eur:
410.9
usd:
392.19
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Európai uniós és brit zászló a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnését (Brexit) ellenző tüntetésen az Európai Parlament épülete előtt Brüsszelben 2020. január 30-án. Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőiből álló Európai Tanács a nap folyamán írásbeli eljárás keretében európai uniós oldalról végérvényesen elfogadta a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről rendelkező megállapodást. A brit EU-tagság 2020. január 31-én, közép-európai idő szerint éjfélkor ér véget.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Brexitvergődés: mitől olyan nehéz?

A mintegy 700 oldalas leendő EU-brit kilépési megállapodás véglegesítése attól olyan nehéz, hogy a maradék nyitott ügyeknél nem mérhető dolgok cseréjéről, hanem elvek védelméről van szó.

Szakértők szerint már csak órákon múlik, hogy eldőljön: minden formális megállapodás nélkül lép-e ki Nagy-Britannia az Európai Unióból, vagy az utolsó percben mégiscsak születhet valami. A kedden is Londonban tárgyaló Michel Barnier európai uniós brexit-ügyi főtárgyaló eredetileg estig adott határidőt, ameddig szerinte még érdemes folytatni az egyeztetést.

Az EU-brit kilépési tárgyalás sohasem ment könnyen, és közismert módon többször végképp megfenekleni látszott a „kemény brexitet” támogató konzervatív pártbéli csoportot képviselő Johnson-kormány hatalomra kerülésével. Ennek ellenére számtalan területen születtek végül – egyelőre ideiglenesnek minősülő – részmegállapodások, miként a leendő kilépési egyezmény szövegéből is több száz oldal tekinthető akár késznek is. De mert az ilyen természetű ügyeknél az „addig semmiről nincs (érvényes) megállapodás, amíg nincs mindenről egyezség” elv érvényesül, ezért ezek a részeredmények is csak viszonylagosak.

Bennfentesek szerint a végső egyezség azért késik, mert az anyagi, technikai természetű problémák többségének a lezárása után olyan alapvető ügyek maradtak az asztalon, amelyeket nem lehet kilóra vagy fillérre elosztani egymás között, mivel

ezek túlnyomórészt elvi alapvetéseket fejeznek ki – amiket általában nem lehet aprópénzre váltani.

Sajtójelentések szerint maga Barnier is elismerte ezt, midőn Londonba indulása előtt úgy fogalmazott európai parlamenti képviselőkkel találkozva, hogy a végső alku visszatért a brexit alapkérdéséhez: a brit állami/nemzeti szuverenitás maximalizálásának az igényéhez. Márpedig az ismert legfontosabb nyitott kérdés – az egyenlő piaci szabályozási környezet valamilyen formájú garantálása – végső soron szuverenitási ügy.

Boris Johnson és hátországa annak idején azért állt a brit kilépés élére, mert alapcélnak minősítették minden formális, jogi, szervezeti, intézményi kapcsolat megszüntetését az Európai Unióval. Ha most a végjátékban belemennének abba, hogy garanciákat vállalnak, hogy a brit piaci szabályozás nem fog az európai uniós szabályok alá menni – versenyelőnyhöz juttatva ezzel a brit üzleti szereplőket -, akkor

voltaképpen kötelezettséget vállalnának, hogy a brit piacszabályozást az európai uniós rendhez fogják mérni.

Amivel – saját mércéjük szerint – pont a legfontosabb törekvést, az EU-tól független önrendelkezést ásnák alá.

Másfelől viszont, saját koordinátarendszerében hasonlóan megkerülhetetlen elvek vezetik az EU álláspontját is. Ez sem új, lévén uniós részről kezdettől fogva hangoztatták, hogy semmilyen formában nem lehet alku tárgya az EU-s belső piac szabályozási egységének a megőrzése, (nem lehet kivétel, nem lehet ideiglenes valami). Ezért nem lehet szó a januártól immár EU-köteléken kívülre kerülő brit üzleti szereplők akadálytalan beengedéséről sem e piacra úgy, hogy azok esetleg radikálisan eltérő szabályozási feltételek szerint működhetnek. És mivel az ilyen fajsúlyú ügyekben a tárgyalófelek ígéretekkel általában nem érik be,

szerződéses garanciákat szeretnének kapni rá.

A két törekvés látszólag kizárja egymást. Szakértők arra számítanak, hogy innovatív tárgyalási technikával az utolsó pillanatban valahogy mégiscsak találhatnak kibúvót a kölcsönös csapdahelyzetből, minimum azon az alapon, hogy a megállapodásra a legtöbb számítás szerint mindkét félnek szüksége volna. Ha nem politikai vagy presztízs-okokból, akkor a koronavírus gazdasági pusztítása nyomán megrendült teherbíróképesség miatt.

A brit sajtó ennek fényében tippelget immár hetek óta, hogy végül egy felülvizsgálati jegyzőkönyv kínálhat menekülőpályát arra, hogy bármit is rögzítsenek most, s azt a kevésbé előnyösen kikerülő fél még mindig tekintheti majd úgy, mint ami csak ideiglenes és csak a következő felülvizsgálatig érvényes. Cserébe nem kell lemondania egy megállapodás lehetséges gazdasági előnyeiről.

Szakértők szerint egy ilyen verziót a Munkáspárt is támogatna, kérdéses viszont, hogy a Boris Johnsont eddig támogató "kemény brexites" konzervatív mag el tudná-e fogadni. Mert ha nem, akkor az dönt majd, hogy Johnson mit választ majd: a megállapodást, vagy a miniszterelnökséget.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×