Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma
Egy szavazó bedobja a szavazólapot az urnába a brüsszeli magyar főkonzulátuson a kvótareferendum napján, 2016. október 2-án. A népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítésével kapcsolatban írták ki. A brüsszeli külképviseleten 714 magyarországi állandó lakcímmel rendelkező szavazó vetette fel magát a szavazólistára.
Nyitókép: Kallos Bea

Itt a nagy mandátumkörkép - az összes becslés egy helyen

Legutolsó felmérésében az összes közvélemény-kutató Fidesz-győzelmet jósolt vasárnapra. Volt olyan elemzés, amely kiugróan magas részvétel esetén a Fidesz parlamenti többségének elvesztését sem zárta ki, míg a Medián mérése a kormánypártok kényelmes kétharmados többségét valószínűsítette.

A Nézőpont Intézet kalkulációja szerint 65 százalékos választási részvétel esetén 112-123 mandátumra számíthat a Fidesz-KDNP a vasárnapi választás után, és bár a kétharmados győzelme nem valószínű, így továbbra is erős parlamenti többsége lesz.

"Elképzelhetőnek tartom, hogy Budapesten a baloldali jelölteknek sikerül több választókerületet is megnyerniük, a Jobbiknak pedig Kelet-Magyarországon lehet szerencséje. Az biztos, hogy 2014 nem fog megismétlődni, akkor csak tíz választókerületben győzött ellenzéki jelölt, ennél mindenki többet becsül" - mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője.

A Nézőpont

a Jobbiknak 36-42, az MSZP-nek 19-20, a DK-nak 11-13, az LMP-nek pedig 6-8 mandátumot

számolt.

A Publicus Intézet 65-70 százalékos részvételt és szintén a Fidesz-KDNP győzelmét valószínűsítette, nagyjából 115 mandátummal, ám Pulai András, a szervezet vezetője úgy látja, hogy a 70 százalék körüli vagy afeletti részvétel patthelyzetet vagy a jelenlegi kormánypártok kisebbségbe kerülését eredményezheti.

A legvalószínűbb forgatókönyv, 65-70 százalékos részvétel mellett

a Fidesz 41, a Jobbik 21, az MSZP 18, az LMP 7, a DK 6 százalékpontos eredményt ér el

plusz-minusz két százalékos eltéréssel - ismertette Pulai András.

A Medián kényelmes kétharmados kormánypárti többségre következtetett legutóbbi felmérése alapján. A társaság úgy véli, hogy

a Fidesz-KDNP 142, a Jobbik 22, az MSZP-Párbeszéd 19, az LMP 8, a DK pedig 7 mandátumot

kaphat a következő Országgyűlésben.

"A kampány elsősorban a Fidesznek hozott, a Fidesz tudott igazán mozgósítani, és ez a falvakban volt a leghatákopnyabb" - mondta Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója.

A Republikon Intézet mandátum-becslése szerint

a Fidesz-KDNP 113, az MSZP-Párbeszéd 33, a Jobbik 29, a DK 13, az LMP pedig 7 helyet

szerezve alakíthat frakciót a következő Országgyűlésben, ahová az Együtt két képviselője és két független is bekerülhet.

"Nagyon sok múlik a választási részvételen, illetve a még bizonytalan szavazók végső döntésén" - mondta Virág Andrea, a Republikon Intézet elemzője.

Török Gábor politológus nemrég egy blogbejegyzésben maga is úgy ítélte meg, hogy a Fidesz abszolút többsége látszik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, ami tehát a 200-ból 100 és 132 közötti mandátumszámot jelenthet. Mint írta: ha az ellenzék valóban győzni tud közel 40 egyéni választókerületben, a Fidesz mandátumainak száma szinte biztosan 100 körül alakulhat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Ezeket is megörökölte az új parlament az előző ciklusból

Az újonnan megválasztott Országgyűlés tárgysorozatában automatikusan három visszaküldött törvény marad az előző ciklusból, ezek közül egy ciklusokon át öröklődő, 2017-ben benyújtott jogszabály a legrégebbi.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Kell csinálni, de nem így - miért tartott a Fidesz-kormány Ursula von der Leyen évtizedekre szóló paktumaitól?

Kell csinálni, de nem így - miért tartott a Fidesz-kormány Ursula von der Leyen évtizedekre szóló paktumaitól?

Az Orbán-kormány hivatalos leváltása után a Patrióták pártcsaládban helyet foglaló fideszes képviselőknek még három évig szól mandátumuk az Európai Parlamentben. Ugyan az intézmény és annak altestületei közel sem hordoznak akkora erőt az uniós döntéshozásban mint a Bizottság vagy a tagállamok, a kereskedelmi kapcsolatok terén jól látható, hogy egy bizonyos töréspontig újabb és újabb aggályok-vizsgálatok behozásával késleltethetik az alkukat. Ezen a fronton a nemzeti és pártpolitikai érdekektől egészen a morális megkérdőjelezhetőségig vannak tényezők, ezért a Bizottság eddigi munkájáról és arról, hogy a leköszönő kormány mi tehetett volna a helyzet javításáért, Győri Enikőt, a Fidesz kereskedelmi ügyekért felelős EP-képviselőjét kérdeztük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×