eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Michel Barnier, az Európai Bizottságnak a Nagy-Britannia és az Európai Unió kétoldalú kapcsolatrendszerének ügyében illetékes főtárgyalója megbeszélésének londoni helyszínére megy munkatársaival, mögötte a brit kilépést ellenző tüntető, Steve Bray az EU-tagságot pártoló plakátokat visz 2020. november 30-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Brexit: az utolsó pillanatig farkasszemet néznek a delegációk

„Most már tényleg elfogy az idő” – ezt mondta egy brit kormánytag a brexittárgyalásokról. Az uniós főtárgyaló, Michel Barnier Londonban maradt.

Immár csak egy hónap van hátra az úgynevezett átmeneti időszakból, amikor Nagy-Britannia még az európai közös piac és vámunió tagja, bár EU-tagsága már megszűnt. London azért ment bele a helyzetbe, hogy a remélt szabadkereskedelmi alku megkötésével „finom” legyen az átmenet.

De két éven tartó tárgyalások után most fennáll a veszély, hogy a karácsony közeledtével elfogy az ambíció a felekből, és beüthet a „kemény brexit”. A héten és lehet, hogy még a jövő héten is, a nagy kérdés az lesz:

vajon vámmentes marad-e az 1000 milliárd eurós brit–európai kereskedelem?

Miközben Michel Barnier, az európai főtárgyaló meghosszabbította londoni tartózkodását és nem hajlandó temetni az egyezményt, Angela Merkel német kancellár jelezte, hogy fogytán az idő és fogytán sok uniós tagállam türelme.

„Reméljük, hogy jól végződnek a tárgyalások, de világossá tettük, nem akarunk mindenáron alkut, még ha az mindenkinek is az érdeke”.

Úgy tűnik, még mindig a halászat és az állami segélyek kérdése a megálladpodás akadálya.

George Eustice brit környezetvédelmi miniszter hétfőn azt mondta a Sky Newsnak, hogy „most tényleg kezdünk kifutni az időből… és tudom, hogy ezt mondjuk már hetek óta. Ez a hét döntő fontosságú lesz, ha áttörést akarunk”.

Az Independent című lap a számok nyelvére is lefordította, milyen távol állnak az álláspontok a halászat kérdésében.

  • Michel Barnier ajánlata az, hogy az európaiak 15–18 százalékkal csökkentenék a britek javára halászati kvótájukat, ami azt szabályozza jelenleg, hogy mennyi halat foghatnak ki a brit vizeken.
  • A londoni kormány azonban a lap szerint az európai kvóta 80 százalékát akarja és „teljességgel elfogadhatatlannak tartja az uniós ajánlatot”.

Clement Beaune francia Európai ügyekkel foglalkozó miniszter figyelmeztetett: lehetetlen a kereskedelmi alku, ha nem engedik az európai halászok kiterjedt és fenntartható hozzáférését a brit vizekhez. „A mi halászaink is vannak annyira fontosak, mint az övékéi de nekik nem volt szavazati joguk a brexit-népszavazáson” – mondta.

Bírálta Londont az ír külügyminiszter is. Simon Coveney azt mondta:

nevetséges, hogy Nagy-Britannia bűnbaknak akarja beállítani az Európai Uniót,

amikor épp London volt az, amely nem volt hajlandó meghosszabbítani az átmeneti időszakot.

Az uniós vezetés közben két tűz közé került, mert Franciaország, Belgium és Hollandia is a megállapodás nélküli, “kemény” brexit esetére készült tervek kiadását akarja tőle. A brüsszeli Bizottság azonban eddig ellenállt, mert nem akarja megtorpedózni az utolsó pillanatban kötött alku lehetőségét a britekkel.

A londoni kormány azzal próbálja bátorítani a közvéleményt, hogy a „no deal” brexit esetén a brit gazdák számára bővülne a hazai piac, mert a vámok miatt megdrágulnának az európai termékek. A Brit Gazdaszövetség viszont éppenséggel úgy látja: a britek által megtermelt élelmiszer és ital 60 százaléka megy az uniós exportpiacra.

Ha ezeket vámok sújtanánk, akkor az megbénítaná az ágazatot.

Fennakadások alakulhatnak ki a határforgalomban, bár a brexit-párti konzervatív lap, a Telegraph szerint ez attól függetlenül így lesz, hogy sikerül-e kereskedelmi alkut kötni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×