Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Boris Johnson brit miniszterelnök, a Konzervatív Párt vezére a londoni II. Erzsébet Királynő Központban 2019. december 13-án, miután pártja stabil többséget szerzett az alsóházban az előző napi brit előrehozott parlamenti választásokon. A felirat jelentése: a nép kormánya.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Itt a nagy kérdés: átalakulást hoz-e Johnson masszív győzelme a brit politikában?

„A nép kormányának” nevezte hamarosan felálló, kabinetjét a meglepően nagy többséggel újraválasztott Boris Johnson brit miniszterelnök. Elemzők szerint a konzervatívok a brexitről szóló, világos üzenettel nyertek, míg a rivális Munkáspárt túl sokat ígért és ködösített az EU-kilépéssel kapcsolatban

Egyikük sem volt túl népszerű, amikor be-be kopogtak a választók ajtaján, de Boris Johnson, a hatalmában most megerősített brit kormányfő volt a karizmatikusabb és ő volt az, aki átláthatóbb menüt kínált a választóknak – és most ő ünnepelhetett önfeledten.

„Vigyük végig a brexitet” – sújkolta, a Munkáspárttal szemben nem ígért ingyen internetet és radikális átalakítást és úgy tűnik a brexit-vitában megcsömörlött választók számára ez volt a vonzóbb.

Mindeközben Jeremy Corbyn és az általa ködös brexit-álláspontra kényszerített Munkáspártja a „vörös falként” emlegetett, néhol már 100 éve munkáspárti körzeteket is elveszítette.

Győzelmi beszédében Johnson most azt mondta, hogy „győzelme új hajnal az országnak és hogy a brexit a brit nép megkérdőjelezhetetlen döntése”. A várnál nagyobb parlamenti többsége birtokában ugyanis már a jövő héten a parlament elé viszi a Brüsszellel kialkudott kilépési egyezményt és szándékai szerint január végéig kilépteti a szigetországot az EU-ból.

Kommentátorok ugyanakkor aláhúzzák: a brexit-tárgyalások igazán csak most indulnak az EU-val és nagy kérdés: egy év alatt le tudják-e zárni azokat és mi történik, ha nem?

A másik oldalon közben a vesztes munkáspárti képviselők egy része nyíltan a pártot erősen balra húzó Jeremy Corbynt hibáztatta a vereségért.

A vereséget elfogadó beszédében, amelyben megelőlegezte távozását, ezt Corbyn is elfogadta és azt mondta: a brexit témája rátelepedett a választásokra, pedig a Labour részletes programot dolgozott ki egy igazságosabb társadalom létrehozására.

A brexitellenes Liberális Demokraták sokkoló módon elvesztették vezetőjük, Jo Swinson parlamenti mandátumát is, aki skóciai körzetében a helyi, nacionalista jelöttel szemben maradt alul.

Ezzel párhuzamosan a Skót Nemzeti Párt annyira jól szerepelt, hogy keményen követelheti majd Johnsontól a skót függetlenségi népszavazás kiírását – attól függetlenül, hogy a brit kormányfő akadályozni próbálja majd azt.

Miközben Johnson jól számolt, amikor megkockáztatta az előrehozott választást, a Labour történelmi veresége egyfajta átrendeződést is jelezhet a brit politikában.

Margaret Thatcher kormányzása után ismét az történt, hogy hagyományos munkáspárti és baloldali érzelmű szavazók a nacionalista jobboldal felé fordultak, mert úgy érzik, hogy elfelejtették őket és nem kínálnak számukra megoldást. Skóciában és Walesben, ahol hagyományosan erős volt a Munkáspárt immár függetlenségpárti és konzervatív jelöltek ütötték ki jelöltjeit, Észak-Angliában a munkáspárti szavazók egy része az amúgy leszerepelt Brexit Pártra szavazott.

Tony Blair hármas ciklusát követően a Munkáspárt négy választást is elveszített. A nagy kérdés most az, hogy állandósul-e a Blair centrista időszaka után az államosító baloldali ideológiát zászlajára tűző Munkáspárt hanyatlása a brit politikában vagy sem.

Címlapról ajánljuk
Észak-Európa közeledik az unióhoz – mik az izlandi dilemmák a népszavazás előtt?

Észak-Európa közeledik az unióhoz – mik az izlandi dilemmák a népszavazás előtt?

Augusztus 29-én népszavazást tartanak Izlandon arról, hogy az ország folytassa-e az évekkel ezelőtt félbeszakított uniós csatlakozási tárgyalásokat. A kérdés azután került újra napirendre, hogy az Egyesült Államok többször is jelezte, igényt tartana a szomszédos Grönlandra. Izland mellett Norvégiában is ismét felmerült az Európai Unióhoz való közeledés ügye. A változó geopolitikai helyzetről Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója beszélt az InfoRádió GeoTrendek című műsorában.

Baka András: A kétharmados többség sem jogosít fel mindenre

Baka András, a Tisza Párt köztársaságielnök-jelöltje korábbi nyilatkozataiban még a ciklusokon átívelő mandátumok és a hatalommegosztás védelmének fontosságát hangsúlyozta, ám a kormánypárti bírálatok szerint most mégis asszisztál a Sulyok Tamás mandátumának megszüntetéséhez vezető alkotmánymódosításhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×