Az egész világon először egy amerikai férfinél diagnosztizáltak H5N5 madárinfluenza-fertőzést. Bár a kiváltó okot még vizsgálják, feltételezések szerint az időskorú, alapbetegségekkel küzdő férfi egy, a házánál tartott baromfitól kapta el a kórokozót, amely vadon élő madarakkal is érintkezhetett. Az Egyesült Államok Betegség-ellenőrzési és Megelőzési Központja november 17-éig 71 madárinfluenzás esetet azonosított az országban, amelyek közül eddig egy volt halálos kimenetelű. Az érintettek többsége tejgazdaságokban vagy baromfitelepeken dolgozik, és enyhén betegedett meg.

Rusvai Miklós az InfoRádióban elmondta: két fő felszíni fehérjéje van az influenzavírusnak. Az egyik a hemagglutinin, amit H betűvel rövidítenek, a másik pedig a neuraminidáz, amit N betűvel jelölnek. Ez a két fehérje határozza meg a vírus felszíni antigenitását, illetve azt, hogy milyen ellenanyagok képződnek ellene. Ez azt jelenti, hogy ha egy ember megfertőződik például a H1N1-gyel, akkor nem rendelkezik védettséggel a H5N5 ellen, és csak részleges védettséggel rendelkezik a H5N1 ellen. „Ha azonosak ezek a fehérjék, az érintett személyek akkor sem rendelkeznek tökéletes védettséggel az esetek egy részében, de nagyobb valószínűséggel kialakul a védettség.

Ugyanakkor minden új kombinációja a 18 hemagglutinin és a 11 neuraminidáz fehérjének újabb és újabb fenyegetést jelent, és nem zárható ki, hogy adott esetben járványt okozhat”

– magyarázta a virológus.

A madárinfluenza egyes korábbi esetekben átterjedt az emberekre, de szerencsére ez nem gyakori jelenség. Inkább esetleges, egyénenkénti fertőzést okozhat az embereknél. Rusvai Miklós kiemelte: a madárinfluenza-vírusnak eddig kevés törzse tett szert arra a képességre, hogy emberről emberre terjedjen a fertőzés. A H1-es, a H2-es és a H3-as törzseknek megvan ez a tulajdonságuk, a H5 azonban még nem emberi kórokozó, bármilyen N típus társul is hozzá. Ez azt jelenti, hogy

a H5 jelenleg csak madárról terjedhet át emberre.

Az a betegség, amelyet az említett idős amerikai férfi elkapott, az esetek többségében tünetmentes vagy esetleg nagyon enyhe légzőszervi tünetek jelentkezhetnek. Jelen esetben az utóbbi történt Washington államban, közvetlenül a kanadai határ mellett. Az érintett megúszta enyhe légzőszervi tünetekkel, és azóta meggyógyult, már haza is engedték a kórházból.

Újabb halálos kór ütötte fel a fejét Afrikában

Közben éppen a napokban Etiópiában megjelent az Ebolához hasonló fertőzés, a Marburg-vírus, amelyet sokan halálos kórnak neveznek. Erre reagálva Rusvai Miklós megjegyezte: az Ebola 90 százalékos valószínűséggel halálozással jár, míg ez az arány a Marburgnál 60–70 százalékos. Mindkét vírus esetében ugyanolyan súlyosak a tünetek, a Marburgra is igaz, hogy a megfertőződött személynél vérzéses láz jelentkezhet, adott esetben a testnyílásokból vér szivároghat, illetve idegrendszeri tünetek is lehetnek az agy érintettsége okán.

A vírust az 1960-as évek második felében fedezték fel, amikor kísérleti célból közép-afrikai zöld majmokat szállítottak a németországi Marburgba. A Cercopithecus aethiops majmokkal dolgozó embereket megfertőzve vérzéses lázat okozott, a 31 fertőzött emberből heten meghaltak. A vírus a német városról kapta a nevét. A virológus felidézte: azóta Európában kétszer fordult elő, hogy valaki elkapta a Marburg-vírust, mindkétszer importált majomszállítmányokat kezelő személyeknél jelentkezett. Afrikában jóval gyakrabban lehet hallani fertőzésekről, hiszen ott a majmok szabadon is élnek.

Megvan a veszélye annak, hogy az Etiópiával szomszédos országokra is átterjedhet a kór. Rusvai Miklós úgy fogalmazott, „minél gyengébb egy országban a központi irányítás, illetve minél gyengébb a járványvédelem, annál nehezebb megfékezni egy járványt”, továbbá

az is könnyen előfordulhat, hogy az adott régióból menekülők behurcolják más országokba a vírust.

Az egyetemi tanár figyelmeztetett: lehetnek importált esetek, mint ahogy más betegségeknél is volt példa erre korábban, vagyis az európai kontinens sincs biztonságban. A Marburg-vírus Kelet- és Közép-Afrikában tartósan jelen van, így ha valaki ebbe a régióba utazik, és érintkezik a helyi lakosokkal, számolnia kell azzal, hogy megfertőződhet.

Rusvai Miklós elmondta: a Marburg-vírus ellen nincs védőoltás, hatásos gyógymód az úgynevezett palliatív kezelés lehet, amely során az a cél, hogy a beteg szenvedést okozó tüneteit minél inkább csökkentsék, és a lehető legjobb életminőséget érjék el nála. Ilyenkor már csak vérzés-, láz- és fájdalomcsillapítást lehet elérni, miután a beteget elkülönítették, hogy ne fertőzzön meg másokat.