eur:
401.37
usd:
365.71
bux:
73411.75
2024. október 5. szombat Aurél
Országos pártlistás szavazólap mintája a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén 2022. március 3-án. A tanácskozáson az NVB jóváhagyta az országos pártlistás szavazólapok mintáját. Az egyik a magyarországi szavazásra, a másik a levélben szavazásra készült. A szavazólapokon hat pártlista neve szerepel.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Nézőpont: Fidesz-vezetés az ukrajnai háború idején is

Az aktív szavazók 49 százaléka a Fideszre voksolna, ha most vasárnap tartanák az országgyűlési választást, és 41 százalékuk voksolna a baloldali közös listára.

A Nézőpont Intézet honlapján hétfőn megjelent közleményben azt írták, két héttel a választások előtt sem zárul az olló a két nagy politikai tömb között, ráadásul az adatokból úgy tűnik, hogy az orosz–ukrán háború kifejezetten a kis pártok támogatottságára hatott negatívan. A március 16. és 21. között készült közvélemény-kutatása alapján egy „most vasárnap” tartandó országgyűlési választáson az aktív szavazók közel fele (49 százalék) a Fidesz-KDNP országos listájára szavazna, a baloldali összefogás pedig a szavazatok 41 százalékára számíthatna.

A pártok szimpatizánsainak mélyelemzéséből az látszik, hogy a Fidesz szavazótáborának 4 százaléka tekinthető bizonytalannak, míg ugyanez az arány a baloldal esetén 41 százalékos. A kutatás szerint a baloldali szavazótábor 56 százaléka felelt Márki-Zay Péter nevével arra a kérdésre, hogy "Ön inkább azt szeretné, hogy Márki-Zay Péter legyen Magyarország miniszterelnöke, vagy azt, hogy Orbán Viktor?" - tudatták, hozzáfűzve: a válaszadók maradék része nem tudott egyértelműen állást foglalni a kérdésben.

Az intézet úgy véli, ez jól jelzi, hogy a baloldali kormányfőjelöltnek nincs felhajtóereje a szavazatmaximalizáláshoz.

A Nézőpont Intézet egy szokatlan választási viselkedési magatartást azonosított: megjelentek az "ingázó" szavazók, a magatartás az aktív szavazók 5 százalékánál érhető tetten.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt továbbra is az aktív szavazók 3 százalékára, a Mi Hazánk viszont már csak 2 százalékukra számíthatna. Ha a két kis párt nem tud jelentős mennyiségű szavazót megszólítani az ingadozók közül, akkor nem valószínű, hogy bejut az Országgyűlésbe – áll a reprezentatív felmérésben, amely március 16. és 21. között, ezer ember telefonos megkérdezésével készült.

Publicus: vezet a Fidesz az összes megkérdezett körében, de csökkent az előnye

A Publicus Intézet a Népszava megbízásából március 7-11. között 1001 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvélemény-kutatást, és ha most vasárnap országgyűlési választások lennének, a válaszadók 33 százaléka a Fidesz-KDNP szövetségre, 31 százaléka pedig az Egységben Magyarországért szövetségre szavazna – az összes megkérdezett körében. (Tehát ez az adat nem vethető össze a Nézőpont mérésével, mert az az aktív szavazók véleményét összegezte. Több kutatóintézet aktív szavazókra vonatkozó legfrissebb adatait itt hasonlíthatja össze.)

A Kétfarkú Kutyapárt támogatottsága egy, a MI Hazánk Mozgalomé kettő százalék; az összes egyéb párt összesen egy százaléknyi támogatottsággal bír. A bizonytalanok aránya 32 százalék.

A támogatottsági görbe a Publicus elemzői szerint azt mutatja, hogy az ukrajnai háború kitörésekor, február 24-én a kormánypárt még 5 százalékpontos előnyben volt az ellenzéki összefogáshoz képest, ami mostanra 2 százalékra csökkent, úgy, hogy a Fidesz-KDNP 33-ra csökkent, az ellenzéki tömb pedig, egyet javítva, 31 százalékra jött föl. A megkérdezettek 42 százaléka annak örülne, ha a választás után az összefogott ellenzék venné át az ország vezetését, míg ennél valamivel kevesebben (39 százalék) remélik a Fidesz kormányzás folytatását – derül ki a Publicus Intézetnek a Népszava megbízásából készített közvélemény-kutatásából.

Címlapról ajánljuk

Ákos: nem jó kimondani, hogy hatalmas vihar közeleg – egymásra kell nézzünk, emberek

Én arra hívok mindenkit, aki ezt a lemezt hallgatja, hogy ember legyen velem együtt, hogy egymás számára emberek lehessünk, és hogy megfogalmazhassunk nyugodtan aggodalmakat és örömöket anélkül, hogy a másik folyton ellenséget látna bennünk – mondta Kovács Ákos dalszerző, előadóművész az InfoRádió Aréna című műsorában, ahol beszélt a most megjelent Metropolis című dupla albumáról és a december 14-i Aréna-koncertjéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.07. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
Az éghajlatváltozás következménye: szebb jövő vagy apokalipszis?

Az éghajlatváltozás következménye: szebb jövő vagy apokalipszis?

Az emberi társadalom az innovációnak és globalizációnak köszönhetően korábban képes volt felszabadítani magát a klíma uralma alól, de mára új függőség alakult ki az ember által létrehozott éghajlati rendszerrel szemben. Az elmúlt évtizedekben a fosszilis energiatermelés növekvő mértéke hozzájárult az üvegházhatás fokozódásához, ami jelentős hőmérséklet-emelkedést és időjárási szélsőségeket eredményezett. A fogyasztás mérséklése és a globális energiatermelés dekarbonizálása elengedhetetlen a jövő katasztrófáinak elkerüléséhez. A célok eléréséhez progresszív adózási rendszerek és nemzetközi együttműködés szükséges, különös tekintettel a megújuló energiaforrásokra történő átállásra. Enélkül az emberiség a közeljövőben pusztító ökológiai válságokkal nézhet szembe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×