Infostart.hu
eur:
364.01
usd:
319.74
bux:
144176.03
2026. július 24. péntek Kincső, Kinga
Petr Pavel cseh elnök (j) és Andrej Babis cseh miniszterelnök új évi ebédje elõtt a prágai várban 2026. január 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Éleződő ellentét a NATO-csúcs miatt

A júliusi ankarai NATO-csúcstalálkozón Csehországot a miniszterelnök mellett a külügyminiszter és a védelmi tárca vezetője fogja képviselni – döntött róla a prágai kormány. A listán nem szerepel Petr Pavel államfő, aki részt akart venni a csúcstalálkozón.

A cseh kormány jóváhagyta, hogy a NATO-csúcsra Andrej Babis miniszterelnök, valamint Petr Macinka külügyminiszter és Jaromír Zuna védelmi miniszter utazzon. A döntés egy, az alkotmányos tisztségviselők légi szállításáról szóló határozatban szerepel. A dokumentum több más külföldi utat is tartalmaz, azonban a NATO-csúcsra induló járat utaslistáján nem szerepel Petr Pavel köztársasági elnök neve.

Ez azért keltett feltűnést, mert az államfő jelezte: szeretné ő vezetni a cseh delegációt. Sőt,

egy interjúban azt is felvetette, hogy akár a kormány felhatalmazása nélkül is részt venne a csúcs nem hivatalos programjain, például az államfők közös vacsoráján.

A miniszterelnök ezzel szemben úgy fogalmazott: nem tartja logikusnak, hogy az elnök a kormánydelegációval együtt utazzon. Andrej Babis szerint a NATO-csúcson elsősorban a kormánynak kell képviselnie az ország álláspontját, különösen a védelmi kiadások kérdésében, hiszen a költségvetésért is a kabinet felel.

Miközben a kormány hivatalosan már döntött az utazásról, Andrej Babis egy sajtótájékoztatón még azt mondta: a delegáció összetétele egyelőre nem aktuális kérdés. Hozzátette, hogy májusban véglegesül a NATO-csúcs programja, és addig nem akarnak részletesen foglalkozni a témával. Petr Macinka külügyminiszter sem kívánt érdemben reagálni az ezzel kapcsolatos kérdésekre.

A cseh ellenzéki pártok közül többen bírálták a kormány döntését. A TOP 09 vezetője elfogadhatatlannak nevezte a kijelölt delegációt, míg az ODS elnöke úgy véli: az embereket valójában nem érdekli, ki utazik a csúcsra, de szerinte is az lenne a helyes, ha az elnök képviselné az országot.

Petr Pavel ugyanakkor nemcsak a részvétel kérdésében kritikus.

Úgy látja, hogy a cseh kormány védelmi kiadásokkal kapcsolatos álláspontja nem lesz meggyőző a szövetségesek számára. Szerinte az ország idén nem teljesíti a NATO által elvárt, GDP-arányos két százalékos védelmi kiadási szintet. Az államfő külön kitért arra is, hogy szerinte a miniszterelnök túlzottan bízik abban, hogy a partnerek – köztük az Egyesült Államok vezetése – elfogadják a cseh érveket. Pavel úgy fogalmazott: attól tart, hogy ez inkább értetlenséget vagy közönyt vált majd ki.

Pavel hangsúlyozta: nem szeretné tovább a médián keresztül folytatni ezt a vitát, mivel az szerinte kettejük közötti, alkotmányos kérdés. A NATO-csúcsokon egyébként korábban mind a kormányfők, mind az államfők képviselték már Csehországot. Petr Pavel hivatalba lépése óta minden ilyen találkozón részt vett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Íme, a legmagasabb ponthatárok, a legnépszerűbb intézmények és más fontos adatok

Íme, a legmagasabb ponthatárok, a legnépszerűbb intézmények és más fontos adatok

Csütörtök este kihirdették a 2026. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás ponthatárait. Az idei felvételi eredmények alapján 2026 szeptemberében 101 572 hallgató kezdheti meg tanulmányait a magyar felsőoktatásban. Az idei bejutási arány 72 százalékos, vagyis a jelentkezők közel háromnegyede felvételt nyert.

Ezermilliárd forintnyi ügyben tett feljelentést a kormány

Négy, az Eximbankhoz kötődő ügyben, összesen 1000 milliárd forintos értékű ügyekben tett feljelentést a kormány, köztük a volt Sofitel-szálló, a Duna Aszfalt és a dunakeszi járműjavító ügyében – mondta a kormányzati tájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.07.24. péntek, 18:00
Szongoth Domán válogatott jégkorongozó
Kovács Attila a Magyar Jégkorong Szövetség sportigazgatója
Óriási vámcsomagot élesít Trump, órákon belül életbe lép

Óriási vámcsomagot élesít Trump, órákon belül életbe lép

Péntektől 10-12,5 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államok több tucatnyi kereskedelmi partnerére. A Trump-adminisztráció azzal indokolja a döntést, hogy az érintett országok nem léptek fel megfelelően a kényszermunkával előállított termékek kereskedelme ellen. Az intézkedés az amerikai külkereskedelem több mint 99 százalékát lefedi, és pontosan akkor lép életbe, amikor lejár a februárban bevezetett ideiglenes globális vám hatálya.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×