eur:
411.21
usd:
392.76
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Palesztinok menekülnek Gáza északi részéből 2023. október 13-án. Izrael felszólította az övezet északi részén élőket, köztük Gázaváros lakóit, mintegy 1,1 millió embert, hogy huszonnégy órán belül dél felé, Egyiptom irányába kell menekülniük, mert a terroristák a házak alatti alagutakban rejtőznek és emiatt az izraeli hadsereg jelentős hadműveleteket kíván végrehajtani a következő napokban.. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, ahol 1300 ember életét vesztette, a Hamász elleni izraeli válaszcsapások több mint 1500 palesztin halálát okozták a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Zárlat a rafahi határátkelőn: betonfal, útakadály és nagypolitikai kötélhúzás

„Ha Európa annyira törődik az emberi jogokkal, akkor fogadjon be egymillió Gázából menekülő embert” – mondta hírek szerint egy egyiptomi illetékes Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, aki a Gázát sújtó humanitárius katasztrófa kapcsán szólalt meg. Egyiptom betonfalat és útakadályokat épít a határon.

Izraelnek a Hamász példátlan terrorakciójára adott kemény válaszcsapása és a várható szárazföldi offenzíva máris belső menekültek tömegét indította el dél felé a parányi, gázai földnyelven. Közben a külvilág recepteket próbál találni arra, hogyan lehet enyhíteni a szenvedésükön, ami nem mindig arat sikert.

"Azt akarja, hogy befogadjunk egymillió embert? Nos, én Európába fogom őket küldeni. Ha ennyire törődnek az emberi jogokkal, akkor vigyék őket" – mondta lapértesülések szerint egy meg nem nevezett egyiptomi tisztviselő Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének.

A megjegyzésről először a Financial Times számolt be és a hátterét azok a híradások adják, amelyek szerint az egyiptomi kormány nem hajlandó elfogadni a palesztin menekültek letelepítését a Sínai-félsziget északi részén.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kijelentette, hogy a konfliktus "jelentős biztonsági következményekkel" járhat Európa számára és "további migrációs hullámok veszélyét" hozhatja magával.

A Gázai övezetből Egyiptomba irányuló tömeges elvándorlás megakadályozására

az egyiptomi hadsereg állásokat kezdett el kiépíteni. Szögesdrótakadályokat emelt, bővítette az őrjáratokat és betonfalat húzott fel a rafahi határátkelőnél.

Ez azt jelenti, hogy ha a palesztinok beléphetnek Egyiptomba, akkor is csak a 13 kilométer széles rafahi ütközőzónában maradhatnak. Az Egyesült Államok megpróbált olyan alkut kötni, amely lehetővé teszi a menekültek számára a Gázai övezet elhagyását. A határátkelővel kapcsolatos tárgyalásokról Washington kedden annyit közölt, hogy Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő beleegyezett, hogy beengedi a humanitárius segélyeket Gázába.

Viszont a sorban álló kamionok – amelyek például sátrakat szállítanak – még szerdán is a bejutásra vártak. Egyiptom közben azt akarja, hogy Izrael egy saját átkelőjén is engedje be a segélyt, hogy az arra, vagy a kilépésre vágyó gázaiak tömegei ne csak az egyiptomi határon összpontosuljanak.

Kairó azt sem engedi, hogy külföldiek (és a kettős állampolgárok) távozzanak Gázából a rafahi átkelőn keresztül, amíg nem engedik be a segélyt. Izrael viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a teherautókat átvizsgálják, mielőtt engedélyeznék a belépést a terület déli csücskénél lévő, általa ellenőrzött Kerem Salom átkelőn át.

A The Wall Street Journal szerint egyiptomi tisztviselők arról folytattak tárgyalásokat, hogy

maximum 100 ezerre korlátoznák a palesztinok számát, akiket beengednének.

Közben kategorikusan elutasítják, hogy a palesztinokat a Sínai-félsziget északi részén telepítsék le.

Szameh Soukri egyiptomi külügyminiszter hétfőn hangsúlyozta: nincs más út a béke eléréséhez, mint egy palesztin állam létrehozása az 1967-es határok mentén. Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök arra szólította fel a palesztinokat, hogy álljanak ellen azoknak a hangoknak, amelyek Gáza elhagyására ösztönzik őket.

(A nyitóképen: palesztinok menekülnek Gáza északi részéből 2023. október 13-án.)

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×