Kaiser Ferenc szerint míg világ a világ, mindig szükség lesz az adott ország területét ellenőrző gyalogos katonákra, mert mindent nem lehet gépekkel kiváltani. Ugyanakkor napjainkban a legígéretesebb fejlesztéseket a drónelhárító eszközöknél végzik.

A biztonság- és védelempolitikai szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, a drón sem tud mindent, vannak bizonyos korlátai, ezért a hadseregek a jövőben is használnak majd löveget, tarackot, harckocsit, helikoptert vagy éppen repülőgépet. Nem tartja valószínűnek, hogy a jövő háborúi olyanok lesznek, mint amilyen jelenleg Ukrajnában is zajlik. Mint fogalmazott, nagyon ritka kivétel, amikor két azonos képességű ellenfél csap össze. Utoljára ilyen fegyveres konfliktus az iraki–iráni háború volt, amit azonban nem csúcstechnikával vívtak a szemben álló felek. Éppen ezért tartott olyan sokáig, 1980 és 1988 között zajlott.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint a tipikus, modern konfliktusokra általában az a jellemző, hogy

az egyik oldalon egy nagyobb, erősebb, fejlettebb haderő áll, míg a másikon elég gyakran előfordul, hogy nem is állami szintű haderő harcol, hanem valamilyen gerillamozgalom vagy terroristacsoport.

Kaiser Ferenc hangsúlyozta: területet megfelelően ellenőrizni még mindig a gyalogos katonák tudnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy „mind a két félnek ott vannak a lövészgödrökben a bakái, más néven a nyuszijai, ahogy régen, még a sorozásos rendszerben nevezték a lövészkatonákat”. Ebből kifolyólag nem tudja elképzelni, hogy a jövő háborúit csak gépekkel vívják, mindig szükség lesz emberi erőre, csak a mennyiség kérdéses.

A biztonság- és védelempolitikai szakértő felhívta a figyelmet, hogy

a legújabb trendek alapján a hadseregek hibrid megoldásokban gondolkoznak.

Például vegyes lövészrajokat, lövészszakaszokat állítanak fel, amelyek 4-5 lövészkatonából, 2 operátorból, 2 szárazföldi, lánctalpas, távvezérelt drónból, úgynevezett UGV-ből (unmanned ground vehicles) és 8-10 repülő drónból állnak. Úgy véli, teljesen logikus, hogy a legtöbb haderő a hibrid rendszert preferálja, mert az embereknek is ott kell lenniük a harcmezőn.

Bármennyire is fejlődik a technológia, továbbra is szükség van harckocsikra, helikopterekre, különböző tüzérségi eszközökre, és mindezek mellett használnak egyre gyakrabban és egyre több célra drónokat. Utóbbiak pedig nagyon hatékonyak, ezért nem véletlen, hogy az utóbbi időben a legígéretesebb fejlesztések a counter drónokat, vagyis a védelmi, drónelhárító rendszereket érintették.

Kaiser Ferenc elmondta: nagyon jó hatásfokkal kísérleteznek lézerrel – igaz, ez Ukrajnában kevésbé sikeres, az izraeli erők viszont egyszerűbben és hatékonyabban tudják használni. Nem mindig lehet vele elérni a kívánt eredményt, ugyanis a lézert megzavarhatja a magas páratartalom, a por, a füst, a köd vagy a szakadó eső. Izraelben az ilyen körülmények nem annyira gyakoriak, ezért van ott könnyebb dolguk a szakembereknek.

Az egyetemi docens felidézte, hogy a közelmúltban az amerikaiak is kifejezetten sikeresen lőtték le az iráni drónokat a Közép-Keleten szárazföldre, illetve hajókra telepített lézereikkel. Ennek óriási előnye, hogy lövésenként 15-20 dollár értékű az a felhasznált energiamennyiség, amivel „megsütik” a drónt. Az most jól látszik világszerte – tehát nem csak a nyugati világban –, hogy mindenki olyan megoldásokon dolgozik, amelyekkel ki lehet védeni a drónokat.

A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült. A beszélgetést alább megnézheti, meghallgathatja.