INFORÁDIÓ 
2020. július 16. csütörtök
Valter

brexit

nagy-britannia

választás

parlament

Boris Johnson brit miniszterelnök londoni rezidenciájáról a  Buckingham-palotába indul, hogy II. Erzsébet királynővel találkozzék 2019. december 13-án, miután pártja, a Konzervatív Párt stabil többséget szerzett az előző napi előrehozott brit parlamenti választásokon.

"Skócia nemet mondott a brexitre" - reakciók a brit választások után

Infostart / MTI

Különböző hangsúllyal értékelték pénteken az előző napi előrehozott brit parlamenti választások eredményét az Európai Unió vezetői és a külföldi kormányok. A skótok elsöprő többsége kinyilvánította, hogy az Európai Unióban akar maradni - mondta hangoztatta Nicola Sturgeon skót miniszterelnök.

A csütörtökön tartott választás eredményeként a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő és a brit EU-tagság megszűnését (brexit) határozottan elvető Skót Nemzeti Párt (SNP) igen jól szerepelt: a skóciai szavazatok 45 százalékát szerezte meg, 8,1 százalékponttal többet, mint az előző választáson, és frakciólétszáma a londoni alsóházban 13 fővel 48-ra emelkedett.

Az SNP ezzel a második legnagyobb ellenzéki párt a brit parlamentben a Munkáspárt mögött és a Liberális Demokraták előtt.

A választást országos szinten a Boris Johnson brit miniszterelnök vezette Konzervatív Párt nyerte több mint három évtizede példátlan fölénnyel, Skóciában azonban a konzervatívok szavazataránya 3,5 százalékponttal 25,1 százalékra csökkent, és mindössze hat skóciai választókerületből küldhetnek képviselőt a londoni alsóházba.

Az új brit kormány "elsöprő erejű" felhatalmazást kapott a parlamenti választásokon arra, hogy végigvigye a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) folyamatát, és ezt január 31-ig, a brexit jelenlegi határnapjáig végre is hajtja - mondta pénteken Boris Johnson brit miniszterelnök.

A Johnson vezette Konzervatív Párt a péntek délutánra véglegessé vált adatok szerint több mint három évtizede példátlan mértékű győzelmet aratott a csütörtöki előrehozott parlamenti választáson.

Nicola Sturgeon a választás eredményét értékelő rövid edinburghi felszólalásában kijelentette: sajnálkozással ugyan, de el kell ismernie, hogy Johnson mandátumot szerzett a Brexit végrehajtására Angliában, arra azonban semmiféle felhatalmazása nincs, hogy Skóciát is kivigye az EU-ból.

A skót miniszterelnök közölte, hogy kormánya már a jövő héten megkezdi annak a jogi előkészítését, hogy az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásáról egyedül a skót parlament dönthessen saját hatáskörében.

Hozzátette: kizárólag a skótokat illeti meg a döntés joga arról, hogy Skócia független ország legyen-e, és semmiképpen sem a londoni miniszterelnököt, főleg nem egy olyan westminsteri kormányfőt, aki Skóciában megsemmisítő vereséget szenvedett.

A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt. A skót kormányfő azóta számos alkalommal hangoztatott érvelése szerint Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London "kirángassa" az Európai Unióból.

Nicola Sturgeon a minap a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: ha az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból és "viszi magával" Skóciát is, akkor Skócia arra törekedne, hogy függetlenségének elnyerése után önálló tagországként visszaléphessen az EU-ba.

Különböző hangsúllyal értékelték a külföldi vezetők a brit választások eredményét

Az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozójának pénteki ülésére érkezve a tanács elnöke közölte: az egységes piac integritása érdekében elengedhetetlen a szoros együttműködés az Egyesült Királysággal.

Charles Michel ugyanakkor hozzátette: elvárják, hogy a londoni parlament a lehető leghamarabb szavazzon a kilépési megállapodásról.

A német kancellár a szóvivője útján Twitter-üzenetben gratulált Boris Johnson brit kormányfőnek az általa vezetett Konzervatív Párt fölényes választási győzelméhez. Angela Merkel azt írta: "Várom, hogy folytassuk a szoros baráti együttműködést országaink közt".

