új pártszervezési kísérlete, a háború témakörében (is) átgondolatlan kommunikációja mind-mind akadálya annak, hogy a kormányváltáshoz szükséges kritikus tömeget sikeresen meg tudják szólítani.

A Nézőpont Intézet március 16. és 21. közötti kutatása alapján az aktív szavazók 49 százaléka a Fideszre, 41 százaléka pedig a baloldali közös listára voksolna, ha a választás most vasárnap lenne. Ez a felmérés arra enged következtetni, hogy a baloldal szavazótáborának 41 százaléka bizonytalan, míg a Fideszében csak 4 százalék. Az ellenzék szimpatizánsainak 44 százaléka még abban sem biztos, hogy Márki-Zay Péter jobb miniszterelnök lenne Orbán Viktornál, ami a Nézőpont szerint azt bizonyítja, hogy a baloldali kormányfőjelöltnek nincs felhajtóereje a szavazatmaximalizáláshoz.

A Századvég márciusi felmérése szerint a magyarok 62 százaléka Orbán Viktort látná szívesebben az ország élén a következő négy évben, míg Márki-Zay Péter megválasztását csak 32 százalékuk támogatja.

A Publicus Intézet március 7-11. között készült felmérése szerint ha most lennének országgyűlési választások, a válaszadók 33 százaléka a Fidesz-KDNP szövetségre, 31 százaléka pedig az Egységben Magyarországért szövetségre szavazna – az összes megkérdezett körében.

A Medián február 22-26. közötti, a HVG megbízásából készült adatfelvétele azt mutatja, hogy a Fidesz tovább erősödött, különösen a háború kitörése utáni napokban. A választani tudó biztos szavazók között 49 százalék a kormánypárti, 43 százalék az Egységben Magyarországért baloldali lista híveinek aránya. 4 százalék a Mi Hazánk Mozgalom, 3 százalék a Kétfarkú Kutyapárt listájának a támogatása.

A Závecz Research március közepén a 24.hu felkérésére Márki-Zay Péter és Orbán Viktor személyes megítélését hasonlította össze. Az az eredmény jött ki, hogy a választók a miniszterelnököt megbízhatóbbnak és jobb hazafinak tartják, mint a hódmezővásárhelyi polgármestert, aki viszont szerintük Európa-pártibb, mint Orbán Viktor, bár ez a kutatás még az orosz–ukrán háború kitörése és az uniós szankciók megszavazása előtt lezárult.

Az IDEA Intézet március 02-10. közötti adatfelvételen alapuló felmérése alapján a biztos pártválasztóknál 50 százalékra nőtt a Fidesz-KDNP támogatottsága, az ellenzéké pedig 43 százalékon áll.

A különböző közvélemény-kutatók eredményeiben mindössze annyi a közös, hogy a Magyar Kétfarkú Kutyapártnak, a Mi Hazánk Mozgalomnak és a Megoldás Mozgalomnak a mérések alapján keményen dolgoznia kell azon, hogy elérje az 5%-os bejutási küszöböt, ehhez a mérések átlaga szerint a Mi Hazánk Mozgalom és a Kétfarkú Kutyapárt áll közelebb.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: egy japán–kínai háború szinte világháború lenne – nem lesz egy szép történet a következő egy-két év

Salát Gergely: egy japán–kínai háború szinte világháború lenne – nem lesz egy szép történet a következő egy-két év

Az új japán kormány megalakulásával feszültebb lesz a szigetország és Kína viszonya, de a közvetlen katonai konfliktust mindkét fél szeretné elkerülni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.

Rubio jön, Vance és Trump talán – Szakértő: nem véletlen az időzítés

Marco Rubio amerikai külügyminiszter – miután részt veszegy müncheni konferencián – február közepén Szlovákiába és Magyarországra látogat. Az amerikai külügy szerint a tárcavezető Budapesten magyar kormányzati vezetőkkel egyeztet egyebek mellett a békéről, valamint az amerikai–magyar energetikai partnerségről. Magyarics Tamás (ELTE) emeritus professzor szerint nem véletlen, hogy Rubio éppen most és épp ide utazik.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Limant ostromolják az oroszok, ukrán ellentámadásról jönnek pletykák - Híreink az ukrán frontról szerdán

Limant ostromolják az oroszok, ukrán ellentámadásról jönnek pletykák - Híreink az ukrán frontról szerdán

Az orosz erők nagy erőkkel nyomulnak előre az ukránok által 2022-ben visszafoglalt Liman térségében: az észak-donyecki város ostroma lényegében megkezdődött, az oroszok a környező falvak elfoglalásával akarják bekeríteni a települést. Közben nagyobb katonai műveletek zajlanak Kosztantynivka, Pokrovszk, Huljajpole térségében is. Közen orosz lapok és internetes OSINT-bloggerek arról írnak: kisebb ellentámadást indított az ukrán hadsereg a déli fronton - Kijev ezt nem erősítette meg egyelőre. Diplomáciai fronton egyelőre nem látszik áttörés: Moszkvából több, Amerikával szemben kritikus nyilatkozat is jött az elmúlt napokban. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×