Már szerda hajnal volt, amikor megérkezett a hír: az izraeli háborús kabinet is elfogadja a Katar közvetítésével kötött túszalkut a Hamásszal. Ennek nyomán – lépcsőzetesen – Izrael 50, a terroristák által elrabolt nőt és gyereket kap vissza. Cserébe elenged 150 nőt és gyerekként őrizetbe vett fiatalkorú palesztint, 4 napig szünetelteti a gázai offenzívát és beengedi a humanitárius segélyt a sűrűn lakott palesztin területre.

A két ősellenség közötti alkudozásban nagy szerepet játszottak a közvetítők: elsősorban Katar, ahol a Hamász politikai szárnyának irodája van, de Joe Biden amerikai elnök is. Az Öböl-ország javasolta a „szupertitkos” tárgyalásokat egy „többpárti sejt” létrehozásával.

Amerikai illetékesek „gyötrelmesnek és gyomorforgatónak” írták le a Hamász október 7-i, dél-izraeli mészárlása után indult tárgyalásokat.

Az elnökválasztásokra készülő Biden sokat kockáztat: ha áll és megvalósul az alku, az nagy eredmény a számára. Ha összeomlik – például, ha a foglyokat az átadás során támadás éri – akkor további bírálatok zúdulhatnak rá külföldön és otthon is.

Már amúgy is drasztikusan visszaesett a hazai népszerűsége, miközben Demokrata pártja balszárnyának és sok fiatal szavazónak nem tetszik Izrael melletti határozott kiállása.

Egy név nélkül nyilatkozó elnöki illetékes azt mondta, hogy Biden október 13-án szállt be a túszok szabadon bocsájtásáért folytatott kampányba és többször beszélt a családtagokkal is. „Ez volt az egyik leginkább gyomorforgató dolog, amit átéltem” – mondta az alkudozásról, amelyben Biden izraeli, egyiptomi és katari képviselőket győzködött. (Utóbbiak beszéltek közvetlenül a Hamásszal és nekik ezért külön köszönetet mondott.)

Október 20-án a Hamász „próbaként” elengedett két izraeli-amerikai kettős állampolgárt.

Az alkudozás a potenciális átadási folyosókról, a megfigyelésről, az időpontokról és a túszok számáról folyt. Például a Hamász azt mondta: kész elengedni 50 embert az első lépcsőben, de csak 10 túsz esetében tudta visszaigazolni a személyazonosságukat és hogy életben vannak. Biden november 12-én ezért felhívta Tamin bin Hamad al-Tháni katari emírt és egy „intenzív hangvételű beszélgetésben” közölte:

„nem elég, ami történik”.

A Hamász ezek után már kész volt hihető adatokat közölni 50 túszról. November 14-re Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hosszú ellenállás után belement, hogy egy időre szüneteltesse a gázai hadműveletet – cserébe nagyszámú túsz elengedéséért.

Múlt héten, amikor Biden a San Francisco-i Ázsia-Csendesóceáni Gazdasági Csúcsra utazott – itt találkozott Hszi-Csinping kínai elnökkel – a Hamász leállította a kommunikációt a katariakkal és az egyiptomiakkal, azután, hogy az izraeliek behatoltak a Sifa kórházba.

Halasztás

November 17-én azonban sikerült felújítani a megbeszéléseket és az utolsó részletekben a hét elején állapodtak meg, de egyes részletek tisztázása érdekében még szerdán is tartottak a tárgyalások.

Szerda délután és este izraeli, palesztin és egyiptomi források alapján a lapok még arról írtak, hogy csütörtök délelőtt tíz órakor (magyar idő szerint délelőtt 9-kor) kezdődne a Gázai övezetben a legalább négynapos, de akár tíz napig is eltartó tűzszünet, és hogy a túszok szabadon engedése csúszik, majd Cahi Hanegbi, az izraeli nemzetbiztonsági tanács elnöke csütörtökre virradó éjjel azt közölte, hogy

leghamarabb péntekre tolódott az Izrael és az iszlamista Hamász terrorszervezet közötti egyezmény végrehajtása, a tűzszünet és az első izraeli túszok szabadulása,

de hozzátette, hogy a felek között folyamatos és előmutató a kapcsolattartás. Politikai források szerint azért tolódott el a Hamásszal kötött megállapodás, mert a szervezet még nem nyújtotta be azoknak az izraelieknek a listáját, akiket csütörtökön szabadon engednek, és még nem írta alá a megállapodást Katarral, amely garantálja az egyezmény végrehajtását.

Egy izraeli forrás a Háárec című izraeli lapnak azt mondta, hogy addig nem fognak leállni a gázai harcok, amíg nem születik meg a Hamásszal kötött megállapodás véglegesített ütemezése.

Szerda este sajtótájékoztatót tartott Tel-Avivban Benjámin Netanjahu miniszterelnök, Joáv Galant védelmi miniszter és Beni Ganz miniszter, a szűk hadikabinet tagja. „A katonai és politikai erőfeszítések együttesen tették lehetővé túszaink szabadon bocsátását” – mondta Netanjahu, és közölte, hogy köszönetet mondott erőfeszítéseiért Joe Bidennek, az Egyesült Államok elnökének.

„Utasítottam a Moszadot, hogy lépjen fel a Hamász vezetői ellen, bárhol is legyenek” – mondta az izraeli kormányfő egy kérdésre válaszolva, és hangsúlyozta, hogy a túszok elengedése érdekében tartott tűzszünet után Izrael tovább folytatja a háborút a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász ellen.