Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Michel Barnier, az Európai Bizottságnak a Nagy-Britannia és az Európai Unió kétoldalú kapcsolatrendszerének ügyében illetékes főtárgyalója megbeszélésének londoni helyszínére megy munkatársaival, mögötte a brit kilépést ellenző tüntető, Steve Bray az EU-tagságot pártoló plakátokat visz 2020. november 30-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Kösz a halakat - meddő vita London és az EU között

Nagy-Britannia már kevesebb hallal is beérné – de ettől még nincs áttörés a brexittárgyalásokon, ahol kommentátorok szerint a következő két nap kulcsfontosságú lesz.

Bár a halászat a brit GDP töredékét – 0,1 százalékát – adja, jobban fel tudja korbácsolni a hazafias érzelmeket, mint egy szeles nap a La Manche-csatorna vizét. A brit területi vizeken folytatott halászat – illetve, hogy ki mennyi halat foghat ki – az egyik fő vitás pont az Európai Unióval folytatott, a brexit utáni kereskedelemről szóló tárgyalásokon.

Az Európai Unió tagjaként a briteknek el kellett viselniük, hogy franciák, hollandok, belgák és mások halászhattak a vizeiken, és ők is más országok vizein. Viszont gond nélkül el tudták adni Európában azt a kifogott halat, amit az angolok nem annyira szeretnek, és fordítva, meg tudták venni a szomszédoktól a fish and chips-hez használt, imádott tőkehalat.

Az EU-val tervezett kereskedelmi egyezményt viszont akadályozza, hogy London magának akarta a brit vizeken kifogott zsákmány 80 százalékát, illetve egy szerdai hír szerint már csak 60 százalékot.

Ez még mindig nagyon messze van az unió által felajánlott 15-18 százaléktól.

A britek által benyújtott alkura vonatkozó ajánlatról Michel Barnier, az unió főtárgyalója szerdán informálta az EU-országok nagyköveteit. A továbbra is Londonban tartózkodó Barnier egy videokonferencia-hívás során azt mondta: valamennyi haladást elértek a brit cégeknek nyújtható állami támogatás kérdésében. Ezzel kapcsolatban az az unió aggodalma, hogy a kormánypénzből dotált brit cégek termékei igazságtalan előnyhöz jutnának az európai piacon az európai termékekkel szemben.

Az uniós nagykövetek sürgették a főtárgyalót, hogy igyekezzen hamarabb megállapodásra jutni a halászat ügyében, mint a többi kérdésben. Máskülönben az utolsó pillanat adta nyomást kihasználva London olyan alkut csikarhat ki, ami kárt okoz az európai halászati ágazatnak. Barnier megjegyezte: engedhetnek a briteknek, akik azt akarják, hogy évente tárgyalják újra a két fél halászati kvótáit, de az európaiak fenntartják a jogot, hogy vámot vessenek ki bizonyos halfajtákra, ha a britek nem engedik be a hajóikat.

A vehemensen brexitpárti Daily Express című lap Boris Johnsonnak az európai ajánlattól még mindig távol álló javaslatát is árulásnak bélyegezte.

A Huffington Post brit változata viszont megjegyezte: nem sok értelme van a vitának, ha Nagy-Britanniának több tonna makréla és hering maradhat a nyakán, amit a britek nem szeretnek, és amit nem tudnának még azelőtt eladni Európába, hogy az a vámolás miatt „rájuk rohadna”. A fésűkagyló esetében pedig a kilátásba helyezett 20 százalékos európai vám versenyképtelenné tenné azt az európai piacon.

A HuffPost szerint

a halászati vitán elbukó kereskedelmi alku helyett bekövetkező kemény brexit 160 milliárd fontos kárt okozna a brit gazdaságnak.

Ez kétszer-háromszor annyi pénz, mint a koronavírus okozta veszteség, amely önkormányzatokat vitt csődbe, megnövelte a munkanélküliséget és vállalkozások – például a több száz éves Debenhams áruházlánc – összeomlásához vezettek.

A portál szerint a halászat a visszaszerzett brit szuverenitás szimbóluma, viszont felveti: nem sok értelme van, ha azt a fajta halat, amit a britek ki tudnak fogni, nem lehet eladni.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×