A világ péntek reggel azt várta, visszavág-e Izrael – és ha igen, hogyan – Iránnak, amiért az kedden közel kétszáz ballisztikus rakétát lőtt ki a zsidó államra az Igaz ígéret II. nevet viselő hadműveletben.

Irán közben nem Izraelnek, hanem az Egyesült Államoknak üzente meg: „nem konvencionális választ ad” egy esetleges izraeli csapásra, ami a polgári infrastruktúra elleni támadást is magában foglalhatja.

„Nem akarunk regionális háborút, de az egyoldalú önmérséklet időszaka véget ért”

– tették hozzá az üzenetben. A közvetítő útján továbbított üzenet tényét egy iráni illetékes erősítette meg az al- al-Dzsazírának.

Önmérséklet alatt az értették, hogy visszafogták magukat, amikor Izrael likvidálta a Teheránba látogató néhai Hamász-főnököt, Iszmail Haníjét azért, hogy ne akadályozzák a gázai tűzszüneti tárgyalásokat.

Maszúd Peszeskján iráni elnök szerdán a palesztin Hamász magas rangú delegációját fogadta, aminek ennek során azt mondta:

„Izrael legapróbb hibája esetén is erősebb és pusztítóbb iráni válaszra számíthat”.

Közben kérdés az, hogy Izrael legfontosabb szövetségesének, az Egyesült Államoknak mekkora befolyása van rá. Amerikai illetékesek elmondták, hogy „több beszélgetést folytattak izraeli kollégáikkal az iráni rakétatámadások után”, de nem akarták elmondani, hogyan vághat vissza Izrael, illetve hogy az Egyesült Államok közölte-e, hogy meddig mehetnek el.

Joe Biden csütörtökön kissé hanyagul fogalmazva az mondta: kormányzata „tárgyal az az iráni olajlétesítmények elleni izraeli csapásról”, ami után 5 százalékkal drágult a fekete arany a világpiacon. Az elnök arról is beszélt, hogy nem gondolná, hogy csütörtökön történik meg az ellencsapás, ami nem is történt meg. „Először is, mi nem engedélyezzük Izraelnek, hanem tanácsot adunk... és ma nem fog semmi történni” – forgalmazott.

Az elnök korábban amúgy jelezte, hogy nem támogatja azt az Izraelben elhangzott ötletet, hogy bombázzák le Irán atomlétesítményeit. Ez követően indultak meg a találgatások arról, hogy Izrael az iráni olajipart támadhatja, ami nyomán meg is emelkedett a nyersanyag világpiaci ára, mivel Irán bosszúból blokkolhatja a Hormuzi-szorost, ahol a világ olajforgalmának egyötöde áthalad.

A Biden-kormányzat közölte, el akarja kerülni az eszkalációt a térségben, és mivel már csak egy hónap maradt az elnökválasztásokig, vonakodik a kemény fellépéstől. Ezért – az al-Dzsazíra szerint – azon dolgozik, hogy „lekorlátozza” Izrael válaszát. A kormányzat további, Irán elleni szankciókat sürget, míg a Kongresszus egyes republikánus képviselői harciasabb választ akarnak.