Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A hivatalos látogatáson Kínában tartózkodó Emmanuel Macron francia elnök (b) és Hszi Csin-ping kínai államfő a francia-kínai vállalkozói tanács ülésén Pekingben 2023. április 6-án.
Nyitókép: MTI/AP/AFP pool/Ludovic Marin

Ekézik Macron és Kína „titkos ukrajnai béketervét”

A francia elnök titkos tárgyalásokat folytat Kínával az ukrajnai háború lezárásáról – állítja egy brit lap. A szigetországban többen „veszélyesnek” ítélték meg az állítólagos elképzelést, aminek ugyancsak állítólagos feltétele a tavaszi ukrán ellentámadás sikere.

Nehéz megítélni, hogy a franciákkal nem igazán szimpatizáló The Daily Telegraph mennyit „költött” hozzá a hírhez, de a brit politikai elit egyes tagjait felborzolta a lehetőség, hogy Párizs Pekinggel karöltve tervezi lezárni az ukrajnai háborút. A Telegraph szerint Emmanuel Macron francia elnök titkos tervet sző Kínával, hogy a nyárig tárgyalóasztalhoz ültesse Ukrajnát és Oroszországot.

A lap, úgy tűnik, hogy arra alapozza ezt, hogy Macron kiadta a feladatot külpolitikai tanácsadójának, Emmanuel Bonne-nak, hogy a nemrég Budapesten is járt Vang Ji kínai csúcsdiplomatával dolgozzanak ki egy kerettervet, ami a jövőbeli ukrajnai tárgyalások alapja lehet.

Névtelen források azt mondták a Bloomberg hírügynökségnek, hogy

a franciák szerint Oroszország és Ukrajna akár a nyáron leülhet a tárgyalóasztalhoz.

Hozzátették ugyanakkor, hogy bármely további tárgyalásnak több feltétele is van. Az egyik, a tavaszra belengetett ukrán ellentámadás sikere, „mert akkor Kijev erőpozícióból tudna tárgyalni”.

A Bloomberg szerint egy francia elnöki beosztott megerősítette a tervezett Bonne–Vang megbeszélés hírét. Viszont azt is közölte, hogy erről informálták Párizs szövetségeseit.

Nem világos, hogy Macron elképzelését támogatnák-e Kijevben. Egyrészt, mert a hivatalos álláspont az, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csak akkor tárgyal, ha Oroszország a háború előtti területeire vonul vissza Ukrajnából, de akkor sem Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Másrészt Macront Ukrajnából és Kijev legszorosabb szövetségesei részéről is keményen bírálták az olyan megjegyzések miatt, mint például, hogy „nem szabad megalázni Oroszországot”.

A spekulációkat valószínűleg az is fűti, hogy a francia elnök nemrég Kínában járt, ami kivívta Nyugaton azok nemtetszését, akik szerint maximális keménységet kell mutatni Peking irányába. Marcon erre még rátett egy lapáttal, amikor azt mondta: „Európának nem kéne követőnek lennie Amerika Tajvan-politikájában”. Még azt is sugallta, hogy Nagy-Britannia az Egyesült Államok „vazallusa”.

Utóbbit egyébként James Cleverly brit külügyminiszter visszautasította, hozzátéve, hogy „a barátokkal szorosan tudunk koordinálni és néha egyet nem érteni”... valamint azt is, hogy „Kínával szemben nem kell teljesen lehúzni a rolót”.

Visszatérve Macron és Peking állítólagos Ukrajna-tervére, Tobias Ellwod, a brit parlament védelmi bizottságának elnöke „veszélyesnek”, Sir Ian Duncan Smith, a tory párt volt vezére pedig „csalárdnak és árulónak” titulálta azt. „Lehet, hogy azt hiszi, hogy nemes ügyet képvisel, de valójában úgy táncol, ahogy Kína akarja és nem tartja be a nemzetközi viták rendezésének bevett nemzetközi gyakorlatát” – mondta Ellwood. Smith pedig hozzátette: az ukránok nem bíznak Kínában és nem bíznak Macronban.

A Le Monde szerint közben francia diplomaták is panaszkodtak főnökük „különutas” ötleteire.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×