Infostart.hu
eur:
386.38
usd:
332.66
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Peter Pellegrini megválasztott szlovák elnök a Zuzana Caputová hivatalban lévő elnökkel a pozsonyi elnöki palotában, a Grassalkovich-kastélyban tartott sajtóértekezleten 2024. május 16-án. Az előző nap Robert Fico szlovák miniszterelnököt Nyitrabányán több lövéssel életveszélyesen megsebesítette egy 71 éves lévai férfi, a politikus állapota stabil, de továbbra is nagyon súlyos
Nyitókép: MTI/AP/Petr David Josek

Népszavazást tartanának Szlovákiában az orosz szankciókról, az államfő tiltakozik

„Nem lehet kihirdetni az Oroszország elleni szankciókról szóló szlovákiai népszavazást” – jelentette be a szlovák köztársasági elnök. Peter Pellegrini szerint a kérdésfeltevés nem egyértelmű, ezért a gyakorlatban nem kivitelezhető. Az államfő egyebek mellett azzal érvelt, mivel nincs olyan szabály, amellyel meg lehetne határozni a szankciók kártékonyságát, egy ilyen törvény végrehajthatatlan lenne.

A népszavazást a parlamenten kívüli Szlovák Megújulási Mozgalom kezdeményezte a következő kérdéssel: „Egyetért azzal, hogy a Szlovák Köztársaság ne alkalmazzon olyan szankciókat az Oroszországi Föderáció ellen, amelyek ártanak a szlovák állampolgároknak, az egyéni vállalkozóknak és a vállalkozóknak?” A mozgalom a kormányra akart nyomást gyakorolni a brüsszeli tárgyalásai során. Állítja, hogy az Oroszország elleni szankciók ártanak Szlovákiának, mivel hatalmas gazdasági veszteségeket okoznak.

A megfogalmazott kérdés Peter Pellegrini köztársasági elnök szerint azonban három ponton sem világos. Az államfő úgy véli, nem egyértelmű, hogy ebben az esetben mit kell érteni a Szlovák Köztársaság alatt, vajon az állami szerveket, a vállalkozói szektort, a településeket, megyéket vagy az állampolgárokat. Állítása szerint a megfogalmazás alapján nem világos a végrehajtó szervezet, és így a kérdés nem felel meg az alkotmányos feltételeknek. Nem tartja világosnak az „Oroszországi Föderáció elleni szankciók” megfogalmazást sem. Az sem világos, hogyan kellene viszonyulni a más országokbeli konkrét személyekre vagy vállalatokra vonatkozó szankciókhoz, amelyeket Oroszország támogatása miatt vetettek ki. Ezért az államfő szerint ez a megfogalmazás sem teljesíti az alkotmányos feltételeket.

A harmadik gond, hogy mi alapján lehet egyértelműen meghatározni, mely szankciók ártanak a szlovák állampolgároknak, egyéni vállalkozóknak és vállalkozóknak, és ezt milyen szervnek kellene eldöntenie. „Mivel nincs olyan szabály, amellyel meg lehetne határozni a szankciók kártékonyságát, egy ilyen törvény egyszerűen végrehajthatatlan lenne” – fejtette ki Peter Pellegrini. Hozzátette,

az sem világos, hogy csak a jövőbeni szankciókra vonatkozik-e a kérdés, vagy visszamenőlegesen, a már eddig elfogadottakra is, hiszen Szlovákia eddig 17 Oroszország elleni szankciót szavazott meg.

Peter Pellegrini elmondta, a népszavazási kérdésnek egyértelműnek kell kennie, hogy ne értelmezhessék önkényesen azok, akikre vonatkozik. „Ez a javaslat se nem világos, se nem konkrét, se nem kiszámítható, ezért a gyakorlatban végrehajthatatlan lenne” – jegyezte meg az államfő, hozzátéve, hogy az Oroszország elleni szankciókat az Európai Unió fogadja el.

Andrej Danko, a kormányzó Szlovák Nemzeti Párt elnöke törvénytelennek tartja az államfő döntését. Közölte, hogy pártja jogi segítséget nyújt a népszavazás kezdeményezőinek, és tárgyalni hívja őket. Egyúttal arra szólította fel az államfőt, hogy gondolja át a döntését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×