eur:
404.03
usd:
352.3
bux:
97177.42
2025. június 23. hétfő Zoltán
Emmanuel Macron francia elnök a párizsi államfői rezidencia, az Élysée-palota előtt 2022. június 13-án,  a nemzetgyűlési választások első fordulójának másnapján. A rekordalacsony, 47 százalékos részvétel mellett tartott szavazást Macron és centrista szövetségesei Ensemble! (Együtt!) elnevezésű koalíciója nyerte a Jean-Luc Mélenchon vezette NUPES baloldali összefogással szemben. A második fordulót június 26-án rendezik.
Nyitókép: MTI/AP/Michel Euler

Emmanuel Macron szerint az EU-nak nem kell követnie az Egyesült Államokat Tajvan ügyében

A francia államfő szerint az Európai Uniónak nem kellene sem az Egyesült Államokat, sem Kínát követnie a tajvani kérdésben.

"A legrosszabb dolog az lenne, ha mi, európaiak azt gondolnánk, hogy követni kéne" a tajvani kérdésben bárkit is, és "alkalmazkodnunk kellene az amerikai ritmushoz és a kínai túlreagáláshoz" - jelentette ki a francia elnök a Les Échos című napilapban vasárnap megjelent interjúban.

A vezető francia gazdasági lap még azelőtt készített interjút Emmanuel Macronnal pekingi látogatásán, hogy a kínai hadsereg szombaton háromnapos hadgyakorlatba kezdett a Tajvani-szorosban, miután a tajvani elnök, Caj Jing-ven az Egyesült Államokban találkozott az amerikai képviselőház elnökével, Kevin McCarthyval.

A francia elnök "ébredésre" szólította fel Európát.

"A mi prioritásunk nem az, hogy alkalmazkodjunk mások mentetrendjéhez a világ minden térségében" - fogalmazott Emmanuel Macron.

A francia elnök pénteken Pekingben tárgyalt a tajvani kérdésről Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

"A megbeszélés tartalmas és őszinte volt" a két fél között "a térség feszültségeinek felhalmozódásáról" - tudatta a francia elnöki hivatal.

Emmanuel Macron szerint Európa feladata a "stratégiai autonómiájának" a megalkotása, s ezért az interjúban óva intett a Kína és Egyesült Államok közötti kétpólusú ellentét felgyorsulásától, amely miatt "sem idő, sem pénzügyi eszközök nem maradnak a stratégiai autonómia" létrehozására.

"Vazallusokká válunk, miközben lehetnénk a harmadik pólus, ha marad néhány évünk megalkotni azt" - mondta a francia elnök. "Paradoxon lenne, hogy éppen akkor, amikor egy valódi európai stratégiai autonómia alapjait helyezzük el, elkezdenénk az amerikai politikát követni, pánikszerűen" - tette hozzá.

A francia elnök üdvözölte, hogy az Európai Unión belül "megnyerte az ideológiai csatát". "Mondhatnánk, hogy öt éve az európai szuverenitás még nem létezett" - vélekedett. Szorgalmazta az európai "védelmi politika megerősítését", valamint "a nukleáris és a megújuló energiák érdekében folytatott küzdelem felgyorsítását".

Címlapról ajánljuk
Csicsmann László: azzal számolok, hogy a Közel-Kelet napról napra az eszkaláció egyre erőteljesebb szintjére lép

Csicsmann László: azzal számolok, hogy a Közel-Kelet napról napra az eszkaláció egyre erőteljesebb szintjére lép

Eszkalációs spirálban vagyunk, ami fokozódik. Irán láthatóan fenyegetőzik és reagál, és ez alapvetően akár újabb amerikai támadást generálhat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csicsmann László, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. A Közel-Kelet szakértő beszélt az Irán elleni amerikai támadás hatásairól, a destabilizációról, a régió helyzetéről és az Európai Unió szerepéről is.

Aszódi Attila: az amerikaiak is jól tudják, hogy működő iráni atomerőmű megtámadása katasztrófához vezetne

Hatvan százalékos urándúsítás semmiképpen nem indokolt egy polgári programban, atomerőműhöz nem szükséges ilyen magas dúsítás, így arra lehet következtetni, hogy a perzsa állam fegyver-előállítás céljából kezdeményezte az eljárást – mondta az InfoRádióban a Budapesti Műszaki Egyetem Természettudományi Karának dékánja. A nukleáris biztonsági szakértő hozzátette: most még nem lehet tudni, hogy az iráni urándúsító létesítményeken túl maguk a dúsított uránkészletek is sérülést szenvedtek-e az amerikai támadásokban.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.23. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Amerika megtámadta Iránt, a legrosszabb forgatókönyvre készülnek a Perzsa-öbölben – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Amerika megtámadta Iránt, a legrosszabb forgatókönyvre készülnek a Perzsa-öbölben – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett "bunkerromboló" bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt - Natanzban és Iszfahánban - a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak. Natanz Irán legnagyobb urándúsító létesítménye, Fordow pedig egy rendkívül titkos, mélyen a hegyek közé temetett létesítmény - írja a CNN. Az iráni parlament döntött a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségéről, de a végső szót a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsnak kell kimondania. Két, amerikai támaszpontoknak helyet adó közel-keleti ország, Bahrein és Kuvait óvintézkedéseket tett az Irán elleni amerikai légicsapások után, felkészülve a konfliktus esetleges kiterjedésére – írja a Reuters. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán-Izrael háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×