Infostart.hu
eur:
362.97
usd:
314.71
bux:
150532.19
2026. augusztus 13. csütörtök Ipoly
Petr Pavel cseh elnök (j) és Andrej Babis cseh miniszterelnök új évi ebédje elõtt a prágai várban 2026. január 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Éleződő ellentét a NATO-csúcs miatt

A júliusi ankarai NATO-csúcstalálkozón Csehországot a miniszterelnök mellett a külügyminiszter és a védelmi tárca vezetője fogja képviselni – döntött róla a prágai kormány. A listán nem szerepel Petr Pavel államfő, aki részt akart venni a csúcstalálkozón.

A cseh kormány jóváhagyta, hogy a NATO-csúcsra Andrej Babis miniszterelnök, valamint Petr Macinka külügyminiszter és Jaromír Zuna védelmi miniszter utazzon. A döntés egy, az alkotmányos tisztségviselők légi szállításáról szóló határozatban szerepel. A dokumentum több más külföldi utat is tartalmaz, azonban a NATO-csúcsra induló járat utaslistáján nem szerepel Petr Pavel köztársasági elnök neve.

Ez azért keltett feltűnést, mert az államfő jelezte: szeretné ő vezetni a cseh delegációt. Sőt,

egy interjúban azt is felvetette, hogy akár a kormány felhatalmazása nélkül is részt venne a csúcs nem hivatalos programjain, például az államfők közös vacsoráján.

A miniszterelnök ezzel szemben úgy fogalmazott: nem tartja logikusnak, hogy az elnök a kormánydelegációval együtt utazzon. Andrej Babis szerint a NATO-csúcson elsősorban a kormánynak kell képviselnie az ország álláspontját, különösen a védelmi kiadások kérdésében, hiszen a költségvetésért is a kabinet felel.

Miközben a kormány hivatalosan már döntött az utazásról, Andrej Babis egy sajtótájékoztatón még azt mondta: a delegáció összetétele egyelőre nem aktuális kérdés. Hozzátette, hogy májusban véglegesül a NATO-csúcs programja, és addig nem akarnak részletesen foglalkozni a témával. Petr Macinka külügyminiszter sem kívánt érdemben reagálni az ezzel kapcsolatos kérdésekre.

A cseh ellenzéki pártok közül többen bírálták a kormány döntését. A TOP 09 vezetője elfogadhatatlannak nevezte a kijelölt delegációt, míg az ODS elnöke úgy véli: az embereket valójában nem érdekli, ki utazik a csúcsra, de szerinte is az lenne a helyes, ha az elnök képviselné az országot.

Petr Pavel ugyanakkor nemcsak a részvétel kérdésében kritikus.

Úgy látja, hogy a cseh kormány védelmi kiadásokkal kapcsolatos álláspontja nem lesz meggyőző a szövetségesek számára. Szerinte az ország idén nem teljesíti a NATO által elvárt, GDP-arányos két százalékos védelmi kiadási szintet. Az államfő külön kitért arra is, hogy szerinte a miniszterelnök túlzottan bízik abban, hogy a partnerek – köztük az Egyesült Államok vezetése – elfogadják a cseh érveket. Pavel úgy fogalmazott: attól tart, hogy ez inkább értetlenséget vagy közönyt vált majd ki.

Pavel hangsúlyozta: nem szeretné tovább a médián keresztül folytatni ezt a vitát, mivel az szerinte kettejük közötti, alkotmányos kérdés. A NATO-csúcsokon egyébként korábban mind a kormányfők, mind az államfők képviselték már Csehországot. Petr Pavel hivatalba lépése óta minden ilyen találkozón részt vett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megkezdődött a dunai fenékküszöb emelése – Kormányszóvivői tájékoztató
percről percre

Megkezdődött a dunai fenékküszöb emelése – Kormányszóvivői tájékoztató

A Paksi Atomerőmű vízállás miatt kialakult nehéz helyzete kezelését tartja fókuszban a kormány, ennek megfelelően a Duna partján fekvő város témájában tartja heti tájékoztató sajtótájékoztatóját a hétközi kormányülést követően a kabinet. Tartson velünk percről percre!
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Egyre nagyobb pénzszivattyú az AI: már a víz és az áram is szűk keresztmetszet lehet

Egyre nagyobb pénzszivattyú az AI: már a víz és az áram is szűk keresztmetszet lehet

Az Invest friss adásában a nyári uborkaszezon helyett nagyon is éles tőkepiaci témák kerültek elő: AI-adatközpontok, túlfeszített növekedési sztorik és egyre drágább finanszírozási körök. Nagy Viktor és Vidovszky Áron abból indultak ki, hogy a magyarországi aszály és a folyók vízhozama nemcsak az atomerőművek vagy akkumulátorgyárak, hanem a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok szempontjából is kulcskérdéssé válhat. A Tisza és a Duna példáján keresztül jól látszik, hogy az energia- és vízigény egyre inkább összekapcsolódik: ahol nincs elég hűtővíz vagy villamos energia, ott a következő nagy ipari és technológiai beruházások is falakba ütközhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×