Infostart.hu
eur:
356.79
usd:
312.39
bux:
142102.08
2026. július 13. hétfő Jenő
A brit EU-tagság megszűnését (Brexit) ellenzők tüntetnek a kilépési folyamat leállítását követelve a londoni parlament épületénél 2019. október 17-én. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Boris Johnson brit kormányfő ezen a napon bejelentette, hogy megszületett a megállapodás a felek között az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről. Nagy-Britannia kilépésének jelenleg érvényes határnapja október 31.
Nyitókép: Matt Dunham

A britek jelentős többsége visszatérne az Európai Unióba

A kedden ismertetett legfrissebb felmérés szerint a britek jelentős többsége Nagy-Britannia újbóli EU-csatlakozására szavazna, ha erről ismét népszavazáson lehetne dönteni.

A brit EU-tagságról 2016-ban tartott referendumon országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd a 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett.

A legnagyobb brit közvéleménykutató csoport, a YouGov azonban új, 2032 brit állampolgár bevonásával elvégzett országos reprezentatív felmérésében kimutatta, hogy ha most népszavazást tartanának az EU-csatlakozásról, 59 százalék arra voksolna, hogy Nagy-Britannia lépjen vissza az Európai Unióba, és csak 41 százalék szavazna az újbóli brit EU-tagság ellen.

A válaszadók 55 százaléka hibának nevezte a kilépésről döntő nyolc évvel ezelőtti népszavazás eredményét, 34 százalék vallja továbbra is azt, hogy a referendumon helyes döntés született.

A YouGov olyan formában is feltette a kérdést, hogy ha Nagy-Britannia még az EU tagja lenne és most kellene szavazni a további brit uniós tagságról, a résztvevők miként voksolnának.

A keddi kimutatás szerint a brit választók 62 százaléka ebben az esetben a bennmaradásra, 38 százalékuk a kilépésre szavazna.

A YouGov hangsúlyozza ugyanakkor, hogy jelenleg egyetlen országos brit politikai párt programjában sem szerepel az újbóli népszavazás kiírása Nagy-Britannia EU-tagságáról.

A július 4-én tartott nagy-britanniai parlamenti választásokat az addigi legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt jelentős fölénnyel megnyerte. A Labour azonban már választási programjában leszögezte, hogy kormányra kerülése esetén sem léptetné vissza Nagy-Britanniát az Európai Unióba.

Ezt Sir Keir Starmer miniszterelnök, a párt vezetője is többször hangsúlyozta a választások előtt, azzal az érvvel, hogy a kilépésről 2016-ban népszavazás döntött, és ennek figyelembevételével, a jelenlegi helyzetből kiindulva kell a lehető legjobb kapcsolatrendszert kialakítani az EU-val.

A YouGov kedden ismertetett felmérésében a válaszadók 51 százaléka vélekedett úgy, hogy a választási győzelem önmagában nem is ad felhatalmazást a munkáspárti kormánynak arra, hogy Nagy-Britanniát visszaléptesse az EU-ba.

A Liberális Demokraták - a Konzervatív Párt mögött a második legnagyobb ellenzéki erő - az egyetlen olyan országos brit parlamenti párt, amelynek hosszabb távra szóló célkitűzése az újbóli teljes körű brit EU-tagság.

Címlapról ajánljuk
Sulyok Tamás 5 napon belül írja alá az alaptörvény módosítását! – Magyar Péter napirend előtt a parlamentben

Sulyok Tamás 5 napon belül írja alá az alaptörvény módosítását! – Magyar Péter napirend előtt a parlamentben

Magyar Péter napirend előtti felszólalásával indult a parlament rendkívüli hétfői munkája, a Fidesz és a KDNP frakcója nem ült be, helyette a két ellenzéki frakció vezetője közös sajtótájékoztatót tartott. Az ülésteremben a kormányfő felszólította Sulyok Tamást, hogy írja alá az alaptörvény 17. módosítását, amelynek értelmében államfői hivatal véget ér, ha ezt nem teszi, megindul ellene a megfosztási eljárás. Hosszan sorolta, miért kell így tennie az államfőnek.

Itt az orosz ellenséglista, pontszámot kaptak az országok, „előkelőbb” helyen a prágai kormány

Csehország ismét előrébb lépett az „Oroszországgal szemben leginkább ellenséges országok” Moszkva által vezetett listáján, miközben Prágában komoly belpolitikai vitát váltott ki egy Ukrajnának szánt, de már visszafordíthatatlan pénzügyi hozzájárulás.
„Ursula von der Leyen látta az üzeneted” – min változtat az EU új Chat Control szavazása

„Ursula von der Leyen látta az üzeneted” – min változtat az EU új Chat Control szavazása

A közösségi médiában sokan a magánszféra végét és az online kommunikáció tömeges megfigyelését látták bele az Európai Parlament múlt heti Chat Control-szavazásába. A felháborodást egy olyan sikertelen kezdeményezés váltotta ki, amely a gyakorlatban egy öt éve hatályban levő áthidaló megoldás átalakítását célozta. Bár tény, hogy a szolgáltatók vizsgálati kísérletei miatt már számos indokolatlan tiltás történhetett, a konkrét adatok megismerhetetlensége miatt inkább túlkapásnak tűnik, a gyermekvédelmi célokat szolgáló átmeneti intézkedés korlátozása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×