Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
David Lammy kijelölt brit külügyminiszter távozik a miniszterelnöki rezidenciáról, a Downing Street 10-ből 2024. július 5-én, miután az előző napi brit parlamenti választásokon győztes Munkáspárt vezére lett az új kormányfő.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Brit külügy: ez nem visszatérés a hátsó ajtón az EU-ba

Az új brit munkáspárti kormányt azzal vádolják, hogy fokozatosan „vissza akarja csinálni” a brexitet. A külügyminiszter azonban azt állítja, nagyon távol vannak még a kereskedelmi egyezmény újratárgyalásától is.

Az Egyesült Királyságban hatalomra lépett új munkáspárti kormány ígéretet tett arra, hogy „újraindítja a kapcsolatokat” az Európai Unióval. Mindez nyolc évvel azután hangzott el, hogy a szigetország lakosai kis többséggel, de a kilépésre szavaztak.

Azóta volt pár feszült időszak a felek között amiatt, hogy hogyan ültessék át a gyakorlatba a brexitet, különösen a kereskedelmi és a vámhatárok kérdésében. Rishi Sunak távozott konzervatív kormányfő volt végül az, aki valamiféle egyezségre jutott Brüsszellel arról, hogy az uniós területtel (Írország) határos Észak-Írország más vámszabályok alá essen, mint az ország többi része.

David Lammy új külügyminiszter csütörtök reggel, néhány órával azelőtt, hogy európai vezetők tucatjait – köztük Orbán Viktort – üdvözölte volna egy angliai találkozón, elismerte, hogy

az Egyesült Királyság „a közelében sincs” annak, hogy újratárgyalja az EU-val kötött kereskedelmi megállapodást.

Az Európai Politikai Közösség (EPC) nevű csúcstalálkozóra – amelyet a Londontól száz kilométerre, Oxfordshire megyében emelkedő Blenheim-palotában, Sir Winston Churchill néhai brit kormányfő egykori otthonában rendeztek –, az unió országainak és más, a blokkon kívüli államoknak több mint 40 vezetője kapott meghívót. Az előre beharangozott témák közt az illegális migráció és a biztonság kérdései szerepeltek – jegyezte meg a Politico című portál.

A találkozó előtt néhány nappal megjelent cikkében David Lammy úgy fogalmazott, hogy a brit kormány „mint megbízható partner, megbízható szövetséges és jó szomszéd, újrarendezné a kapcsolatokat Európával”, amire sokan az EPC-t látták tökéletes lehetőségnek.

A tárcavezető később pontosított a BBC-nek: „Természetesen tárgyalásokat kezdünk, de még messze vagyunk attól, hogy tárgyalásokat folytassunk a kereskedelmi megállapodásról; ama papírvékony kereskedelmi megállapodásról, amelyet Boris Johnson kötött”.

Itt megemlítette az állategészségügyi megállapodást, amit szeretnének tető alá hozni, továbbá a képesítések kölcsönös elfogadásáról és az Egyesült Királyság és az EU biztonsági paktumáról szóló alkukat. Utóbbiról azt mondta: az lehetővé tenné, hogy a szigetország „az európai családon belül megvitasson egy sor kérdést”. Két héttel a hivatalba lépés után azonban még nem tartanak ebben a szakaszban – ismerte el.

Lammy többet nem akart elárulni, de

megismételte, hogy az Egyesült Királyság nem fog újra belépni az közös piacba vagy a vámunióba.

Az előző nap – törvénykezési programjában – a munkáspárti kormány utalt az EU-hoz való közeledésre. Egy olyan törvényt készítenek elő, amely felhatalmazná a brit kormányt, hogy beágyazza a brit jogrendbe az új uniós szabályokat és rendeleteket vagy eltérjen azoktól. Ez azonban „nem visszatérés az EU-ba a hátsó ajtón keresztül” – hangoztatta a brit külügyminiszter.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×