Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett
Egy szavazó bedobja a szavazólapot az urnába a brüsszeli magyar főkonzulátuson a kvótareferendum napján, 2016. október 2-án. A népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítésével kapcsolatban írták ki. A brüsszeli külképviseleten 714 magyarországi állandó lakcímmel rendelkező szavazó vetette fel magát a szavazólistára.
Nyitókép: Kallos Bea

Itt a nagy mandátumkörkép - az összes becslés egy helyen

Legutolsó felmérésében az összes közvélemény-kutató Fidesz-győzelmet jósolt vasárnapra. Volt olyan elemzés, amely kiugróan magas részvétel esetén a Fidesz parlamenti többségének elvesztését sem zárta ki, míg a Medián mérése a kormánypártok kényelmes kétharmados többségét valószínűsítette.

A Nézőpont Intézet kalkulációja szerint 65 százalékos választási részvétel esetén 112-123 mandátumra számíthat a Fidesz-KDNP a vasárnapi választás után, és bár a kétharmados győzelme nem valószínű, így továbbra is erős parlamenti többsége lesz.

"Elképzelhetőnek tartom, hogy Budapesten a baloldali jelölteknek sikerül több választókerületet is megnyerniük, a Jobbiknak pedig Kelet-Magyarországon lehet szerencséje. Az biztos, hogy 2014 nem fog megismétlődni, akkor csak tíz választókerületben győzött ellenzéki jelölt, ennél mindenki többet becsül" - mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője.

A Nézőpont

a Jobbiknak 36-42, az MSZP-nek 19-20, a DK-nak 11-13, az LMP-nek pedig 6-8 mandátumot

számolt.

A Publicus Intézet 65-70 százalékos részvételt és szintén a Fidesz-KDNP győzelmét valószínűsítette, nagyjából 115 mandátummal, ám Pulai András, a szervezet vezetője úgy látja, hogy a 70 százalék körüli vagy afeletti részvétel patthelyzetet vagy a jelenlegi kormánypártok kisebbségbe kerülését eredményezheti.

A legvalószínűbb forgatókönyv, 65-70 százalékos részvétel mellett

a Fidesz 41, a Jobbik 21, az MSZP 18, az LMP 7, a DK 6 százalékpontos eredményt ér el

plusz-minusz két százalékos eltéréssel - ismertette Pulai András.

A Medián kényelmes kétharmados kormánypárti többségre következtetett legutóbbi felmérése alapján. A társaság úgy véli, hogy

a Fidesz-KDNP 142, a Jobbik 22, az MSZP-Párbeszéd 19, az LMP 8, a DK pedig 7 mandátumot

kaphat a következő Országgyűlésben.

"A kampány elsősorban a Fidesznek hozott, a Fidesz tudott igazán mozgósítani, és ez a falvakban volt a leghatákopnyabb" - mondta Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója.

A Republikon Intézet mandátum-becslése szerint

a Fidesz-KDNP 113, az MSZP-Párbeszéd 33, a Jobbik 29, a DK 13, az LMP pedig 7 helyet

szerezve alakíthat frakciót a következő Országgyűlésben, ahová az Együtt két képviselője és két független is bekerülhet.

"Nagyon sok múlik a választási részvételen, illetve a még bizonytalan szavazók végső döntésén" - mondta Virág Andrea, a Republikon Intézet elemzője.

Török Gábor politológus nemrég egy blogbejegyzésben maga is úgy ítélte meg, hogy a Fidesz abszolút többsége látszik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, ami tehát a 200-ból 100 és 132 közötti mandátumszámot jelenthet. Mint írta: ha az ellenzék valóban győzni tud közel 40 egyéni választókerületben, a Fidesz mandátumainak száma szinte biztosan 100 körül alakulhat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szurkolói zóna lett Budapestből – fotók

Szurkolói zóna lett Budapestből – fotók

Megérkezett a két döntős csapat szurkolótábora a Puskás Arénához, budapesti vonulásuk után.

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Idén kimondottan rossz csillagállás alatt zajlott az Atomsorompó Egyezmény ötévente esedékes felülvizsgálati konferenciája. Pedig az iráni háború akár még serkenthette is volna a 191 ország tanácskozását – hiszen a hadműveletek egyik hirdetett célja pont az volt, hogy atomfegyver-ambícióknak parancsoljanak megálljt. Csakhogy időközben másként alakultak az események. Egy gyors, világos erődemonstráció helyett a konfliktus éppen hogy a fennálló nemzetközi rend törékenységét hozta felszínre. Következésképp világszerte meglódultak az ilyen-olyan nukleáris fegyverkezési törekvések. Ám most elsősorban nem az úgynevezett lator államok, hanem Amerika szövetségesei, az eddigi példamutatók, akarnak saját atomot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×