Emmanuel Macron szintén gratulált a brit kormányfőnek, és reményét fejezte ki, hogy a londoni parlament mielőbb elfogadja a kilépési megállapodást. A francia elnök szerint eljött az igazság ideje.

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök nagyon fontosnak nevezte, hogy a brit miniszterelnök a lehető leggyorsabban léptesse ki országát az unióból. "Az a kifogás, hogy nincs egyértelmű brexit-párti többség a parlamentben, többé már nem érvényes. Még az EU-pártiak is szeretnének ebben a kérdésben dűlőre jutni" - fogalmazott.

Andrej Babis cseh miniszterelnök azt mondta a sajtónak, hogy Boris Johnson győzelme nem jó hír Európának, de óriási siker a "karizmatikus" brit kormányfőnek.

Leo Varadkar ír miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a kilépési szerződés törvénybe iktatása során garantálni kell az Írország és az Egyesült Királyság között szabad utazást lehetővé tévő (Common Travel Area) térség fennmaradását.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Michel Barnier vezetheti a brexit után is az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelmi tárgyalásokat. "Ez a folytonosság elengedhetetlen a kielégítő eredmények elérése érdekében" - mondta Conte.

A belga kormányfő újságíróknak azt mondta: 2020. január 31. a kilépési megállapodásról szóló egyezség megkötésének határideje, aztán majd "meglátjuk, mit hoz a jövő". Sophie Wilmés közölte: a jó kereskedelmi kapcsolat fenntartásához fontos, hogy Michel Barnier-nek egyértelmű felhatalmazást adjanak a tárgyalásokat vezetésére.

A Kreml kételkedik az orosz-brit kapcsolatok javulásában - közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője Boris Johnson vezette toryk nagy arányú győzelmére reagálva. Dmitrij Peszkov azt mondta, mindig reménykednek abban - bármelyik országról is legyen szó -, hogy a választásokat megnyerő politikai erők megpróbálnak jó kapcsolatokat kiépíteni Oroszországgal. "Nem tudom azonban, hogy mennyire megfelelőek az ilyen elvárások a (brit) konzervatívok esetében" - tette hozzá. A brit-orosz viszonyt a Szkripal-ügyön kívül tartós nézeteltérések is terhelik - emlékeztettek szakértők.

Izraelben az antiszemitizmus fölötti győzelemként értékelték a kormányzó Konzervatív Párt győzelmét, és nyíltan örömmel fogadták a legfőbb ellenzéki erő, a Munkáspárt antiszemitizmussal vádolt vezetőjének, Jeremy Corbynnak a bukását. Corbynt Izraelben a zsidó állam heves bírálójának, antiszemitának és a palesztinok elfogult támogatójának tekintik.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök Twitter-bejegyzésében a brit nép nagyszerű napjának nevezte a péntekit. Izrael Katz külügyminiszter pedig úgy vélekedett, hogy Boris Johnson kormányfő nemcsak politikai győzelmet aratott, hanem az értékek is győztek, és mindez példaként szolgálhat a gyűlölet elleni küzdelemben is. Gilad Arden belbiztonsági miniszter szerint Corbyn veresége egyben kudarc az antiszemitizmus minden formája számára, beleértve az Izrael elleni bojkott-mozgalmat is. Mellettük Beni Ganz, az ellenzéki centrista Kék-fehér párt elnöke is gratulált a Konzervatív Párt élén álló Johnsonnak.

A Konzervatív Párt fölényes győzelme azt jelenti elemzők szerint, hogy a 2020. január 31-én megszűnhet az Egyesült Királyság európai uniós tagsága.

Ezzel kapcsolatban Szuga Josihide, a japán kabinet főtitkára pénteken kijelentette: Japán erőfeszítéseket tesz a brexit japán vállalkozásokra gyakorolt hatásainak csökkentésére. "Azt kértük az Egyesült Királyságtól és az Európai Uniótól, hogy kerüljék el a megállapodás nélküli brexitet, és minimalizálják a japán cégek működésére gyakorolt hatását" - mondta sajtótájékoztatóján. Szuga szerint kormánya a brexitet követően arra fog törekedni, hogy minél hamarabb létrejöjjön a távol-keleti ország és Nagy-Britannia közötti szabadkereskedelmi megállapodás.

