Immár csak egy hónap van hátra az úgynevezett átmeneti időszakból, amikor Nagy-Britannia még az európai közös piac és vámunió tagja, bár EU-tagsága már megszűnt. London azért ment bele a helyzetbe, hogy a remélt szabadkereskedelmi alku megkötésével „finom” legyen az átmenet.
De két éven tartó tárgyalások után most fennáll a veszély, hogy a karácsony közeledtével elfogy az ambíció a felekből, és beüthet a „kemény brexit”. A héten és lehet, hogy még a jövő héten is, a nagy kérdés az lesz:
vajon vámmentes marad-e az 1000 milliárd eurós brit–európai kereskedelem?
Miközben Michel Barnier, az európai főtárgyaló meghosszabbította londoni tartózkodását és nem hajlandó temetni az egyezményt, Angela Merkel német kancellár jelezte, hogy fogytán az idő és fogytán sok uniós tagállam türelme.
„Reméljük, hogy jól végződnek a tárgyalások, de világossá tettük, nem akarunk mindenáron alkut, még ha az mindenkinek is az érdeke”.
Úgy tűnik, még mindig a halászat és az állami segélyek kérdése a megálladpodás akadálya.
George Eustice brit környezetvédelmi miniszter hétfőn azt mondta a Sky Newsnak, hogy „most tényleg kezdünk kifutni az időből… és tudom, hogy ezt mondjuk már hetek óta. Ez a hét döntő fontosságú lesz, ha áttörést akarunk”.
Az Independent című lap a számok nyelvére is lefordította, milyen távol állnak az álláspontok a halászat kérdésében.
- Michel Barnier ajánlata az, hogy az európaiak 15–18 százalékkal csökkentenék a britek javára halászati kvótájukat, ami azt szabályozza jelenleg, hogy mennyi halat foghatnak ki a brit vizeken.
- A londoni kormány azonban a lap szerint az európai kvóta 80 százalékát akarja és „teljességgel elfogadhatatlannak tartja az uniós ajánlatot”.
Clement Beaune francia Európai ügyekkel foglalkozó miniszter figyelmeztetett: lehetetlen a kereskedelmi alku, ha nem engedik az európai halászok kiterjedt és fenntartható hozzáférését a brit vizekhez. „A mi halászaink is vannak annyira fontosak, mint az övékéi de nekik nem volt szavazati joguk a brexit-népszavazáson” – mondta.
Bírálta Londont az ír külügyminiszter is. Simon Coveney azt mondta:
nevetséges, hogy Nagy-Britannia bűnbaknak akarja beállítani az Európai Uniót,
amikor épp London volt az, amely nem volt hajlandó meghosszabbítani az átmeneti időszakot.
Az uniós vezetés közben két tűz közé került, mert Franciaország, Belgium és Hollandia is a megállapodás nélküli, “kemény” brexit esetére készült tervek kiadását akarja tőle. A brüsszeli Bizottság azonban eddig ellenállt, mert nem akarja megtorpedózni az utolsó pillanatban kötött alku lehetőségét a britekkel.
A londoni kormány azzal próbálja bátorítani a közvéleményt, hogy a „no deal” brexit esetén a brit gazdák számára bővülne a hazai piac, mert a vámok miatt megdrágulnának az európai termékek. A Brit Gazdaszövetség viszont éppenséggel úgy látja: a britek által megtermelt élelmiszer és ital 60 százaléka megy az uniós exportpiacra.
Ha ezeket vámok sújtanánk, akkor az megbénítaná az ágazatot.
Fennakadások alakulhatnak ki a határforgalomban, bár a brexit-párti konzervatív lap, a Telegraph szerint ez attól függetlenül így lesz, hogy sikerül-e kereskedelmi alkut kötni.