Infostart.hu
eur:
386.25
usd:
331.58
bux:
120277.77
2026. január 14. szerda Bódog
A szeptember 20-i izraeli rakétacsapás helyszínén takarítják a romokat Bejrút túlnyomórészt síiták lakta déli elővárosában, Dahijében 2024. szeptember 23-án. Libanoni források szerint 31 ember, köztük három gyermek életét vesztette. Az izraeli hadsereg szerint megölték Ibrahim Akilt, a Hezbollah síita milícia műveleti parancsnokát és a Radván nevű elitegység kb. tíz magas rangú vezetőjét.
Nyitókép: MTI/AP/Haszan Ammar

Tragikus rekord: közel 500 embert öltek meg a libanoni légicsapások

Kedd hajnalra a helyi hatóságok szerint 492 főre nőtt a libanoni célpontok ellen folyó izraeli offenzíva halottjainak száma, az áldozatok között 35 gyermek is van. Az izraeliek azt állították, hogy megölték a terrorszervezet egyik fontos parancsnokát és fegyverraktárakat robbantottak fel.

Halálos nap volt a hétfői Libanon számára. A politikailag és vallásilag megosztott ország azzal szembesült, hogy egyik parlamenti pártja – a hadseregként is működő Hezbollah – miatt Izrael pusztító erejű légitámadásokat mér rá.

A libanoni egészségügyi minisztérium szerint estig 492 ember, köztük 35 gyerek, 58 nő és mentőszolgálatosok haltak meg. A sérültek száma meghaladta az 1600-at.

Daniel Hagari izraeli ellentengernagy úgy reagált, hogy a polgári áldozatok ténye „tragédia”, és hogy „országa körültekintő módon” próbálja csökkenteni a civil áldozatok számát. (Hasonlót mond az izraeli hadsereg Gáza esetében is, ahol már több tízezer, a tavaly októberi Hamász-terrortámadás után indított IDF-offenzíva halottainak a száma.)

Hagari azzal próbálta magyarázni a nagyszámú libanoni halottat, hogy „sok Hezbollah terrorista halt meg, akik ama fegyverek közelében voltak, amelyeket célba vettünk”.

Videofelvételeken valóban lehetett látni másodlagos robbanásokat – annak jeleként, hogy a légicsapások robbanóanyag- vagy lőszerraktárat találtak telibe. Azt azonban még nem tudni pontosan, hogy a bejelentett áldozatok közül tényleg olyan sokan voltak-e ezeknek a célpontoknak a közelében – ahogy Izrael állítja –, és többségükben tényleg nem polgári személyek voltak-e.

A külföldön terrorszervezetként számontartott síita Hezbollah – amely tavaly október óta lövi Izrael északi részét, több tízezer ember evakuálását előidézve – Irán távolból irányított „proxi hadereje” a zsidó állam határán.

Szakértők szerint Teherán a rakétákkal állig felfegyverzett Hezbollahhal az oldalán tud nyomást gyakorolni Izraelre. Azért nem engedi Teherán a libanoni terrorszervezetnek, hogy az legjobb fegyvereit bevetve bosszút álljon a múlt heti csipogókat és rádióadó-vevőket felrobbantó tömeges támadásokért és a síita körzetek bombázásáért, mert akkor elhasználná legjobb fegyvereit.

Viszont a Hezbollah továbbra is kisebb hatóerejű rakétáival veszi célba Izraelt, de már próbál „mélyebben” is belőni; a tengerparti Haifa is immár célpont. Az elmúlt este nyolc hullámban lőtték Izraelt.

Az izraeliek közben közölték, hogy a libanoni főváros, Bejrút is a célpontjuk, ahol kiterjedt síita negyedek találhatók, és hogy hétfőn 800 célpontra csaptak le.

Az egyik cél Ali Karaki, a Hezbollah déli frontparancsnoka volt, akiről a csoport azt állította, hogy jól van és biztonságos helyre vitték. Viszont elismerte egy másik parancsnoka, Mahmúd el Nader halálát.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy üzenetben azt mondta: „nem Libanon népével, hanem a Hezbollahhal harcolunk... menjenek biztonságos helyre!” – mindez azonban későn jött az ismeretlen számú civilnek, aki meghalt a légicsapásokban.

Közben a közel-keleti helyzet miatt aggódó Egyesült Államok – illetékesek szerint – „kisszámú” további katonát küld a régióba, a már odavezényeltek mellé.

Címlapról ajánljuk
Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

A magyar uniós forrásokhoz való hozzáférésről szóló tárgyalások gyakorlatilag befagytak, mivel az Európai Bizottság a magyar választásokig ezekben a kérdésekben nem kíván döntést hozni – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt Brüsszel az orosz–ukrán konfliktusban elfoglalt pozíciójáról, de jure és de facto hadviselésről, miként a Mercosur-megállapodással és a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos magyar álláspontról is.

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Kevesen hiszik el, ami az amerikai gazdaságban történik

Kevesen hiszik el, ami az amerikai gazdaságban történik

Az elmúlt hónapokban szinte mindenki ugyanazt a sztorit árazta: a tavaly őszi munkaerőpiaci megtorpanás után az amerikai növekedés óhatatlanul hűl, a Fed pedig előbb-utóbb kénytelen lesz alkalmazkodni. Ebbe a keretbe a piac kényelmesen bele tudta rendezni a következő lépéseit. Csakhogy az utóbbi hetekben több, első ránézésre “mellékes” adat érkezett, amelyek együtt már nem illenek ebbe a képbe. Ha egymás mellé tesszük őket, egy teljesen más forgatókönyv rajzolódik ki, és ez nem csak a kamatvárakozásokról szól, hanem arról is, hogy a részvénypiac mit fog félreérteni a következő hónapokban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×