Megvan a csütörtök reggelről elhalasztott tűzszünet, illetve a túszok elengedésének új kitűzött dátuma: a katari kormány külügyi szóvivőjének közleménye alapján a Sky News azt írta, hogy péntek reggel, helyi idő szerint hét órakor (magyar idő szerint hatkor) kezdődik a négy napos tűzszünet, és az első túszokat, 13 embert, péntek délután négykor fogják szabadon engedni. Ezután kerülhet sor az izraeliek által fogva tartott palesztinok átadására.

Egy ilyen helyzetben semmi sem biztos. Az, hogy nem egyszerre engedik el a foglyokat, illetve hogy beépítettek mindenfajta mechanizmust és kitételt a megállapodásba, mind azt mutatja, hogy itt a két fél nem hisz a másik szavának, hanem konkrét lépéseket vár el. Egy ilyen környezetben, ahol nincs bizalom a felek között, bármifajta egyezmény bármikor megbukhat - mutatott rá az InfoRádióban Szalai Máté, az olaszországi Ca’ Foscari Egyetem Közel-Kelet kutatója. Ő azonban optimista a megállapodás megvalósulásával kapcsolatban.

"A csúszásra az izraeli tisztviselők és a katari források szerint is azért került sor, mert bizonyos részletekről még tárgyalni akartak a felek. Ennek ellenére én azt gondolom, hogy jelenleg mindkét félnek érdeke az, hogy ez a tűzszüneti megállapodás működjön. Az, hogy mennyi ideig, már egy másik kérdés" - jegyezte meg.

Egyelőre annyi ismert a nyilvánosság számára, hogy a Hamász négy nap alatt 50 izraeli túszt fog elengedni, nőket és gyerekeket, cserébe ez idő alatt tűzszünet lesz, valamint Izrael körülbelül 150 palesztin foglyot elenged. Az ő számuk és személyük nem ismert.

A tűzszünet egyébként nem teljes, ugyanis Izraelnek napi 16 órán át lehetősége lesz a gázai övezet északi részében légi tevékenységet folytatni,

de ennek részleteit is homály fedi egyelőre, emlékeztetett a szakértő.

Reményre ad okot szerinte az is, hogy már ebbe a kezdeti megállapodásba is belefoglaltak egy olyan mechanizmust, amellyel meghosszabbítható lesz ez az együttműködés: minden egyes plusz tűzszüneti napért cserébe a Hamásznak 10 foglyot kell elengednie.

Nem minden túsz van a Hamász kezében

Mint Szalai Máté elmondta, az izraeli társadalom számára október 7-étől kezdve a túszok ügye volt a legfontosabb kérdés, és nem a Hamász elpusztítása, nem a háború önmagában. Éppen ezért vált olyan fontos és nagy nyomássá az izraeli kormány számára, hogy kézzelfogható eredményt tudjon elérni ebben az ügyben. Ugyanakkor

"nagyon kevés információ van arról, hogy a következő napokban elengedett túszokon kívül a többi fogva tartottal mi lesz. Sőt, kiderült a tárgyalásokról kiszivárgó információk alapján, hogy

a Hamásznak sincs teljes képe az összes túsz pontos helyéről.

Ugyanakkor a terrorszervezet azt is vállalta, hogy a következő napokban az irányítása alá fogja vonni azt a körülbelül 30 túszt, akiket nem ők ellenőriznek jelenleg a Gázai övezetben - hanem az Iszlám Dzsihád, ami szintén részt vett az október 7-i támadásban -, valamint 10-20 túsz hollétéről nincs tudomásuk, de őket is meg fogják keresni a következő napokban" - sorolta a szakértő.

Ezen kívül kérdés, mi lesz a nem izraeli állampolgárokkal, ugyanis az izraeli kormány egyelőre azt mondta Hamásznak, hogy csak az izraeli állampolgárokat "kéri" egyelőre, hiszen a nemzetközi közösség többi tagja a nem izraeli állampolgárokra fókuszál. A Hamász részéről pedig egy fontos kitétel az, hogy egyelőre katonákat nem hajlandóak átadni, ami szűkíti az elengedhető emberek számát.

A terrorszervezetnek Szalai Máté szerint érdeke lenne, hogy addig húzza el ezt a fegyverszünetet, ameddig csak tudja, és elméletileg hetekig eltarthatna a nyugalmi állapot, amennyiben a napi 10 fő elengedésével "mennének tovább". Ám levonva a katonák és a külföldi állampolgárok számát, az elengedhető létszám jelentősen lecsökken. (Izrael szerint a Hamász és az Iszlám Dzsihád 195 izraeli állampolgárt tart fogva, köztük 40 gyereket és 58 nőt, vagyis összesen 98 ember felel meg az egyezményben foglaltaknak.)

Miért volt érdekük a feleknek a tűzszünet?

Izraeli szempontból egyértelműen a túszokkal kapcsolatos politikai nyomás játszott meghatározó szerepet, de az is jelentős indok, hogy

a gázai háború nem teljesen úgy megy, ahogy az izraeli kormány akarta volna

- mondta a kutató.

"Nem is feltétlenül katonai értelemben, mert viszonylag gyorsan és izraeli részről kevés katonai áldozattal zajlanak az akciók. Ugyanakkor Izraelnek nem sikerült meggyőznie a nemzetközi közösséget ennek a beavatkozásnak a helyességéről. Újra és újra jönnek a kritikák a civil áldozatok magas száma miatt, a potenciális háborús bűnökre utaló jelek miatt, a kórházak katonai célpontként való kezelése miatt és a többi. Éppen ezért ebben a helyzetben politikai szempontból mindenképpen előnyös Izrael számára, hogy megköttetett ez a megállapodás. Ráadásul azt is hozzátehetjük, hogy a következő időszakban az izraeli katonai tevékenységek az övezet északi része helyett egyre inkább a délire fognak irányulni, és ehhez egyébként is szükség lett volna egy kis felkészülési időre. Vagyis nem feltétlenül fog a tűzszünet stratégiai szintű problémát okozni Izraelnek. Másik oldalról, a Hamász számára a tűzszünet egyértelműen pozitív, hiszen ez lehetőséget jelent számára, hogy egy kicsit levegőt vegyen, hogy leálljanak az izraeli bombázások, hogy fel tudjanak készülni a háború következő időszakára" - sorolta Szalai Máté.

Hozzátette: a Hamásznak láthatóan fontos az, hogy valamilyen mértékben megnyerje a nemzetközi közvélemény szimpátiáját, és ezzel is nyomást helyezzen Izraelre. Ilyenformán egyfajta PR-akcióként is értelmezhető a túszok elengedése a terrorszervezet részéről.

(A nyitóképen: Izraeli katonák járművükkel a Gázai övezet határán, Dél-Izraelben 2023. november 23-án.)