eur:
411.26
usd:
392.91
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Michel Barnier, az Európai Bizottságnak a Nagy-Britannia és az Európai Unió kétoldalú kapcsolatrendszerének ügyében illetékes főtárgyalója megbeszélésének londoni helyszínére megy munkatársaival, mögötte a brit kilépést ellenző tüntető, Steve Bray az EU-tagságot pártoló plakátokat visz 2020. november 30-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Kösz a halakat - meddő vita London és az EU között

Nagy-Britannia már kevesebb hallal is beérné – de ettől még nincs áttörés a brexittárgyalásokon, ahol kommentátorok szerint a következő két nap kulcsfontosságú lesz.

Bár a halászat a brit GDP töredékét – 0,1 százalékát – adja, jobban fel tudja korbácsolni a hazafias érzelmeket, mint egy szeles nap a La Manche-csatorna vizét. A brit területi vizeken folytatott halászat – illetve, hogy ki mennyi halat foghat ki – az egyik fő vitás pont az Európai Unióval folytatott, a brexit utáni kereskedelemről szóló tárgyalásokon.

Az Európai Unió tagjaként a briteknek el kellett viselniük, hogy franciák, hollandok, belgák és mások halászhattak a vizeiken, és ők is más országok vizein. Viszont gond nélkül el tudták adni Európában azt a kifogott halat, amit az angolok nem annyira szeretnek, és fordítva, meg tudták venni a szomszédoktól a fish and chips-hez használt, imádott tőkehalat.

Az EU-val tervezett kereskedelmi egyezményt viszont akadályozza, hogy London magának akarta a brit vizeken kifogott zsákmány 80 százalékát, illetve egy szerdai hír szerint már csak 60 százalékot.

Ez még mindig nagyon messze van az unió által felajánlott 15-18 százaléktól.

A britek által benyújtott alkura vonatkozó ajánlatról Michel Barnier, az unió főtárgyalója szerdán informálta az EU-országok nagyköveteit. A továbbra is Londonban tartózkodó Barnier egy videokonferencia-hívás során azt mondta: valamennyi haladást elértek a brit cégeknek nyújtható állami támogatás kérdésében. Ezzel kapcsolatban az az unió aggodalma, hogy a kormánypénzből dotált brit cégek termékei igazságtalan előnyhöz jutnának az európai piacon az európai termékekkel szemben.

Az uniós nagykövetek sürgették a főtárgyalót, hogy igyekezzen hamarabb megállapodásra jutni a halászat ügyében, mint a többi kérdésben. Máskülönben az utolsó pillanat adta nyomást kihasználva London olyan alkut csikarhat ki, ami kárt okoz az európai halászati ágazatnak. Barnier megjegyezte: engedhetnek a briteknek, akik azt akarják, hogy évente tárgyalják újra a két fél halászati kvótáit, de az európaiak fenntartják a jogot, hogy vámot vessenek ki bizonyos halfajtákra, ha a britek nem engedik be a hajóikat.

A vehemensen brexitpárti Daily Express című lap Boris Johnsonnak az európai ajánlattól még mindig távol álló javaslatát is árulásnak bélyegezte.

A Huffington Post brit változata viszont megjegyezte: nem sok értelme van a vitának, ha Nagy-Britanniának több tonna makréla és hering maradhat a nyakán, amit a britek nem szeretnek, és amit nem tudnának még azelőtt eladni Európába, hogy az a vámolás miatt „rájuk rohadna”. A fésűkagyló esetében pedig a kilátásba helyezett 20 százalékos európai vám versenyképtelenné tenné azt az európai piacon.

A HuffPost szerint

a halászati vitán elbukó kereskedelmi alku helyett bekövetkező kemény brexit 160 milliárd fontos kárt okozna a brit gazdaságnak.

Ez kétszer-háromszor annyi pénz, mint a koronavírus okozta veszteség, amely önkormányzatokat vitt csődbe, megnövelte a munkanélküliséget és vállalkozások – például a több száz éves Debenhams áruházlánc – összeomlásához vezettek.

A portál szerint a halászat a visszaszerzett brit szuverenitás szimbóluma, viszont felveti: nem sok értelme van, ha azt a fajta halat, amit a britek ki tudnak fogni, nem lehet eladni.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×