INFORÁDIÓ 
2020. március 29. vasárnap
Auguszta

andrej babis

klímaváltozás

európai unió

Kaktovik, 2017. szeptember 27.Jegesmedvék gyülekeznek egy bálna teteme közelében az alaszkai Kaktovik településnél az éves bálnavadászat idején, 2017. szeptember 11-én. (MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)

Nemcsak az aktivisták lázadoznak az uniós klímacélok miatt

Készülődik a lázadás az Európai Unió irreálisnak mondott klímavédelmi célkitűzései ellen. Csehország és Lengyelország is értésre adta, ellenzi hogy 2050-re akar az EU nettó zéró széndioxid-kibocsájtóvá válni.

Vétóval fenyegetőzik a cseh miniszterelnök. Szerinte tarthatatlan a cél, hogy az Európai Unió, illetve Európa 2050-re legyen az első kontinens, amely karbonsemlegessé válik, azaz nettó szén-dioxid-kibocsájtása nulla lesz.

Andrej Babis levelet írt az Európai Bizottság új elnökének, Ursula von der Leyennek és ebben felvetette:

még meggondolhatja magát, ha országa több fejlesztési segélyt kap és Brüsszel kedvezőbbé teszi az atomenergiába való befektetéseket.

Jelenleg a magánbefektetők óvakodnak a nukleáris energia-projektektől, mert egyre jobban emelkednek a költségek és a megújuló források csábítóbb lehetőségekkel szolgálnak.

Az új atomerőművek építése állami támogatást igényel és ehhez az EU befolyásos versenyügyi biztosságának előzetes jóváhagyása is kell – jegyzi meg az Euraktív portál.

Andrej Babis is erről írt Leyennek. A csehekhez hasonlóan a jelentős mértékben kőszénre támaszkodó Lengyelország számára is fontos az atomerőművek építésének támogatása. Az októberi uniós csúcson a lengyelek jelentősen magasabb támogatást kértek a következő uniós költségvetésből a 2050-es klímasemlegesség támogatásáért cserébe.

Nemcsak a kelet-európaiak húzzák a szájukat. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke csütörtökön regionális képviselőkkel találkozott. Ők a 2030-ra tervezett, 50-55 százalékos emissziócsökkentést nevezték irreálisnak. Ezek a célok kárt okozhatnak a helyi vállalkozásoknak – mondta Cor Lamers, a hollandiai Schiedam polgármestere.

Nézetei látványosan ütköznek a Nyugat-Európában megerősödött aktivisták, például a Londonban magukat buszokhoz ragasztózó Kihalás Lázadás mozgalom nézeteivel. Ők azt vallják: a nyugati kormányok tervei már így is elégtelenek a szerintük fenyegető klímakatasztrófa elkerülésére.

Timmermans hasonló hangnemben válaszolt:

„Éghajlati vészhelyzet van. A klímaváltozás egy üstököshöz hasonló fenyegetés, ami 30 éven belül lecsap a Földre. Nemcsak szép dolog tenni ellene, tennünk is kell”

– mondta, cselekvésre sürgetve az üzleti vezetőket.

Azt is hozzátette, hogy szerinte „a legtöbb vállalkozás felfogja ezt, különösen a nagyvállalatok”. „Ami a valóság az az, hogy klímaválság van. Ami realisztikus az az, hogyha nem vagyunk a korai meghonosítók között, akkor más földrészek diktálnak majd a technológia kérdésében” – mondta Kínára és más országokra utalva.

A kis- és közepes vállalatok mellett az európai bankszektornak sincs ínyére az éghajlati cél – például a „fenntartható pénzügyi program”, amelynek részeként kedvezményeket kellene adnia a zöld technológiába való befektetésekre. A zöld célokat támogató hitelezés előfeltétele, hogy a bankok fizetőképesek és profittermelők maradjanak – üzente José Manuel Campa, az Európai Bankfelügyelet elnöke.

Közben az EU az úgynevezett Igazságos Átalakulási Alappal akarja támogatni és meggyőzni a 2050-es klímacélt elutasító tagállamokat. Az alap felállítása azonban csúszik, januárra halasztották, ami megkérdőjelezi, hogy még az idén meglegyen az összeurópai megállapodás a 2050-es nettó zéró emissziós cél támogatásáról.

Nyitókép: JIM LO SCALZO
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018