Infostart.hu
eur:
392.01
usd:
343.64
bux:
121754.84
2026. március 16. hétfő Henrietta
COPENHAGEN, DENMARK - 2025/04/06: A protester holds a placard with a photo of United States President Donald Trump and Greenlands newly elected head of government, Jens-Frederik Nielsen during a demonstration against the Trump administration. Protesters gathered in front of the American Embassy in response to the Trump administrations repeated statements about wanting control over Greenland. These statements, which questioned Denmarks sovereignty and emphasized Greenlands strategic value, sparked outrage in both Greenland and Denmark. Greenlandic leaders and citizens strongly rejected any suggestion of being for sale, stressing their right to self-determination and fears of losing their cultural identity. The situation has unified Greenlands political parties and raised broader concerns about international law and Arctic geopolitics. (Photo by Kristian Tuxen Ladegaard Berg/SOPA Images/LightRocket via Getty Images)
Nyitókép: Kristian Tuxen Ladegaard Berg/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

Grönland miatt kényes kémkedési üggyel szembesülhet Washington

Példátlan szintet ért el Dánia és az Egyesült Államok Grönland-vitája. Washington egyik legszorosabb európai szövetségese bekérette az amerikai nagykövetet. Az ok: Koppenhágával szembeni kémkedésre utasítottak amerikai ügynökségeket.

„Ilyen még nem volt, és ez az egyetlen helyes lépés” – mondta a Jyllands-Posten dán lapnak Per Stig Möller, aki kilenc éven át volt Dánia külügyminisztere. Az előzmény Donald Trump elnök többszöri javaslata, sőt követelése, hogy adják át vagy adják el az Egyesült Államoknak a dán korona alá tartozó Grönland szigetét. A legutóbbi fejlemény a folytatásos történetben az a hír volt, hogy az amerikai hírszerző ügynökségeket a grönlandi „kémkedés növelésére” utasították.

A The Wall Street Journal szerint Tulsi Gabbard új amerikai hírszerzési igazgató küldött utasítást az ügynökségi vezetőknek a hírszerzési prioritásokról. A Központi Hírszerző Ügynökséget (CIA), a Védelmi Hírszerzési Ügynökséget (DIA) és a Nemzetbiztonsági Ügynökséget (NSA) arra szólította fel, hogy „tanulmányozzák a grönlandi függetlenségi mozgalmat, és a hozzáállást ahhoz a kérdéshez, hogy az amerikaiak ki akarják termelni a sziget természeti kincseit”. A fokozott tevékenység célja, hogy Dániában és Grönlandon felkutassák azokat, akik támogatnák, hogy az Egyesült Államok átvegye a sziget ellenőrzését.

A Journal két név nélküli nyilatkozó illetékesre hivatkozva írta meg a cikkét. Tulsi Gabbard minderre válaszul bírálta a lapot és forrásait, de nem cáfolta a hírt.

Grönland lakossága 56 ezer fő, a sziget a dán alkotmányos monarchián belül autonóm státusszal bír és Koppenhága beleegyezésével, fokozatosan függetlenné akar válni. Ám mivel a dánok hagyományosan szoros szövetségesei Washingtonnak, sokkolta őket, hogy az kémkedni akar utánuk.

Két dolog miat pikáns az ügy. Egyrészt Amerika már korábban is kémkedett szövetségesei, például Angela Merkel német kancellár, valamint svéd, norvég, francia és más német illetékesek után. Mindez még 2012 és 2014 között, az Obama-kormányzat idején történt.

Ami még pikánsabb, hogy ki segített nekik: a dán külföldi hírszerzés egysége. Ezt maga a Dán Védelmi Hírszerzési Szolgálat 2015-ös belső vizsgálata állapította meg. Konkrétan a dánok tenger alatt futó internetes kábelein keresztül folyt a kémkedés – állította 2015-ös tudósításában a DR, a dán közszolgálati médium. Az NSA amerikai nemzetbiztonsági ügynökség az Xkeyscore nevű szoftverével hallgatott le telefonbeszélgetéseket, olvasott SMS- és chatüzeneteket.

Most viszont úgy tűnik, Amerika immár a dánok ellen kémkedhet – emiatt kért magyarázatot Lars Lökke Rasmussen külügyminiszter az amerikai nagykövettől. Elődje szerint az ügy felveti a kérdést: mennyire osszanak meg a jövőben hírszerzési információkat Washingtonnal?

(A nyitóképen: Egy tüntető Donald Trump amerikai elnök és Grönland újonnan megválasztott kormányfőjének, Jens-Frederik Nielsennek a fényképével ellátott plakátot tart a Trump-kormányzat elleni koppenhágai tüntetésen 2025 április 6-án.)

Címlapról ajánljuk
Rendzavarás nélkül lezajlottak az ünnepi megemlékezések
Minden a március 15-i eseményekről

Rendzavarás nélkül lezajlottak az ünnepi megemlékezések

Reggel katonai tiszteletadás mellett, Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében a budapesti Kossuth téren felvonták a nemzeti zászlót. Fél tizenkettőkor elindult el a Békemenet a Margit hídon át a Kossuth tér felé. Kiderült: az ottani ünnepségen Orbán Viktor mellett Szijjártó Péter és Lázár János is felszólalt. Hídfoglalást tartott délután a Kutyapárt, a Pilvax közben lezajlott a Mi Hazánk megemlékezése. A Nemzeti Menet résztvevői a Deák térről a Hősök terére vonultak, ahol negyed ötkor kezdődött a színpadi műsor. Magyar Péter öt óra után lépett színpadra. A napot biztonsági szempontból Kovács Zoltán foglalta össze vasárnap este.
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Trump lesöpörte az asztalról a béketervet, Iránt és Izraelt is súlyos csapás érte – Híreink az iráni háborúról vasárnap

Trump lesöpörte az asztalról a béketervet, Iránt és Izraelt is súlyos csapás érte – Híreink az iráni háborúról vasárnap

Teljesen megbénult az olajexport, miután egy iráni dróntámadás következtében lángok csaptak fel az Egyesült Arab Emírségek egyik legnagyobb olajkikötőjében, a Fudzsaira terminálon. Amerikában a benzinárak 23%-ot ugrottak a közel-keleti háború kezdete óta. A bagdadi amerikai nagykövetséget is dróntámadás érte, az épületet két kamikaze-drón találta el, sérültekről egyelőre nincs hír. Donald Trump nem hajlandó békét kötni, amíg Irán fel nem adja nukleáris törekvéseit, az amerikai elnök emellett azt is belengette, hogy az első számú iráni vezető talán már nincs is életben. Percről perce követjük az iráni háború eseményeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×