Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. november 1. vasárnap Marianna
A brit EU-tagság megszűnését (Brexit) ellenzők tüntetnek a kilépési folyamat leállítását követelve a londoni parlament épületénél 2019. október 17-én. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Boris Johnson brit kormányfő ezen a napon bejelentette, hogy megszületett a megállapodás a felek között az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről. Nagy-Britannia kilépésének jelenleg érvényes határnapja október 31.
Nyitókép: Matt Dunham

A britek jelentős többsége visszatérne az Európai Unióba

A kedden ismertetett legfrissebb felmérés szerint a britek jelentős többsége Nagy-Britannia újbóli EU-csatlakozására szavazna, ha erről ismét népszavazáson lehetne dönteni.

A brit EU-tagságról 2016-ban tartott referendumon országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd a 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett.

A legnagyobb brit közvéleménykutató csoport, a YouGov azonban új, 2032 brit állampolgár bevonásával elvégzett országos reprezentatív felmérésében kimutatta, hogy ha most népszavazást tartanának az EU-csatlakozásról, 59 százalék arra voksolna, hogy Nagy-Britannia lépjen vissza az Európai Unióba, és csak 41 százalék szavazna az újbóli brit EU-tagság ellen.

A válaszadók 55 százaléka hibának nevezte a kilépésről döntő nyolc évvel ezelőtti népszavazás eredményét, 34 százalék vallja továbbra is azt, hogy a referendumon helyes döntés született.

A YouGov olyan formában is feltette a kérdést, hogy ha Nagy-Britannia még az EU tagja lenne és most kellene szavazni a további brit uniós tagságról, a résztvevők miként voksolnának.

A keddi kimutatás szerint a brit választók 62 százaléka ebben az esetben a bennmaradásra, 38 százalékuk a kilépésre szavazna.

A YouGov hangsúlyozza ugyanakkor, hogy jelenleg egyetlen országos brit politikai párt programjában sem szerepel az újbóli népszavazás kiírása Nagy-Britannia EU-tagságáról.

A július 4-én tartott nagy-britanniai parlamenti választásokat az addigi legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt jelentős fölénnyel megnyerte. A Labour azonban már választási programjában leszögezte, hogy kormányra kerülése esetén sem léptetné vissza Nagy-Britanniát az Európai Unióba.

Ezt Sir Keir Starmer miniszterelnök, a párt vezetője is többször hangsúlyozta a választások előtt, azzal az érvvel, hogy a kilépésről 2016-ban népszavazás döntött, és ennek figyelembevételével, a jelenlegi helyzetből kiindulva kell a lehető legjobb kapcsolatrendszert kialakítani az EU-val.

A YouGov kedden ismertetett felmérésében a válaszadók 51 százaléka vélekedett úgy, hogy a választási győzelem önmagában nem is ad felhatalmazást a munkáspárti kormánynak arra, hogy Nagy-Britanniát visszaléptesse az EU-ba.

A Liberális Demokraták - a Konzervatív Párt mögött a második legnagyobb ellenzéki erő - az egyetlen olyan országos brit parlamenti párt, amelynek hosszabb távra szóló célkitűzése az újbóli teljes körű brit EU-tagság.

Címlapról ajánljuk

Nyugdíjguru: macerás, de megoldható a „Férfiak 40” és a foglalkozási korkedvezményes nyugdíj is

Farkas András nyugdíjszakértő elmondta az InfoRádió Aréna című műsorában: az eddig bejelentett nyugdíjváltozások nagyon fontosak, de nem reformerejűek: az eddigi rendszer szerinti juttatások, amik segíteni akarnak a legszegényebbekkel szembeni igazságtalanság feloldásával.
Értelmetlenül és csalárdgyanús módon költötték el az EU-pénzeket az ÁSZ új jelentése szerint

Értelmetlenül és csalárdgyanús módon költötték el az EU-pénzeket az ÁSZ új jelentése szerint

Az Állami Számvevőszék két uniós vállalkozásfejlesztési program ellenőrzésekor olyan munkagépeket talált, amelyeket három-négy év alatt 150 üzemóránál is kevesebbet használtak, a gazdasági eredmények mérése pedig hiányosnak bizonyult. A 2021-es GINOP Plusz-programban a támogatott cégek közel négyötöde teljesítette az eredményességi követelményeket, az infláció kiszűrésével azonban ez az arány 52–53 százalékra esett. A kockázatelemzéssel kiválasztott húsz projektből csak öt volt teljesen eredményes, három esetben pedig szabálytalansági eljárás indult. A 2025-ös programnál szabályos volt az előlegek elszámolása, ám a számvevők a fejlesztések tényleges gazdasági hatásának mérését sürgetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×