eur:
409.66
usd:
393.86
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István
Moving the crops from farm fields to the grain elevators and beyond.
Nyitókép: Laura Hedien/Getty Images

Moszkva is kihátrált a gabonaalkuból

Ukrajnának biztosítékok kellenek, hogy nem támadják meg a gabonaexportőr kikötőit – utalt Mario Draghi olasz miniszterelnök a városokat védő tengeri aknazárra. Az Ukrajnára támadt Oroszország szerint az aknák felszedése nyomán beindulhatna a hajóforgalom.

Mario Draghi olasz miniszterelnök már próbált közvetíteni a világon élelmezési válságot okozó, „beragadt” ukrán gabona kérdésében. Draghi ez ügyben nemrég felhíva Putyin orosz elnököt – annak ellenére, hogy az ukrán vezetés bírálja azokat a vezetőket, akik a szemükben háborús bűnös orosz elnökkel próbálnak egyezkedni.

Draghi most a világ fejlett államait tömörítő OECD párizsi találkozóján beszélt arról: „Ukrajnának biztosítékot kell adnunk”, hogy nem támadják meg a kikötőit, hogy meginduljanak a gabonaszállítások.

„Az ENSZ és Törökország közvetítési kísérletei jelentős lépések” – mondta.

A hétvégén Vaszil Bodnar, Ukrajna törökországi nagykövete azzal vádolta meg Törökországot, hogy Ukrajnából „elrabolt” búzát vásárol Moszkvától. Szerinte a török vásárlók, a Krímből illegálisan szállított gabonaszállítmányokat kaptak. Az Ukrajna és nyugati szövetségesei számára műholdfelvételeket készítő Maxar Technologies nevű cég képei szerint

két orosz zászló alatt hajózó hajó „ukrán gabonát” rakodott be május 19-én és 21-én a szevasztopoli kikötőben, a Krímben. Az egyik szállítmány végállomása a szíriai Latakia volt.

Mindeközben 20 millió tonna kukorica ragadt be a fekete-tengeri Ogyessza kikötőjében, amelyet ukrán aknazár blokkol. Kijev szerint nincs biztosítékuk az oroszoktól, hogy nem támadják meg a várost a tenger felől, ha feloldják a zárat – Draghi épp ilyen garanciát sürgetett Ukrajna részére. „A legfőbb biztosíték a fegyver lenne, amivel el lehetne találni az ukrán kikötőket támadót orosz hadihajókat” – mondta Zelenszkij ukrán elnök.

A héten Törökország és Oroszország elviekben megegyezett az ukrán gabonaszállítás felújításáról. Erdogan török katonai segítséget ajánlott fel az aknamentesítéshez és kíséretet az ukrán kereskedelmi hajóknak, de Kijev nem bólintott rá a tervre, amelyhez az ENSZ jóváhagyását várták. Zelenszkij megemlítette, hogy Ukrajnát nem hívták meg a tárgyalásra, miközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a török fővárosba utazott.

Csütörtökön aztán Moszkva is kihátrált az állítólagos alkuból.

„Nem sikerült megállapodást kötni Törökországgal” az ukrán gabonaexportról – közölte a Kreml. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő, aki szerint folytatják a munkát. Moszkva korábban az ellene hozott szankciók feloldását követelte az ukrán gabonaszállítás feltételeként.

Az ankarai Lavrov-út érdekes pillanata volt, amikor – az előre lefixált kérdések listáját figyelmen kívül hagyva – az ukrán köztévé újságírója nekiszegezte a kérdést: „a gabonán kívül, mit loptak még el Ukrajnából és kinek adták el?”.

Amire Lavrov mosolyogva azzal vágott vissza: „maguk ukránok mindig azon aggódnak, hogy mit lophatnak el és azt hiszik, hogy mindenki így gondolkodik”. Ezek után megismételte, hogy „a neonáci rezsimtől akarják megmenteni az embereket” és tagadta, hogy blokkolnák a gabonaexportot.

Több médium is úgy értékelte, hogy Törökországnak nem sikerült feloldania a patthelyzetet.

Címlapról ajánljuk
Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Az FTC olimpiai bajnok úszója úgy véli, ő és Betlehem Dávid is bebizonyította idén, hogy a stábjuk által kijelölt út helyes volt, amit az elért sikerek is alátámasztanak. Rasovszky Kristóf az InfoRádióban elmondta: sokat számított, hogy ebben az évben egy rövidebb periódustól eltekintve elkerülték a betegségek, a párizsi olimpia nehezített körülményeire pedig jól felkészültek, így nem érhették meglepetések a francia fővárosban.
VIDEÓ
Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Miközben a mesterséges intelligencia (AI) szédítő gyorsasággal válik a mindennapjaink részévé – elég csak a ChatGPT-re vagy az önvezető autókra gondolni –, addig a háttérben egyre nagyobb problémát jelent az adatközpontok és a chipek gyártásának óriási energiaigénye. Az AI alapú rendszerek már ma is jelentős mennyiségű villamosenergiát fogyasztanak, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő években akár meg is duplázódhat. Mindez ráadásul egybeesik azzal, hogy globálisan egyre több terület – a közlekedéstől kezdve a fűtésen át számos ipari folyamatig – elektrifikálódik. A helyzet egyszerre vet fel technológiai és energetikai kérdéseket: miként lehet biztosítani azt, hogy az adatközpontok energiaigénye fenntartható módon legyen kielégítve, és ne járjon drámai mértékű szén-dioxid-kibocsátás növekedéssel? A megújuló energiaforrások mellett egyre többen szorgalmazzák az atomenergia újbóli előtérbe helyezését, miközben a fosszilis energiahordozók sok országban továbbra is a szükségszerű megoldást jelentik. Ebben az energiapiaci küzdelemben ráadásul nemcsak a környezeti, hanem a geopolitikai és biztonsági szempontok is kulcsfontosságúak. A tét óriási: a mesterséges intelligenciával átitatott modern társadalom működtetése és a klímacélok jövője egyre szorosabban függ egymástól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 23. 18:13
×
×
×
×