A brit választáson született eredmény nagyon jó a Nagy Britanniában élő románok szempontjából, mert egy rendezett brexit ígéretét hordozza - mondta Klaus Iohannis román államfő Brüsszelben, az EU-csúcson akkreditált román újságíróknak. A román elnök szerint az uniós vezetők csütörtök esti tárgyalásaik közben a brit exit pollt is figyelemmel követték és "mindannyian azt remélik", hogy a most létrejött világos többség rendezett körülmények között fogja kiléptetni az Egyesült Királyságot az Európai Unióból.

A Nagy Britanniában dolgozó románok száma a félmilliót közelíti. Nagy-Britanniának - többszöri halasztás után - 2014 januárjától kellett feloldania a román és bolgár állampolgárokkal szembeni munkaerőpiaci korlátozásokat. A brit szociális rendszert a kelet-európai "ingyenélőktől" féltő akkori sajtókampánynak jelentős szerepe volt abban, hogy a brit választópolgárok többsége a brexitre szavazott.

Charles Michel: a brit parlament remélhetőleg a lehető leghamarabb megszavazza a brexit-megállapodást

A Konzervatív Párt parlamenti választási győzelmét követően a brit parlament remélhetőleg a lehető leghamarabb megszavazza az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválását (brexit) biztosító megállapodást a tárgyalások folytatása érdekében - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az uniós csúcstalálkozót követően pénteken.

Sanna Marin finn miniszterelnök, Charles Michel, az Európai Tanács és Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b-j) az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója második napi ülésének végén tartott sajtóértekezleten 2019. december 13-án.
MTI/EPA/Olivier Hoslet
Sanna Marin finn miniszterelnök, Charles Michel, az Európai Tanács és Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b-j) az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója második napi ülésének végén tartott sajtóértekezleten 2019. december 13-án. MTI/EPA/Olivier Hoslet

Charles Michel Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, valamint Sanna Marinnel, az unió soros elnökségét betöltő Finnország miniszterelnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, az európai országok készen állnak a nyitott kérdések lezárását célzó tárgyalások folytatására.

A megbeszélések alkalmával az EU védelmezni fogja az unió, tagállamai és lakói érdekeit, ugyanakkor mindent megtesznek annak érdekében, hogy a legszorosabb együttműködést tartsa fenn az Egyesült Királysággal - tette hozzá.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke "nagyon rövid, nehéz, és kihívásokkal teli időszaknak" nevezte az Európai Unió és Nagy-Britannia előtt a január végén esedékes brit EU-tagság megszűnését (brexit) követő, jövő év végéig tartó tárgyalási folyamatot.

Kijelentette, noha az Egyesült Királyság várhatóan hamarosan unión kívüli országgá válik, az Európai Bizottság tárgyalói a lehető leggyümölcsözőbb kapcsolatok kialakítására fognak törekedni a szigetországgal a februártól kezdődő tárgyalások folyamán.

"Készen állunk arra, hogy kapcsolatunk az Egyesült Királysággal a következő szakaszába lépjen" - fogalmazott.

Azt is kijelentette, hogy az EU-nak három célja lesz az Egyesült Királysággal folyatni tervezett jövőbeli kapcsolatokról szóló tárgyalások során a kereskedelemre vonatkozóan:

"zéró vám, zéró kvóta és zéró dömping".

A középpontban kereskedelmi megállapodás mellett sok más terület is van. Az EU elsősorban olyan kérdésekre fog összpontosítani, amelyek a gazdaság szempontjából kritikusak, ha mégsem nem születik megállapodás - mondta.

A jövőbeli kapcsolatokról szóló tárgyalások vezetésére továbbiakban is Michel Barniert nevezi ki - tájékoztatott Von der Leyen.

Nyitókép: Boris Johnson brit miniszterelnök londoni rezidenciájáról a Buckingham-palotába indul, hogy II. Erzsébet királynővel találkozzék 2019. december 13-án. MTI/AP/Stefan Rousseau
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018