eur:
408.88
usd:
374.25
bux:
74343.85
2024. november 6. szerda Lénárd
Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök a parlament ülésére indul londoni rezidenciájáról 2019. október 29-én. A brit törvényhozás az előző nap elfogadta a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) legkésőbb 2020. január 31-ig halasztásáról hozott uniós döntést, amely értelmében a kiválás feltételrendszerét rögzítő új szerződés korábbi ratifikálása esetén a szigetország tagsága akár november 30-án vagy december 31-én is megszűnhet. Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője bejelentette, hogy pártja támogatja az előrehozott parlamenti választás kiírását.
Nyitókép: MTI/AP/Frank Augstein

Gálik Zoltán: a történelmi eredmény után kezdődik csak a tárgyalások java

Boris Johnson és pártja győzelme nem volt olyan váratlan, ám a Munkáspárt totális összeomlására alig számítottak - mondta a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Most következik a brexit és utána amit már mindenki annyira vár: Nagy-Britannia további átalakítása.

Az utóbbi hetek választási előrejelzését figyelve nem nagy meglepetés a kormányzó Konzervatív Párt valószínűleg nagy arányú győzelme, bár az utóbbi két-három napban csökkenő előnyt mértek - mondta el Gálik Zoltán az InfoRádióban. A frissített exit pollok alapján várható 66 fős többség biztos kormányzást jelent, lényegében "visszatérés a régi időkhöz", azaz egy biztos kormányzati többséget jelent a konzervatívoknak - emlékeztetett a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

Munkáspárt eredményei totális összeomlást mutatnak, nemcsak az ország egészében, hanem olyan helyeken is, mint Wales, Anglia és Skócia. Gálik Zoltán rámutatott: a választók elutasították a párt vízióját és így Jeremy Corbynt is, aki úgy próbálta megreformálni az Egyesült Királyságot, hogy az sokak szerint totalitárius gazdaságpolitikával és államosításokat jelentett volna, és így próbálta elterelni is a figyelmet a brexitről. A péntek hajnali eredmények szerint olyan helyeken veszítettek, ahol korábban emberemlékezet óta munkáspárti győzelem született.

Boris Johnson azt mondta péntek hajnalban, az előrejelzésekből következtethetően erőteljes új felhatalmazást kapott az előrehozott parlamenti választáson a brit EU-tagság megszűnési folyamatának végigvitelére. Gálik Zoltán ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a parlamenten korábban elbukott kilépési javaslat már

januárban végigmehet az alsó- és felsőházban is a törvény, és valóban megtörténhet a kilépés február 1-jén.

"Johnson és a párt is nagyon várja ezt, mert a miniszterelnök szeretne végre a választási programján is dolgozni, ami a brexit végigvitele mellett az Egyesült Királyság további átalakítását irányozza elő. A gazdaság is nagyon várta a bizonyosságot, az elmúlt három és fél év bizonytalansága rendkívül negatív hatással volt mind a gazdasági növekedésre, mind a beruházásokra, mind pedig a nemzetközi kapcsolatokra.

EU készen áll a tárgyalások folytatására - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke péntek hajnalban, az Európai Tanács ülése utáni sajtótájékoztatón.

Az Unióval folytatott tárgyalás Gálik Zoltán szerint még nagyobb meccsnek ígérkezik, mint az eddigiek, ez fog ugyanis arról szólni, milyenek legyenek a jövőbeli kapcsolatok.

Ha feburárban ki is lép az Egyesült Királyság az Unióból, még csak az átmeneti időszak kezdődik, sokat nem fognak érezni a kilépésből a vállalatok vagy az emberek a határokon. Boris Johnson korábban azt mondta, az átmeneti időszak csak 2020 december végéig tarthat, és addig szeretné elérni a megállapodást. Erre azonban kicsi az esély, ugyanis a kapcsolatok sokszínűsége, a gazdasági szerkezet bonyolultsága évtizedes tárgyalásokat is igénybe vehetne.

Ám mivel az Egyesült Királyság most teljes mértékben igazodik az uniós szabályozáshoz, tehát van esély rá, hogy hogy december végére egy "alapszintű" megállapodás születik. Ez azonban nem biztos, hogy elég lesz, és akkor jövő decemberben újra felmerül a kérdés, hogy a Johnson valóban távozni akar, akkor azt megállapodás nélkül teszi, vagy egy alapszintű megállapodással támogatják-e majd.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: megérkeztek az első eredmények, hamarosan az egyik sorsfordító csatatér is eldőlhet

Amerikai elnökválasztás 2024: megérkeztek az első eredmények, hamarosan az egyik sorsfordító csatatér is eldőlhet

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×