Infostart.hu
eur:
366.03
usd:
327.11
bux:
141308.07
2026. október 7. szerda Amália
Palesztinok menekülnek Gáza északi részéből 2023. október 13-án. Izrael felszólította az övezet északi részén élőket, köztük Gázaváros lakóit, mintegy 1,1 millió embert, hogy huszonnégy órán belül dél felé, Egyiptom irányába kell menekülniük, mert a terroristák a házak alatti alagutakban rejtőznek és emiatt az izraeli hadsereg jelentős hadműveleteket kíván végrehajtani a következő napokban.. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, ahol 1300 ember életét vesztette, a Hamász elleni izraeli válaszcsapások több mint 1500 palesztin halálát okozták a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Zárlat a rafahi határátkelőn: betonfal, útakadály és nagypolitikai kötélhúzás

„Ha Európa annyira törődik az emberi jogokkal, akkor fogadjon be egymillió Gázából menekülő embert” – mondta hírek szerint egy egyiptomi illetékes Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, aki a Gázát sújtó humanitárius katasztrófa kapcsán szólalt meg. Egyiptom betonfalat és útakadályokat épít a határon.

Izraelnek a Hamász példátlan terrorakciójára adott kemény válaszcsapása és a várható szárazföldi offenzíva máris belső menekültek tömegét indította el dél felé a parányi, gázai földnyelven. Közben a külvilág recepteket próbál találni arra, hogyan lehet enyhíteni a szenvedésükön, ami nem mindig arat sikert.

"Azt akarja, hogy befogadjunk egymillió embert? Nos, én Európába fogom őket küldeni. Ha ennyire törődnek az emberi jogokkal, akkor vigyék őket" – mondta lapértesülések szerint egy meg nem nevezett egyiptomi tisztviselő Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének.

A megjegyzésről először a Financial Times számolt be és a hátterét azok a híradások adják, amelyek szerint az egyiptomi kormány nem hajlandó elfogadni a palesztin menekültek letelepítését a Sínai-félsziget északi részén.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kijelentette, hogy a konfliktus "jelentős biztonsági következményekkel" járhat Európa számára és "további migrációs hullámok veszélyét" hozhatja magával.

A Gázai övezetből Egyiptomba irányuló tömeges elvándorlás megakadályozására

az egyiptomi hadsereg állásokat kezdett el kiépíteni. Szögesdrótakadályokat emelt, bővítette az őrjáratokat és betonfalat húzott fel a rafahi határátkelőnél.

Ez azt jelenti, hogy ha a palesztinok beléphetnek Egyiptomba, akkor is csak a 13 kilométer széles rafahi ütközőzónában maradhatnak. Az Egyesült Államok megpróbált olyan alkut kötni, amely lehetővé teszi a menekültek számára a Gázai övezet elhagyását. A határátkelővel kapcsolatos tárgyalásokról Washington kedden annyit közölt, hogy Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő beleegyezett, hogy beengedi a humanitárius segélyeket Gázába.

Viszont a sorban álló kamionok – amelyek például sátrakat szállítanak – még szerdán is a bejutásra vártak. Egyiptom közben azt akarja, hogy Izrael egy saját átkelőjén is engedje be a segélyt, hogy az arra, vagy a kilépésre vágyó gázaiak tömegei ne csak az egyiptomi határon összpontosuljanak.

Kairó azt sem engedi, hogy külföldiek (és a kettős állampolgárok) távozzanak Gázából a rafahi átkelőn keresztül, amíg nem engedik be a segélyt. Izrael viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a teherautókat átvizsgálják, mielőtt engedélyeznék a belépést a terület déli csücskénél lévő, általa ellenőrzött Kerem Salom átkelőn át.

A The Wall Street Journal szerint egyiptomi tisztviselők arról folytattak tárgyalásokat, hogy

maximum 100 ezerre korlátoznák a palesztinok számát, akiket beengednének.

Közben kategorikusan elutasítják, hogy a palesztinokat a Sínai-félsziget északi részén telepítsék le.

Szameh Soukri egyiptomi külügyminiszter hétfőn hangsúlyozta: nincs más út a béke eléréséhez, mint egy palesztin állam létrehozása az 1967-es határok mentén. Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök arra szólította fel a palesztinokat, hogy álljanak ellen azoknak a hangoknak, amelyek Gáza elhagyására ösztönzik őket.

(A nyitóképen: palesztinok menekülnek Gáza északi részéből 2023. október 13-án.)

Címlapról ajánljuk
Oktatáskutató: „ne ilyet akarjunk” – alapjaiban alakítanák át a tantervi rendszert

Oktatáskutató: „ne ilyet akarjunk” – alapjaiban alakítanák át a tantervi rendszert

Egységes iskolarendszert, az osztályzás helyett a tanulást segítő értékelést és nagyobb tanári önállóságot javasol a Civil Közoktatási Platform. Nahalka István oktatáskutató az InfoRádióban arról beszélt: elképzelésükben együtt tanulnának a különböző társadalmi hátterű gyerekek, a pedagógusok pedig nagyobb szabadságot kapnának a személyre szabott fejlesztéshez.

Brenzovics László az Arénában: bár Ukrajnában nem igazán hajtják rendesen végre a törvényeket, de Kárpátaljára most új világ köszönt

Az ukrán parlament oktatási bizottsága elfogadta a javaslatot, amely visszaállítja a kárpátaljai magyarok oktatási és nyelvi jogait – mondta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.08. csütörtök, 18:00
Halász Bence
Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes, világbajnoki bronzérmes kalapácsvető
Áttörték Európa határát Putyin csatlósai, embertelen csapás érte Prilukijt - Híreink az ukrán frontról szerdán

Áttörték Európa határát Putyin csatlósai, embertelen csapás érte Prilukijt - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, az elmúlt 24 órában egy Belaruszhoz köthető szabotőrcsoport be is tört Lettország területére. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Ukrajnát, a Csernyihivben található Prilukij városában egy magasház összeomlott, a támadás-sorozatban legalább 14 civil meghalt. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×